Ősszel általában hisztérikusan rendelem a vitaminokat, hogy aztán berakjam őket a szekrénybe, és fél év múlva rájuk csodálkozzak. Mások viszont komolyan veszik az őszi-téli immunerősítést, és a családra is odafigyelve igyekeznek a legmegfelelőbb termékeket választani. Ez azonban egyáltalán nem egyszerű, hiszen minden gyártó tuti módszert, és rendkívül tudományosan hangzó csodaszert ígér. Ezért szakértőnket, dr. Csupor Dezső gyógyszerészt, egyetemi docenst, a Ködpiszkáló blog egyik szerzőjét kértem meg, mutasson irányt.

Mi a különbség az azonos hatóanyagú- és mennyiségű vitaminkészítmények között? Például a Béres C-vitamin (500 mg aszkorbinsav), és az 1x1 Vitaday (aszkorbinsav, szorbit, csomósodást gátló magnézium-sztearát) között a hordozó (polivinil-pirrolidon), és a színezék (kinolinsárga) tekintetében?

„Ha a hatóanyag-tartalom azonos is, a készítményforma (kapszula, tabletta, és azok gyártásának módja) befolyásolhatja a biohasznosulást. Mivel azonban mindkét termék C-vitamintartalma bőven a szükséges felett van, kockázat nélkül kijelenthető, hogy valószínűleg mindkettő alkalmas a vitaminpótlásra, még ha felszívódásuk el is tér valamelyest” – véli dr. Csupor Dezső.

A kapszulák esetén a csomagolás, vagyis a kapszula maga általában miből készül, és mennyire érdemes odafigyelni erre a szempontra? Egyes gyártók azzal érvelnek a termékük mellett, hogy csak természetes anyagból készült a bevonata.

A gyógyszerész szerint „a természetes” ma hívószó. Van, akinek ez vonzó, de általánosságban nem lehet kijelenteni, hogy a természetes bevonat jobb lenne, mint a „félszintetikus”.

Érdemes-e retard hatású, vízben oldodó vitaminokat keresni, amelyek jellemzően drágábbak, de azt ígérik, hogy folyamatosan bocsátják ki magukból a vitaminokat?

„A retard kényelmi termék. A legtöbb vitamin esetén nem indokolt különösebben, hogy nagyon egyenletes felszívódásra, vérszintre törekedjünk. Ha mégis ez a cél, akkor a dózis több részre osztásával ez ugyanúgy megoldható, mint egyetlen retard tabletttával – ez általában jóval drágább, és egy olcsó alapanyag esetén sokszor »drágább a leves, mint a hús«, azaz a retardizálás drágítja meg a terméket, nem a hatóanyag” – mondja dr. Csupor.

Manapság nagy divat, hogy a gyártók extra mennyiségű vitaminnal és nyomelemmel dúsítják a termékeiket. Számos olyan vitamin kapható, amelyek az ajánlott napi bevitelt sokszorosan meghaladják, akár az is ott áll rajtuk, hogy a napi bevitel 3300 százalékát tartalmazzák. Ezzel mi a helyzet, ha hosszú távon szedjük őket? Tényleg elavult a „hivatalos” meghatározás?

„Nincs mese, az ajánlott napi beviteli érték (NRV) elég ahhoz, hogy megelőzzük a vitaminhiányt” – jelenti ki a szakértő. „Az ilyen túladagolások racionalitása tehát általában nem indokolható. Kivétel persze van: ha felismerik, hogy egy anyagból többre lehet szükségünk, mint amennyit beviszünk, előfordulhat, hogy az ajánlott dózis hivatalos megemeléséig a termékek egy része a korábbi ajánlást már bőven meghaladó adagban tartalmazza a hatóanyagot. Ennek lehettünk, lehetünk tanúi a D-vitamin esetében, amelynek adagolását épp az utóbbi években gondolták újra az újabb tudományos vizsgálatok alapján.”

Ha húgyúti fertőzésed van, szedj tőzegáfonyát! – javasolják a nők egymásnak. De vajon tényleg segít az áfonya? És ha igen, milyen mennyiséggel érhetjük el a kívánt hatást?

Az egyik weboldalon ezt írják a tőzegáfonyáról: A tőzegáfonya elsősorban húgyúti bakteriális fertőzések megelőzésére, kezelésére ajánlott. Ezen kívül a tőzegáfonya rendkívül magas proanthocianidin tartalmának köszönhetően elsőrendű antioxidáns, gátolja a szervezet sejtjeinek öregedését. A nőknél makacs fájdalommal járó húgyúti bakteriális fertőzéseket legtöbbször az E. coli baktériumok elszaporodása okozza. Tőzegáfonya képes lehet meggátolni az E. coli baktérium megtelepedését a húgyút falán. A tőzegáfonya túladagolása gyakorlatilag lehetetlen. Mellékhatása nincs.

A szakértő szerint mindez nagyjából megfelel a valóságnak. Mindössze az nem stimmel, hogy amit mi tőzegáfonyának hívunk (latinul: Vaccinium macrocarpon), annak helyes magyar neve: észak-amerikai nagytermésű áfonya. A növény leve maga a friss vagy szárított termés, illetve annak kivonata képes arra, hogy a húgyúti kórokozók, köztük az Escherichia coli megtapadását megakadályozza a húgyúti nyálkahártyán. A kórokozót nem pusztítja el, viszont elősegíti eltávolítását, így gyorsítja a gyógyulást. A hatás módja ismert, az azonban még nem teljesen biztos, hogy mely hatóanyagok felelősek ezért.

Ha érdekel, hogy mit gondol dr. Csupor a csodaszernek kikiáltott búzafűről vagy a C-vitamin természetes, illetve mesterséges mivoltáról, akkor olvasd el másik cikkünket a témában! 

Zimre Zsuzsa