–

Már a törzsi kultúrákról is tudjuk, hogy találkozások alkalmával ajándékkal várták egymást, illetve megvendégelték a látogatókat. Az 50–100 évvel ezelőtti, hasonló témájú kutatások összefoglalói is „ragadnak a kolbászzsírtól”. És ez így volt jól, summázza Tóth Balázs, akinek Hiedelmeink címmel 2017-ben jelent meg közös könyve Csányi Vilmos etológussal, amelyben többek között a genetika, a kultúra és a táplálékaink közötti összefüggésekről is szó esik.

Minél többen, annál többet
Tudtad, hogy minél többen ülitek körül az asztalt, annál többet fogsz enni? Ha ketten vagytok, akár egyharmad tányérnyival, ha hatnál is többen, akár dupla annyit.

Evés határok nélkül

Az étel jutalom, az étel öröm, az étel bőség, az étel szeretet. A régi korokban azonban a nagy habzsi-dőzsik ritkán fordultak elő, és az adott közösség életének rendjéhez, hiedelmeihez, rítusaihoz igazodva egy-egy speciális időszakot (például megfeszített munkát, böjtöt, ünnepre való várakozást) zártak le, koronáztak meg. Már csak azért is, mert egyszerűen nem állt mindig rendelkezésre olyan mennyiségű és minőségű étel, amiből minden másnap lakomát lehetett volna rendezni. 

Ma a jóléti társadalmakban mindenféle étel folyamatosan és széles körben elérhető, ráadásul az étkezés kicsúszott a kulturális szabályozottság keretei közül.

Magyarul: azt és annyit eszünk, amennyit csak akarunk. Vagy ha mégsem, az azért van, mert követjük a táplálkozástudományi ajánlásokat, és tisztában vagyunk azzal, hogy valójában mire van szüksége a testünknek.

Ez az út azonban – amit Tóth Balázs „diétás megközelítésnek” nevez – sok-sok lemondással van kikövezve.

Nemdiéta 

A szakember azon munkálkodik, hogy száműzze a lemondás attitűdjét az étkezéshez való hozzáállásunkból. Miután volt ő már elhízott kisfiú, aztán cérnavékony kamasz, később pedig testépítő, átrágta magát táplálkozástudományi szakcikkek százain, túl van mindenféle étrend- és életmódváltáson, és módszerét egy gyerekklinikán is kutatja doktoranduszként, pontosan tudja, hogy milyen testi-lelki vonatkozásokkal jár egy-egy diétás elhatározás.

Tóth Balázs pszichológus, kutató

Tóth Balázs „nemdiétás” megközelítése azon alapul, hogy az étkezésnek igenis érdemes meghagynunk mindhárom jelentéstartalmát: a táplálás, az örömszerzés és a társas kapcsolódás funkcióját. És azt is fontosnak tartja, hogy

ne az életünket passzintsuk mindenáron egy bizonyos étrendhez, hanem fordítva: azt nézzük meg, hogy a saját életritmusunk mellett hogyan tudjuk a legkönnyebben, a legkevesebb feszültséggel megvalósítani az egészséges táplálkozást.

(Balázs szükség szerint endokrinológusokkal és táplálkozástudományi szakemberekkel is együttműködik.)

Jó, de ha hetente kétszer iszonyú korán kell kelned, a hétfőd a sorozatos meetingek miatt mindig nagyon stresszes, hetente háromszor délután tornázol, és utána farkaséhes vagy, akkor hogyan szervezd meg az étkezéseidet? És hogyan illeszkedik mindez a család étkezéseihez? Igen, igen, ez mind része az egésznek: az életünk hektikus, ráadásul tele van váratlan változásokkal, és közben a szeretteinkre is gondolnunk kell. Az a jó, ha a táplálkozásunkat ilyen körülmények között is viszonylag normális mederben tudjuk tartani. Ehhez persze tudatosság is szükséges. 

A szélsőségek megszelídítése

„Úgy érted, hogy törekedjünk a szélsőségek kiiktatására?” – kérdezem Balázstól. „Nem, egyáltalán nem. Inkább arra gondolok, hogy szelídítsük meg és építsük be a szélsőségeket is!” – válaszolja a szakember. Ő úgy gondolja: miért is ne ehetnél meg például mindennap egy kis szelet sütit? „Leülsz, kikapcsolod magad a napi őrületből, megiszol egy kávét, és szépen elfogyasztasz egy süteményt vagy egy kis csokit. Teremts erre a nap folyamán egy rituálét, ami pszichésen nagyon sokat fog jelenteni.

Ami pedig a fiziológiás történéseket illeti: a cukor és a zsír megemeli az inzulinszintet, ami harminc percen belül csökkenti a stresszt.” (Nem véletlen, hogy ilyenkor nem főtt barna rizst kívánunk, hanem csokoládét – vagy, mint esetemben, csipszet.) De – teszi hozzá Balázs – maradjon a kis nasid energiatartalma 300 kilokalória (kcal) alatt – különben a vércukorszinted hullámvasútra ül, és két óra múlva iszonyú éhes leszel, ami stressz a szervezetnek, és könnyen lehet, hogy falásrohamba torkollik.

Röviden: engedd meg magadnak naponta egyszer azt a kicsi sütit, és azt is engedd meg magadnak, hogy most örülsz a sütidnek. Két kulcsszóra hívnánk itt fel a figyelmet: 1. egyszer; 2. kicsi.

A „csalónap”

A fogyókúrázók egy része úgynevezett csalónapot kalkulál be a menetrendjébe, ami azt jelenti, hogy például hetente egy napon megengedi magának a kivételeket – mondván, ez önmagában nem vezet hízáshoz. Tóth Balázs szerint ez eleinte működhet, egy idő után azonban kicsúszik a diétázók kezéből az irányítás. A csalónap olyan, „legálisnak” hitt kilengést jelent majd, ami után egy egész hétig sóvárgunk, ami miatt érdemes aznap korábban felkelni, hogy elkezdhessük az evést, és amelybe végül egyfajta kényszeresség is vegyül: ma aztán mindent bele! A csalónap ráadásul a családi étkezések rendszerét is eléggé felborítja.

És ha nagyon stresszes vagy?

Stressz minden, ami alkalmazkodásra késztet: a főnök hülyesége, a busz késése vagy az is, ha a gyerekeddel már megint három nap elmaradásban vagy a digitális iskolában. Na, és mit kívánsz, ha stresszes vagy? Hát valami nassolnivalót! Szakszóval: könnyen emészthető szénhidrátot és zsírt, de most az egyszerűség kedvéért nevezzük csak nasinak. Baj ez? Nem biztos. A szakember azt javasolja, hogy ha stresszes a napod, akkor ne csinálj problémát abból, hogy a szokásos helyett egy kicsit többet nassolsz. (Mondjuk két sütit fogyasztasz egy helyett.) Ennek fejében viszont a többi étkezésed aznap álljon zsírszegény fogásokból. Ez egész jó dealnek tűnik, nem igaz?

Ünnepi bőség

Már éppen beállítanál egy rendszert az étkezésedben (ami egyébként Balázs tapasztalatai szerint több hónapot is igénybe vehet), és akkor jön egy nagy családi banzáj, ahol enni „kell”. Legutóbb például a karácsony, de pikk pakk itt lesz a húsvét, meglátod. Jobb, ha az év többi időszakában is felkészülsz: valami mindig jönni fog. Hetente, kéthetente. Akkor mi legyen? Hát: egyél.

És ne utólag, bűntudattól sújtva próbálj koplalással kompenzálni, hanem inkább élj az előtakarékosság logikájával: a megelőző napokban fogd egy kicsit vissza magad. Ezt a technikát mellesleg a böjt intézménye már réges-rég feltalálta.

Merthogy a régieknél – és sok keresztény családban ma is –  a nagy ünnepi „terüljasztalkámat” böjt, karácsony esetében a november 15-től december 24-ig tartó adventi böjt előzte meg a maga korlátozásaival. Az evésben (is) megnyilvánuló visszafogottság a megtisztulást, a megújulásra való felkészülést volt hivatott elősegíteni. 

Nos, ez az önmegtartóztató rákészülés – az előspórolás – ma a legtöbbünk életében már nincs jelen. Pedig az ötlet jó: mi lenne, ha az ünnepi bőségszaru megcsapolása előtt két napig kevesebbet, könnyedebbet fogyasztanánk? Ez jó kezdet, de a szakember szerint a legtöbb magyar család forgatókönyve szerint így is, úgy is bekövetkezik az a pont, amikor a lovak közé dobjuk a gyeplőt.

Szerencsére Tóth Balázsnak erre az esetre is van mentőöve. Arra figyelmeztet:

ha 18–20 órán át folyamatosan túleszed magad, akkor annak olyan hatása van, mintha a szervezetedben kioldódna egy kapcsoló, elszabadulnak a falánk indulatok, és onnantól nincs megállás, állandóan csak enni akarsz.

A szakember tippje az, hogy ha már két napja folyamatosan eszel, akkor a harmadik napon állj meg, és tudatosan fogd vissza magad. Akár hagyd ki a reggelit, ebédre is csak valami könnyűt fogyassz, ne szedj másodjára is a töltött káposztából, ne kérj tejszínhabot a kávéhoz. Na, ehhez kell egy kis akaraterő, de megéri, mert szépen visszarendeződik a „még, még, még!” és az „elég!” egyensúlya.

Így talán megúszod annyival, hogy tartod a súlyod, vagy – na, bumm – felszedsz egy-két kilót. De nem ötöt. Ne várj magadtól túl sokat, már ez is elég jó eredmény. Ha pedig összhangba kerülsz önmagaddal és az életritmusoddal a táplálkozás terén is, akkor ezt a pár kilót (vagy többet) idén komoly lemondások nélkül is leadhatod – ha akarod.

Dudics Emese

 Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Flashpop