–

1. A kozmosz hatására

Az influenza eredetileg az olasz influentia szóból ered, ami hatást, befolyást jelent. A XVIII. századi orvosok ugyanis észrevették, hogy a betegség javarészt télen jelentkezik, és arra a következtetésre jutottak, hogy azt a bolygók, a csillagok és a hold mozgása okozza. A helyzet azonban az, hogy ennél sokkal uncsibb a megoldás, és még csak a kozmoszhoz sincs köze. Az influenzavírus azért inkább télen terjed, mert akkor csökken a levegő páratartalma. Bahh...

2. Lóbőrrel a megelőzésért

Azok, akik öt óránál kevesebbet alszanak, 82 százalékkal gyakrabban betegszenek meg influenzában, tüdőgyulladásban és fülfertőzésekben, mint azok, akik legalább hetet rendszeresen végigdurmolnak.

3. Terhesek, idősek, vigyázat!

Az influenza súlyosságának kockázatát megnöveli a terhesség, a krónikus betegségek és az idős kor is. Ráadásul a terhesen elkapott influenza négyszeresére növeli a bipoláris zavar kialalulásának esélyét a magzatban. Várandós anyukáknak, időseknek, asztmában vagy más krónikus légúti betegségben szenvedőknek megelőzésként érdemes lehet beadatni az éves védőoltást.

4. Anyagi katasztrófa

A WHO becslése szerint évente három-ötmillió embert érint a betegség súlyosabb verziója, és több tízmilliót az enyhébb. Ezen kívül negyed és félmillióra tehető azok száma, akik bele is halnak a betegségbe minden egyes évben. Ez nyilván egyéni szempontból is kifejezetten tragikus, de a közgazdasági megközelítése sem sokkal fényesebb. Nem olcsó mulatság ugyanis ez a betegség, az éves járványok gyógyításának költsége (beleértve a kieső munkaerőt is) csak az Egyesült Államokban több milliárd dollárra rúg évente.

5. Az örök megújuló

Az influenzavírusok ugyan sérülékenyek, és nem megfelelő környezetben hamar elpusztulnak, ám rendkívül könnyen mutálódnak, praktikusan állandó változásban vannak, mint a legfrissebb divat. Éppen ezért sajnos a tavalyi oltás idén már mit sem ér.

6. A főszerepben: Grippa

Nick Nolte helyett akár az influenzavírusok is lehetnének a 48 óra című film főszereplői, pontosan ennyi időt képesek ugyanis kihúzni békében és háborítatlanul sima (például acél) felületeken, szöveteken pedig akár egy fél napot is várnak arra, hogy lecsaphassanak áldozatukra. Testhőmérsékleten egy komplett hétig megőrzik fertőzőképességüket, fagypont körül pedig harminc napig. Lefagyasztva aztán övék az örök élet – ami azért kicsit aggasztó, főleg ha belegondolsz, hogy pontosan nem lehet tudni mely laboratóriumoknak van még dugiban eltéve egy kis adag a korábbi nagy járványok kirobbantóiból...

7. Nagypályás gyilkos

Nem szöszölnek, ha melóról van szó. Az eddigi leghalálosabb fajtája, a spanyolnátha, 24 hét alatt több embert nyírt ki, mint a pestis vagy az AIDS 24 év alatt, vagy akár a teljes első világháború. Félelmetes hatásához valószínűleg azonban a környezet is hozzájárult, a háborús körülményektől legyengült szervezeteket jobban ki tudta kezdeni a kór.

8. Amerikai influenza

A spanyolnáthát egyébként az is felettébb izgalmassá teszi (már ha valaki hozzám hasonlóan tűzbe jön egy ilyen témától), hogy egyáltalán nem spanyol, de még csak nem is nátha. Eredetileg ugyanis az amerikai Kansast ostromló katonák körében ütötte fel a fejét 1918-ban (ahol az emberek a farmokon sertések és baromfik közelében éltek. Ez pedig azért fontos, mert rajtunk kívül főleg a disznókban és a madarakban találhatók meg az influenzavírus különféle törzsei). Szóval szegény katonák jól lebetegedtek, majd hazautaztak, így az ő közvetítésükkel érkezett meg tavasszal Európába a kórság. Csak Spanyolországban nyolcmillió embert betegített meg pikk-pakk, két év alatt pedig egyes becslések szerint 100 millió emberrel is végezhetett. Ellenszere a mai napig nincs, ha egyszer elkaptad, szurkolhattál, hogy a saját tüdőváladékodba fulladj bele, és ne szenvedd végig a másodlagos fertőzéssel járó keserves agóniát. Mindenesetre részben az európai gócpontja miatt lett spanyol a neve, másrészt meg azért, mert csak az akkor még semleges Spanyolországban lehetett nyíltan beszélni a fertőzésről, mindenütt máshol a háborús cenzúra tiltotta. A japánok nem is vették át ezt az elnevezést, ők amerikai náthának hívják a járványt.

9. A sors, és az ő furcsa fintorai

Az 1918-as spanyolnátha során hatvankét bostoni börtönrab felajánlkozott, hogy hajlandóak magukat beoltatni a vírussal, illetve fertőzött aeroszollal is arcon sprickoltatják magukat a szabadulásukért cserébe – persze csak akkor, ha túlélik. A helyzet pikantériája, hogy mindegyik rab életben maradt, az egyetlen személy, aki a procedúrában elhunyt az a börtön orvosa volt. 

10. Csókolom, ellenszer van?

Mivel az influenzát vírus okozza, antibiotikumokkal hiába támadunk rá, meg sem fog neki kottyanni, azok ugyanis a jóval bonyolultabb összetételű baktériumokra lettek kitalálva. Antibiotikumot legfeljebb akkor ír fel az orvos, ha az influenzától már alaposan legyengült szervezetet bakteriális fertőzés is betámadja. A vírus ugyan nem egy kifejezetten komplex dolog összetételileg, de azért semmiképpen se becsüljük alá! Egy nap alatt ugyanis többet mutálódik, mint az emberiség tette az elmúlt évmilliók során.

Az egyes törzsek a víruskutatók állítása szerint 68 évenként jelennek meg újra, ennyi idő alatt azonban megszűnik a populáció védettsége, tehát semmi gondot nem jelent egy újabb világuralom.

Kúraként a legtöbb esetben bőven elég, ha sok folyadékot iszol, lázat csillapítasz, és kettő-négy napra ágyba fekszel, valószínűleg úgyis rád fér egy kis pihenés, használd ki az alkalmat (főleg, mert mást úgysem tehetsz). Ha sokat pattogsz, akkor viszont azzal a felülfertőzést is kockáztatod, amitől az influenzád Hulkként tovább fejlődhet tüdőgyulladássá, fülgyulladássá, hörghuruttá, de akár tragikus végkimenetelű is lehet. Ha pár nap alatt nem javul az állapotod, az a betegség súlyosbodását jelenti. Mindenképp fordulj orvoshoz, ha zöldes, sárgás slejmet köhögsz fel, szaggató légzést tapasztalsz, makacsul tartja magát a magas láz, vagy fájdalmat érzel légzéskor.

11. Te is B-s vagy?

Az infuenzának ugyanúgy három csoportja van, mint egy átlagos általános iskolás évfolyamnak, és minő meglepő, ezeket is A, B és C osztályba sorolják. A világjárványok javarészt az A csoportból kerülnek ki, a C-sek pedig leginkább kisebb gyerekek körében terjednek, enyhébb megbetegedéseket okozva. Ezzel szemben a mezei nátháért több mint kétszáz vírus közül bármelyik felelős lehet.

12. Vírusszex

Rossz hír, ha még arra sem szívesen gondolsz, hogy a te szüleid is szoktak (volt) szexelni, az influenzavírus ugyanis egyenesen az orrodban, a szádban és a tüdődben szaporodik. Fújjj... Ha alaposan belecsap az orgiába, akkor tapasztalhatod magadon a szokványos, ám annál kellemetlenebb tüneteket, úgymint: magas lázat, fájdalmat, levertséget és  hidegrázást. De előfordulhat még torok- és fejfájás, szaggató köhögés, kisebb gyerekeknél hányás, hasmenés is.

Mindenkinek jó egészséget és/vagy mielőbbi gyógyulást kíván,

 Fiala Borcsa

Képek: ITT, ITT, ITT, ITT

 Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/Suzi Media Production