–

1. Mert varázslatos látni azt, ahogy kelet és nyugat találkozik

A britek 1841-ben, az első ópiumháborúban kaparintották meg az akkor még gyéren lakott, sziklás szigetet. 1899-ben bérleti szerződést írtak alá a pekingi vezetéssel, amely már a védelmi szempontból fontos, északi szigetekre is vonatkozott. A szabad kikötőként működő Hongkong gyorsan le is taszította trónjáról a portugálok kincsesbányáját, Makaót. A külföldiek eleinte a kínaiaktól teljesen elkülönülve, a Victoria-hegyen éltek, de szerencsére ma kéz a kézben jár itt kelet és nyugat, és mindenhol látjuk e frigy nyomait: a gasztronómiában, az oktatásban, a hongkongiak mentalitásán. A kínaiakra jellemző alázat és szorgalom az évek során szépen keveredett egy nagy adag angol udvariassággal, szabálykövetéssel és a türelemmel viselt sorban állás készségével.

2. Mert a helyi „BKV”-t csak dicsérni lehet

A két budapestnyi területen élő hét és fél millió hongkonginak mindössze 700 ezer autója van. Nincs is igazán rá szükségük, mert a tömegközlekedést üzemeltető cégek buszokkal, villamossal, metróval, hajókkal, kompokkal úgy szövik át a várost és a környező szigeteket, mint egy polip. Nem véletlenül kapta az Octopus nevet az a kis műanyag kártya, amellyel – tetszőleges összeg feltöltése után – tömegközlekedési eszközökön, gyógyszertárakban, boltokban is lehet fizetni. A buszon elő sem kell venni, elegendő a táskát a leolvasóhoz érinteni, és az levonja az utazás összegét.

A városképhez tartozó emeletes villamos, oldalán színes hirdetésekkel tökéletesen illeszkedik a feliratokkal, neonreklámokkal megvilágított városképbe, és felső szintjéről kész szociológiai tanulmány végignézni a város éttermeit, az apró lakások erkélyein felhalmozott tárgyakat, a tikkasztóan párás trópusi melegben is az ablak elé teregetett ruhákat. A profitot termelő helyi metrót üzemeltető MTR annyira hatékony és sikeres, hogy több kínai város mellett Stockholm és Melbourne metrórendszerét is ők működtetik. És mindennek tetejében a tömegközlekedés megfizethető: a muzeális Star Ferry komppal mindössze 64 forintért lehet áthajózni egyik szigetről a másikra.

3. Mert Hongkong kulináris kínálata minden képzeletet felülmúl

Michelin-csillagos éttermek, kifőzdék, trendi helyek, street food-standok, talponállók, gyorséttermek – van itt minden, mi szem szájnak ingere: délkelet-ázsiai friss zöldséges húsételek és puha, omlós ausztrál steak ugyanúgy, ahogy a kantoni konyha gőzben párolt, babbal töltött gombócai vagy spanyol tapas. Van, ahol az erős fűszerezésű indiai ételek illata nem enged továbbmenni, szupermodern bevásárlóközpontokban pedig sonka- és sajtkóstolás mellett ragadok le.

Sokan az angolok által importált szokásnak, a délutáni teázásnak hódolnak és apró süteményt majszolnak, miközben kapualjak melletti talponállók mangóból és duriánból készült édességek egész garmadáját kínálják. Természetesen magyar vendéglő is van a hongkongi éttermek között, amelyekből oly sok van, hogy 600 emberre jut egy étterem.

4. Mert a felhőkarcolók látványa lenyűgöző

A legek városa a világ leghosszabb függőhídja, a legnagyobb ülő Buddhája, a legforgalmasabb reptere mellett a legtöbb felhőkarcolóval is büszkélkedhet. A 7840 felhőkarcoló elképesztő látványt nyújt akár a város fölé emelkedő, Gellért-hegyre emlékeztető Victoria-csúcsról, akár egy finoman ringatózó hajóról. Nemcsak az irodaházak nyúlnak azonban az ég felé, hanem helyhiány miatt a házak is felfelé terjeszkednek, és a legtöbb lakóépület is általában 40 emeletes.

5. Multikulti, amelyből mi magyarok sem maradunk ki

Bevallom, imádom a multikultit, szeretem látni a nemzetek sokszínűségét egymás mellett, és Hongkong erre nagyon jó példa. Buddhista templomok, a Burmában üldözött rohingyákért demonstráló muzulmánok, a hétvégén a parkokba kitelepedő Fülöp-szigetiek, vietnami, japán és francia éttermek, és természetesen mi magyarok sem maradunk ki ebből a kulturális kavalkádból: Bondi néven magyar étterem üzemel, és a szállodánk melletti sarkon egy aranyárban Ilcsi-termékeket árusító bolt viszi hírnevünket Délkelet-Ázsia felé.

6. A városon túl

Ha a felhőkarcolókból, a high-end márkákkal telepakolt bevásárlóközpontokból és a vibráló nagyvárosi hangulatból eleged lenne, irány valamelyik közeli sziget, ahol kiváló túraútvonalak, homokos tengerpartok, burjánzó, zöld növényzettel körülvett vízesések vannak. A várost átható üzleti lelemény a természet lágy ölén is teret nyer: az egyik szigeten, a fülledt, párás, trópusi melegben a tengerpartról a hegyre felfelé caplatva, három bokor között bukkantunk a saját készítésű, hideg sört árusító ausztrál férfi standjára. Ja, és a régió szellemiségével szembe menve, Hongkongban nincs áfa. Az már csak a hab a tortán, hogy a személyi jövedelemadó is mindössze 15–17 százalék.

7. Mert elképesztő érzés Bruce Lee és James Bond nyomában járni – legalábbis térben

Páratlan élmény látni Hongkong filmekből ismert jellegzetes épületeit: a Victoria-csúcsról a felhőkarcolókkal ölelt öböl látványa, a feliratokkal és neonreklámmal teletűzdelt utcaképek, az antikvitásokat áruló Cat street, a toronyházak között megbúvó templomok, a világ legnagyobb ülő Buddha-szobra, mind-mind lenyűgöző.  

Az áradozást napestig folytathatnám még, hiszen Hongkong nagyon biztonságos város, minimális a korrupció, és egyébként is: évi 56 millió turista sem tévedhet túl nagyot.

Trembácz Éva Zsuzsa

Ha szívesen olvasnád még szerzőnk egyéb írásait is, mindenképp csekkold a Facebook-oldalát is!

Szerzőnk korábban Kambodzsában is járt, itt olvashatod  el a tapasztalatait. 

A képek a szerző tulajdonában vannak.