–

Ha nincs magyar közösség vagy magyar iskola a közelben, ha a mindennapokba nem fér bele az otthoni esti foglalkozás, ha egyedüli magyar szülőként a kisebbségi nyelv fenntartásáért küzdesz, akkor is van megoldás: a neten keresztül. És nem is akárhogy!

Egy dologban vagyok teljes mértékben következetes az ötéves lányommal: születésétől fogva csak magyarul beszélek hozzá. Soha nem volt kérdés, hogy megtanítsam-e az anyanyelvemre, amely számára kapocs a magyar nagyszüleivel, unokatestvéreivel, és gyökereinek, identitásának az egyik nagyon fontos eleme. Angol nyelvi környezetben én vagyok a kisebbségi nyelv képviselője, ezért nem egyszer éreztem, hogy a mérleg nyelve jócskán elbillen a domináns nyelv irányába, és én a magyar dalokkal, a kocsiban hallgatott CD-kel, esti mesékkel, beszélgetésekkel próbálom védeni kettőnk kincsét az árral szemben. Ezért is örültem, hogy az egyre inkább teret hódító online oktatás ezen a területen is megjelent.

Az amerikai Online Magyar Iskola gyerekkönyvklubként indult hét évvel ezelőtt, és a gyerekek lelkesedése, a pedagógusok munkája, valamint a szülők támogatása mára virtuális iskolává építette. Interaktív, élményközpontú módszerekkel, játékosan tanítják Skype-on keresztül a magyar nyelvet, a szaktantárgyakat, és közel hozzák kultúránkat a tengerentúli magyar gyerekek számára. Tamás Judit, az iskola egyik alapítója elmondta, hogy idén közel ötven gyerek ül le a gép elé 15 államban Pennsylvaniától Texason át Hawaii-ig, hogy Mátyás királyról, a magyar tájegységekről és az ízeltlábúakról tanuljon. A hagyományos iskola megszokott elemei náluk átkerülnek a virtuális térbe: online évnyitón fotókkal mesélnek szünidei élményeikről, beszámolnak nyári olvasmányaikról, év közben online osztálynaplóban követhetik a gyerekek a piros pontjaiknak megfelelő „vigyori”-figurákat, de használnak interaktív faliújságot és online lapozgatható mesekönyvet is.

Módszereik változatosak, innovatívak, kapcsolódnak a tanulók személyes élményeihez, ami hatékony motivációs eszköz is egyben: négy-öt fős kiscsoportban interaktív feladatlapokat oldanak meg, amelyek gyakran a gyerekek rajzaiból készülnek, földrajzórán használják a nyári utazásokon készült képeket, március 15-én huszárruhában tartanak online toborzót, busóálarcot készítenek, a tíz év alattiak meséken, mondákon keresztül ismerkednek a magyar történelemmel, de betlehemeztek is már a net segítségével. A gyerekek imádják a magyar nyelv tanulását, olyan is akad, aki utazás közben a kocsiból vagy szállodából jelentkezik be. A rendszer rugalmas: a tantárgyakat, és azok mélységét a gyerekek és a szülők igényéhez igazítják, így tantárgyként a földrajz, valamint a Magyarországon használt szöveges feladatok pár éve a szülők kérésére kerültek be a tananyagba. Év elején felmérik az igényeket, tanév végén pedig mérleget vonnak arról, mi volt hatékony, és mi nem. Sok család életébe nem fér bele a mindennapokba a helyesírás, olvasás gyakorlása, ezért rendszeressége miatt az online iskola nagy segítség. Ezzel kapcsolatban az egyik édesanya, Krisztina így fogalmazott: „öt éve két bőröndnyi tankönyvvel érkeztem meg, de a hétköznapokon nem jut idő magyar tanulásra, ezért is szeretjük ezt az iskolát, és vasárnap, ha az ég a földdel összeér, mi akkor is ott vagyunk.”

A lelkiismeretes hét fős tanári gárda Magyarországon végzett pedagógusokból áll, akik között van óvodapedagógus, tanító, Montessori és Waldorf-tanár, egyetemi professzor, a biológiát pedig  egy lelkes gyermekorvos tanítja. Módszereik a magyar és az amerikai oktatási stílus keveréke; a gyerekek projekteken dolgoznak, jelenleg éppen közösen írnak mesét Az elektromos seprű címmel, amit később nyelvtanoktatásra használnak majd, hiszen milyen klassz lesz a saját mesében megkeresni az összetett szavakat vagy a múlt idejű igéket. A gyerekek amerikai élményeit is integrálják, és az USA-ban népszerű Flat Stanley, az utazó kisfiú magyar verziója lett a gyerekek szavazása alapján, Lapos Lajos (ő látható a csodaszarvas szobra előtt). Lajos Stanley-hez hasonlóan fotóval illusztrált levelekben számol be utazásairól, így sok gyerek papírból kivágott Lajossal utazott tavaly a magyar rokonokhoz.

Ez az oktatási forma innovatív és kreatív megoldásokra ösztönzi a tanárokat, akik szívvel-lélekkel dolgoznak azon, hogy a gyerekek magyar tudása és országismerete minél gazdagabb legyen. Kommunikációs készségek mellett a diákok digitális kompetenciája is fejlődik, hiszen olyan alkalmazásokat használnak, ahol a képernyőn megjelenő kérdésre a telefonról tudják bepötyögni a választ, de az amerikai főiskolákra való jelentkezésnél is előnyt jelenthet az iskolán kívüli tevékenységek között a magyar nyelvtanulás, és az online tanulásban való jártasság. Judit szerint a nyelvi és kulturális ismereteken, az identitás megerősítésén kívül mindannyian kaptak még egy kincset: igazi közösség született, barátságok szövődtek a gyerekek és szülők között egyaránt.

De nemcsak az Újvilágban vannak ilyen jellegű kezdeményezések. Dóczi Ilona 2011-ben, Brüsszelbe költözése után szembesült azzal, milyen kihívásokkal jár magyar nyelvet és tantárgyakat tanítani: mégpedig saját gyermekén keresztül. Tanítói tapasztalatára és élménypedagógiai ismereteire alapozott sikerének hamar híre ment, és mára nemcsak Nyugat-Európában élő magyarok, de határon túli kisebbséghez tartozók is használják a Magyarra hangolva sokrétű módszereit. Négy fős tanári csapatával fontosnak tartják, hogy a magyar tanulás élmény és játék legyen a gyerekek számára, a módszereik minden esetben személyre szabottak. Igény szerint lehet a magyar nyelvtankönyvet követni, de a Gőgös Gúnár Gedeon vagy a Mosó Masa Mosodája című könyveket is használják a nyelvtani szabályok észrevétlen tanítására. A szülők általában két jelentős mérföldkőnél fordulnak hozzájuk: a „Hogyan tanítsam magyarul a gyerekemet?” kérdést a kezdő, vagy éppen külföldre költöző szülők teszik fel, míg a tíz-tizenegy évesek szülei „igazi” tanárt keresnek, hiszen a kiskamaszok ekkor már nehezebben fogadják el tőlük a tanár szerepet.

A magyar nyelv átadása mellett mára szélesebb feladatkört tudhatnak magukénak: a magyar identitástudat mélyítését. Szabó Magda születésének 100. évfordulóján az írónő Ki hol lakik? című versét kapták meg a gyerekek, és ez alapján a kisebbek az állatokra és lakóhelyeikre vonatkozó kérdésekre válaszoltak, míg a nagyobbak mellékneveket, rokon értelmű szavakat kerestek meg benne. A szeptember 30-i népmese napján interaktív kvízzel záruló kihívást indítottak, amely közel ezer érdeklődő figyelmét keltette fel Európa-szerte. A kollektív azonosságtudathoz utat jelentő népmesék mellett Ilona fontosnak tartja a kortárs irodalom megismertetését is; Bosnyák Viktória Tündérboszorkány című meséjéhez kapcsolódó rajzpályázatot szerveztek, amelynek győztesei személyesen vehették át oklevelüket az írónőtől. Jeles napok füzeteik pedig ünnepeinket, hagyományainkat mutatják be színes feladatokkal, rejtvényekkel.

Tematikus nyári táborokban a gyerekek idén Mátyás királyról és koráról tanultak, és a mesefeldolgozás után, agyagból középkori várat építettek, címert terveztek, lovagok és várkisasszonyok bőrébe bújtak. A téma nagy játékteret ad: bele lehet csempészni egy kis művészettörténetet, és közben a szókincsbővítés mellett tudásmegosztás is zajlik, hiszen a gyerekek elmesélik, mit tudnak, mit hallottak az adott témáról. A nyári vakációról visszatérőknek a honvágy kezelésében is segít, ha magyar társaik közt tölthetnek még egy kis időt. Mivel a személyre szabott módszer új ötletek feldolgozását és változatos megközelítést igényel, ezért nagy hangsúlyt fektetnek a továbbképzésekre: Ilona jelenleg meseterapeuta tudását fejleszti, és újonnan szerzett ismeretei jól integrálhatók a magyar nyelv és kultúra oktatásába.

Mire megírtam ezt a cikket, a bennem lévő kételyek is némileg csökkentek, a fülemben csengenek az egyik édesanya, Hajni szavai: kiskorban kell elkezdeni a magyar nyelv átadását, így lesz gyökér, és idővel a hajtásokat is látni fogjuk. És mivel az első alkalom után a lányom szombat reggel örömmel ugrott ki az ágyból, hogy újra magyar óra lesz, meg is nyugodtam.

Trembácz Éva Zsuzsa 

Ha kíváncsi vagy, hogyan látja Éva a világot, kattints ide, ha pedig többet olvasnál arról, milyen az élet Kínában, ahol a családjával él, akkor nézd meg Éva Facebook-oldalát.

A fotók: 1,2: Online Magyar Iskola, 3,4: Magyarra hangolva.