Ősszel és télen virágzik a vitaminok és étrend-kiegészítők kereskedelme, mindenkinek van egy tuti tippje a megfázás ellen – és kivételesen nem a pálinkára gondolok –, amit fennhangon hirdetek az ismerősök között. Egyre újabb vitaminokba lehet belefutni a neten, de az is kérdés, hogy amit a régiekről állítanak, vajon igaz-e. Tényleg létezik L- és D-típusú aszkorbinsav? A kelát kötésben lévő vas tényleg jobban felszívódik, mint a sima? (Már ha egyáltalán dereng valami a kelát kötésekről...) Megkértük Csupor Dezső gyógyszerészt, egyetemi docenst, a Ködpiszkáló blog egyik szerzőjét, hogy tegyen rendet a vitaminok és étrend-kiegészítők között. Szembesítettem néhány jól hangzó szöveggel a világhálóról, hogy tegyen rendet: valósak-e az állítások, amiket egyes cégek közölnek a honlapjukon... vagy túlzóak az ígéretek. 

1. Kezdjük rögtön a C-vitaminnal, melynek mesterséges formája elképzelhető, hogy hosszú távon egészségkárosodást okozhat. Az idézett oldal szerint létezik L- és D-tipusú C-vitamin is. 

Az egyik weblap az alábbiakat írja: „Az aszkorbinsav kémiai úton történő előállítását Reichstein és Grüssner dolgozták ki 1936-ban. Módszerük még ma is használatos. A két kémikus módszere a legolcsóbb cukorból, a D-glükózból indul ki. Ezt először hidrogénezik (!), majd oxidálják, ezután acetonnal(!) tovább módosítják, újra oxidálják, majd sósavat (!) adnak hozzá, kicsit melegítik, és kész az aszkorbinsav.”

Leegyszerűsítve: a cukrot erőteljesen vegykezelik, majd eladják nekünk minden betegségből meggyógyító C-vitaminként. Döbbenetes….

„100 gramm cukorból egyébként 20-30 gramm aszkorbinsav nyerhető ezen a módon. Többek között ezt az »ipari« aszkorbinsavat használják az élelmiszerekhez tartósítószernek. Ugyancsak ez a típus kapható a gyógyszertárakban por formájában, de a gyógyszergyárak is ebből készítik a legtöbb C-vitamin tablettát. Amikor az orvos azt mondja, hogy ne együnk többet napi 60-100 mg-nál, akkor hinnünk kell neki. A szintetikusan előállított C-vitamin hosszú távon és nagy mennyiségben történő fogyasztása elképzelhető, hogy egészségkárosodást okozhat. Ez azonban még nem nyert bizonyítást, mert jó gyerek módjára, az orvos utasításait mindig betartjuk (szerencsére).

Az aszkorbinsav másik fajtája, az L-típusú, viszont kizárólag természetes úton elállított, ezáltal sokkal bioaktívabb a szervezet számára, jobban is tudja hasznosítani. A természetes C-vitaminból lehetetlen a túladagolás, mivel a felesleg kiürül a szervezetből."

Arra voltam kíváncsi, vajon humbug-e az L- és D-típusú C-vitamin

A szakértő szerint: 

„A C-vitamin ipari előállítását valóban Reichstein dolgozta ki, aki ezért Nobel-díjat is kapott. Módszere tette lehetővé, hogy a vegyület nagy mennyiségben, olcsón bárkihez eljuthasson. Az igaz, hogy az aszkorbinsavnak két térszerkezetében eltérő változata létezik (ezt nevezik enantiomernek ). A Reichstein-módszer lényege, hogy D-glükózból L-aszkorbinsavat állít elő – ezen a ponton tehát az írás téved vagy csúsztat! Az „ipari” C-vitamin tehát L-aszkorbinsav, és marketing okokból bármit is állítson néhány gyártó, a piacon lévő termékek szinte kizárólag ezt tartalmazzák, mert ennek előállítása gazdaságos, ráadásul kémiailag 100 százalékban megegyezik azzal, ami a növényekben van, és amire szüksége van a szervezetnek. A D-aszkorbinsav alkalmazására legfeljebb antioxidánsként kerül sor, de ez sem jellemző. Egyébként ez a vegyület sem káros, kár bedőlni a riogatásnak.

Az ipari szintézisnél felhasznált vegyi anyagok természetesen a végtermékben még nyomokban sem találhatók meg. A sósavval (!) való riogatásról meg csak annyit: ez a sav jelentős mennyiségben megtalálható a gyomrunkban… Ha érdekel bővebben a C-vitamint bemutató okfejtés, érdemes ellátogatni ide.”

2. Nem tudom megkerülni az egészségtudatosok kedvenc növényét, a búzafüvet. De vajon tényleg kimagasló a kalcium-, magnézium- és káliumtartalma, és  tényleg tele van zsírbontó lipázzal és proteázzal? Mi a helyzet a gyulladáscsökkentő szuperoxid – dismutáz (SOD) jelenlétével? És ha ezek az anyagok benne vannak a termékben, kapszula formában is megmaradnak vajon?

Amit találtam róla, aszerint igen. 

„Erőteljesen lúgosító hatású, kimagasló kalcium-, magnézium- és kálium tartalma van. Tizenhétféle aminosav található meg benne, ebből nyolc olyan, amelyet a szervezet nem képes önmaga előállítani. Az aminosavak külső bevitele azért fontos, mert hiányuk esetén allergiás reakciók jelentkezhetnek, romlik az emésztés, gyengülhet az immunrendszer, idő előtti öregedés következhet be. Enzimtartalma szinte egyedülálló, rendkívül sok benne a zsírbontó lipáz, a fehérje- és keményítőemésztést segítő proteáz, illetve amiláz, a szívizom-szöveteket karbantartó transzhidrogenáz, valamint a sejtek öregedését lassító, szervezetünket a sugárzástól védő, gyulladáscsökkentő szuperoxid – dismutáz (SOD) enzim.

A búzafű magas enzimtartalma miatt erősen tisztító hatású, ezáltal elfogyasztása után azonnal reakcióba lép a szervezetünkben lévő mérgekkel és nyákosító anyagokkal. Először lehet, hogy émelygést fogunk érezni, amely azt mutatja, hogy a méregtelenítés beindult a testünkben. Előfordulhat erős hasmenés, fokozottabb izzadás, illetve aluszékonyság is, melyek mind feltétlen jelei a szervezet tisztulásának. Lehetőség szerint a búzafű fogyasztását követően egy órán belül ne együnk szilárd ételt. A méregtelenítés elősegítésére azonban igyunk nagyobb mennyiségű tiszta vizet, vagy kombucha-fröccsöt. Magas klorofill tartalma segít a vérszegénységen, javítja a vérkeringést, valamint a sejtek és a szövetek oxigénellátását.

A klorofill kölcsönzi a növénynek a zöld színt. Ez teszi elérhetővé számukra a nap energiáját. A világon minden élet tőle függ. A gabonafűben levő anyagok az egészséges vér egyes alkotórészeinek felépítését és működését is segítik. A vérfesték (hemoglobin) és a klorofill nagyon hasonlítanak egymásra. Az emberi vér pigmentképződése ugyanolyan módon zajlik, mint a levélzöld képződése a növényeknél. Sejtjeink a klorofilltartalmú ételeknek köszönhetően több oxigénhez jutnak, mivel a klorofill segíti az oxigént szállító hemoglobin képződését.”

De mit mond dr. Csupor?

„A búzafű »hozzáadott értéke« elsősorban a marketingben keresendő. Kémiailag nem különösen értékes növény: bár klorofilltartalma magas (mint minden zöld növényé), egyéb hasznos anyagokban nem különösen dús: 100 gramm mintegy 20 mg kalciumot tartalmaz – egy csészényi tejben kábé tizenötször ennyi van. Magnéziumtartalma nagyjából ugyanennyi, de számos növény (a tökmagtól a szójababig) nagyságrendekkel nagyobb koncentrációban tartalmazza. A káliumra is ugyanez érvényes. A lúgosító, méregtelenítő hatásról szóló rész jól hangzik, sokak fülének zene, de valójában nem több, mint jól megkomponált marketingszöveg. Bár a klorofill és a vérben található hemoglobin bizonyos szempontból hasonló, a növényi színanyag az embert oxigénellátását nem javítja. Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben, a búzafű antioxidánsnak nagyon gyenge, ezt saját méréseink bizonyítják.”  

3. Remélem, már te is régóta szerves kalciumot szedsz kalcium-karbonát helyett, ami állítólag egyáltalán nem szívódik fel. 

„A világszabadalommal levédett, szerves kalcium, aminosav keláttal ölelt kalciumion, ami kémiailag stabil, és ellenáll az egyenlőtlen pH-viszonyoknak. Kisméretű molekuláris tömege könnyen szívódik fel sejtszinten, és ez a szervetlen anyagokkal szemben tízszer hatékonyabb biohasznosulást jelent! Kíméletes az emésztőrendszerben, nem okoz irritációt, támogatja a sav-bázis egyensúlyt, bázikus, lúgosító elem.”

Mit szól ehhez a szakértő?

„A konkrét termék felszívódásáról nem találtam adatokat, az azonban bizonyos, hogy a kalcium hasznosulása erősen függ a vegyületformától. A kalcium-karbonát a rosszul felszívódó vegyületek közé tartozik, a kalcium-citrát ilyen szempontból előnyösebb. A »szerves« egyúttal egy hívószó is: az emberek egy része számára vonzó, ha valami »szerves« – még akkor is, ha nem igazán értik, miről van szó.”

4. A grapefruitmag kivonatának használatával – kis túlzással – el lehet felejteni az antibiotikumokat, amelyek drágák, veszélyesek lehetnek, és csak orvosi vényre kaphatóak. Ehhez képest a grapefruit magjának kivonata néhány ezer forintért beszerezhető, és széles spektrumú csodaszer. Kérdés, hogy tényleg „csodaszer”, és eldobhatjuk az antibiotikumokat mellette? 

„A grapefruitmag-kivonat már kis mennyiségben is nagyon hatásos. 1989-90 között egy nemzetközi kutatócsoport (a beszámoló megtalálható a Journal of Orthomolecular Medicine folyóiratban 5. kötet, 3. sz., USA, 1990) vizsgálta a grapefruitmag-kivonat eredményességét összehasonlítva 30 antibiotikummal és 18 kipróbált gomba elleni szerrel. Ugyanolyan hatásosnak bizonyult, mint a már bevált szerek. Alternatíva lehet az antibiotikumokkal szemben, hiszen nincs mellékhatása, és alacsony az előállítási költsége.

Van valami egyedülálló a grapefruitmag-kivonat alkotóelemeiben. Használ, anélkül, hogy legyengítené a szervezetet, biztonságos, a candidiázis kezelésében úgy tűnik ugyanolyan hatásos, mint a nystatin, az oktánsav vagy egyéb a bélben fel nem szívódó gomba elleni szer. Használata áttörést okozhat a krónikus parazita-fertőzésben és gombás fertőzésekben szenvedő betegek számára.

Emésztési problémák, gyomor-bél rendellenességek, hasmenés, ételmérgezés, paraziták, baktériumok, vírusok és gombák által okozott fertőzések, candidiázis ellen. Szájfertőzések, foglepedék, fogíny problémák kezelésére. Nagyon kellemes leheletet eredményez, de hatásos köhögés, megfázás, torokfájás, fülgyulladás, orrmellékgyulladás gyógyításában is. Eredményes csontritkulás kezelésében is, hiszen minimálisra csökkenti a csontveszteséget azáltal, hogy semlegesíti a szabadgyököket.”

Dr. Csupor Dezső azonban úgy véli:

„A grapefruitmag kivonata több baktérium ellen hatásos, de ez csak lokálisan érvényesül, semmi bizonyíték nincs arra (és nem is valószínű), hogy ez a hatás a megfertőzött emberi szervezet esetén is kialakulna. A hasonlóan hatásos anyagok elenyésző része alkalmas arra, hogy fertőző betegségek ellen úgynevezett szisztémásan (szájon át adagolva az egész szervezetre) hasson. A grapefruitmag-kivonat torokfájás esetén öblögetésre jó lehet, de ha a baktérium a tüdőt is megtámadta, semmit nem ér. Külön óvatosságra int, hogy ezeket a termékeket néha szintetikus fertőtlenítőszerekkel hamisítják a hatás fokozására.”

5. Találtam egy az Omega3 + E-vitamin kombinációt, amely a gyártó szerint egyedülálló hatású, mert 100 százalékban felszívódik. Tényleg csak a micellált halolaj szívódik fel teljesen, vagy ez megint csak parasztvakítás?

Meglepő, de a kamunak tűnő állítás nem az. A szakember szerint: „A micella formájában a halolaj értékes anyagai, az EPA és a DHA elméletileg valóban jobban felszívódnak. Jó lenne tudni, hogy konkrét esetben ez hány százalékos javulás a normál halolajas termékekhez képest, s vajon arányban van-e a javulás az ár emelkedésével?” –  tette fel a kérdést, amin érdemes elgondolkodni. 

Zimre Zsuzsa

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: iStock by Getty Images/Farion_O