Szerezd meg a kulcsot egy új kultúrához! – Ezeket a szempontokat vedd figyelembe, ha nyelvtanulásra adod a fejed

–

„Azért tanuljunk nyelveket, mert a nyelv az egyetlen, amit rosszul is érdemes tudni.” (Lomb Kató)

Talán nem tudod, de mielőtt átadtam volna magamat az újságírásnak, másfél évtizeden keresztül angol nyelvet tanítottam, javarészt felnőtteknek nyelviskolában, illetve kora reggel a munkahelyeiken. Szenvedélyesen szeretem az angol kultúrát, az angol nyelvet, imádom a szavait, a kifejezéseit, a végtelenül logikus nyelvtanát, a humorát, a hangzását, a… mindent. A tanítás során ezért szívügyem volt, hogy ne csak magát a nyelv ismeretét igyekezzek legjobb tudásom szerint átadni, hanem a szeretetét is. Egyrészt mert

mélységesen hiszek az örömtanulásban, abban a napról napra építkező, igen, néha valóban csigalassú folyamatban, aminek során az ember egyre többször tud rácsodálkozni, hogy már ezt is tudja, azt is megérti, ezt a bonyolultabb gondolatot is el tudja érthetően magyarázni, és azt a szójátékot is megérti, sőt még nevetni is tud rajta.

Másrészt mert a nyelvtanulás alapvetően nem más, mint megtanulni másképp kommunikálni, illetve a meglévő alapokat továbbfejleszteni, és másokhoz kapcsolódni ezáltal, csodálatos dolog. 

„Ha a kultúra egy ház, akkor a nyelv a kulcsa a bejáratának, és benne minden szobának.” (Khaled Hosseini)

Akármibe fogsz bele (legyen az egy új hobbi, sportág, vagy tanulás), szerintem fontos, hogy kitűzz magad elé valamilyen célt, amire ráfüggesztheted a tekintetedet, amivel mérheted a haladásod, ami büszkévé tesz, ha sikerrel kipipáltad, és amivel időről időre tarthatod magadban a lelkesedést, ha épp elfogyna a motiváció. Az sem mindegy, hogyan néz ki ez a célkitűzés!

Először is fontos, hogy reális legyen. Azaz önmagában nem elég, ha azt mondod, „elhatározom, hogy jövő ilyenkorra jobban fogok tudni angolul”, hiszen honnan fogod tudni, mi az a jobban. Szerencsére a legtöbb oktatómodulban elég jól behatárolt szintek vannak – ha kikéred a nyelvtanárod tanácsát, biztos szívesen elmondja, hogyan látja, a képességeid alapján előreláthatóan mennyi idő eljutnod a pre-intermediate szintről az advanced levelig. Ez a periódus, tapasztalatból mondom, nagyon sok szempont függvénye, és itt jön a kettes szempont: a célod mérhető legyen. 

„Egy nyelvet megtanulni annyi, mint elsajátítani egy életformát.” (Ludwig Wittgenstein)

Annak idején tanítottam általános iskolásoktól kezdve leterhelt családanyán át a hatvan pluszos diákokig, mosógépszerelőtől szoftverfejlesztőn át cégvezetőig mindenkit, így pontosan látom, mennyire más ütemben tud haladni mindenki. Egyáltalán nem mindegy például, beszélsz-e más idegen nyelvet az új célnyelven kívül, ugyanis minden nyelv nyelvtanának más a logikája. Ha fél évszázadon keresztül csak a magyart ismerted, amiben bár három igeidő van, de abból legfőképp a jelent és a múltat használjuk, a jövő kifejezésére pedig legalább annyira gyakran alkalmazunk jelenidőt, mint a fog segédigével ellátott jövőt, akkor baromi nehéz lesz elfogadnod, hogy az angolban külön igeidő dukál akkor is, ha azt szeretnéd elmondani, hogy a jövő egy adott pillanatában éppen milyen tevékenységek lesznek folyamatban. Ezért is fontos, hogy ha csoportos oktatáson veszel részt, olyan emberekkel tedd ezt, akiknek a fejlődési üteme a tiédhez hasonló, különben irtó csüggesztő tud lenni, hogy míg te egy hónap után még mindig a bemutatkozással küszködsz, ők már trillázva és barokkos körmondatokban számolnak be a hétvégi terveikről.

Nem baj, ha lassabban haladsz, mint mások, az út ugyanis legalább olyan fontos, mint maga a cél! 

„A nyelvet jól és szépen használni egyike a legnagyobb örömnek.” (Sánta Ferenc)

És itt jön a harmadik szempont: a célod legyen reális (ehhez némi önismeret sem árt, de ez ügyben is érdemes konzultálni a tanároddal), és legyen elérhető, de ne túl könnyen. Annak legalább annyira nincs értelme, ha túl alacsonyra teszed magadnak a lécet és napi egy új szó megtanulását tűzöd ki célul, mint ha irreális elvárásaid vannak, és egy év múlva nulláról már akadémiai székfoglalót szeretnél tartani az oxfordi katedrán. 

Végül az sem árt, ha a kitűzött célod belepasszol a nagyobb ívű terveidbe, és tudod, pontosan miért is haladsz ebbe az irányba. Szeretnéd elkápráztatni a környezeted? Jobban meg akarod értetni magadat külföldön? Pályát módosítanál? Eredeti nyelven akarsz nézni sorozatokat, olvasni könyveket, érteni akarod a kedvenc számaid szövegét, vagy külföldi körökben is megpróbálkoznál a társkereséssel? 

„Az idegen nyelv: vár. Célszerű minden irányból egyszerre ostromolni: újság és rádió, szinkronizálatlan film és szakértekezés, tankönyv és a szomszédék vendége felől.” (Lomb Kató)

Azonban akárhogy van is, a fenti temérdek szempontra a magad válaszain kívül hasznos cél lehet egy adott szintű nyelvvizsga megszerzése, mondom is gyorsan, miért. Először is: a nyelvvizsga széles körben, alaposan, minden területre kiterjedően méri a tudásodat. Azaz lehet, hogy a padtársad gördülékenyen tud beszámolni a vakációs élményeiről, miközben neked jóval többet kell gondolkodnod egy ilyen feladat során, viszont sokkal könnyebben megértesz hallás után szövegeket, netán ügyesebben, lényegre törőbben és tömörebben össze tudsz foglalni egy hosszabb hírt, vagy a nehézkesebb nyelvtani szerkezeteknek vagy a Jedi mestere.

Nem vagyunk egyformák, egy minden képességterületet érintő nyelvvizsga viszont reális képet mutat az eredményeidről. 

Másodszor: a megszerzett papír a külvilág előtt is feketén-fehéren bizonyítja a tudásodat, ami jelenthet pluszpénzt egy munkahelyen, extrapontot egy felvételin vagy állásinterjún, vagy egy különleges elbüszkélkednivalót a nagymamádnak, aki elmesélheti a szomszédnak, az ő unokája ilyet IS tud. 

 

„Ha megtanulsz egy idegen nyelvet, hatalmas vár kulcsát kapod a kezedbe. Csakis rajtad múlik, hogy mi mindent találsz odabent.” (Elif Shafak)

Harmadszor: egy nyelvvizsga, mint kitűzött cél, arra is jó lehet, hogy időhatárt szab a terveidnek. Ha elhatározod, hogy 2022 végéig eljutsz a mostani nulláról a középfokú szintig (nem lehetetlen!), akkor már csak a hátralévő időt kell felosztanod kisebb, teljesíthető egységekre, majd felgyűrni az ingujjadat, és nekidurálnod magad a feladatnak. Hidd el, élvezni fogod! 

De ugyanígy lehet remek célod egy idegen nyelvű könyv elolvasása, a kedvenc filmed eredeti nyelven való megnézése, egy levél megírása annak, aki csak az adott nyelven ért, de akár egy utazás egyedül abba a városba, ahol csak azon a nyelven fogod tudni megértetni magad.

„Az idegennyelv-tudás a legjobb eszköz az anyanyelv jobb megismeréséhez.” (Nádasdy Ádám)

Ám egy dologról semmiképp nem szabad elfeledkezned, miközben sorra pipálod ki a tételeket a célodhoz vezető úton: egy idegen nyelvet megtanulni, ezáltal magadba szívni a kultúrát, a gondolkodásmódot, a másfajta logikát valójában óriási öröm! Bátran add át magadat az olyan apróságok szórakoztatóan elgondolkodtató valójának, mint hogy angolul a pillangó butterfly, hogy a present perfect hogyan tudja olyan gyönyörűen ötvözni a múltat és a jelent, hogy milyen érdekes a más megközelítés, például abban, hogy ha orgazmust élsz át, akkor magyarul elmész, angolul viszont megjössz, hogy lehetsz olyan lelkes, mint egy kutya két farokkal, és hogy mennyire menő már, ha úgy nézed végig a Peaky Blinderst, a Stranger Thingst vagy a Downton Abbey-t eredeti nyelven, hogy szinte mindent értesz. Arról nem is beszélve, hogy egy idegen nyelv elsajátítása bizonyítottan fejleszti az agyat, javítja a memóriát, elősegíti a multitasking (azaz a párhuzamosan több dolog elvégzésére való) képességet, de még az anyanyelvedet is választékosabban fogod tudni használni azután, hogy elkezdtél megtanulni egy másikat. És ahogy Federico Fellini fogalmazott: 

„Minden új nyelv új világlátással ajándékoz meg.”

Fiala Borcsa

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/IR_Stone; JAG IMAGES