–

Az Excel-guru

Semmit nem bíz a véletlenre: az év végén megkapott tanszerlistát azonnal átvezeti Excel-táblába. Nála a kötelező- és ajánlott olvasmányok már a tanítás utolsó napján ki vannak készítve a gyerekei asztalára, és a kötetek elolvasását számon is kéri. A szeptembertől használatos ünneplőket, benti váltócipőket és testnevelésen használt holmikat már augusztus elején megrendeli a neten, hogyha esetleg nem stimmel a méret, még legyen ideje visszaküldeni.

Fejből tudja, hogy melyik évfolyamon milyen csíkozású füzetet kérnek, és melyik grafittal lehet úgy írni, hogy a legjobb jegyet kapja a külalakra a gyereke.

A papír-írószer boltokban való vásárlást kényelmesen, magabiztosan, több körben intézi, alaposan felmérve a kínálatot, és gondosan mérlegelve az ár-értékarányt. Gyermekei füzetei már augusztus közepén becsomagolva, benejlonozva, esetleg UV-réteggel és saválló bevonattal ellátva állnak helyes kis tornyokban az íróasztalon.

Ő az, aki megírja a szülői levelezőlistára az elvarázsolódott többségnek, hogy itt az ideje bemenni a suliba a kajacsekkért, és befizetni a szeptemberi étkezést, illetve jelzi az évnyitó pontos napját és idejét. A weben hosszan utánaolvasott, hogy gyermeke mit fog tanulni a jövő évben, és hasznos kis feladatokat állított neki össze, amiket időnként elő kell vennie a nyár folyamán. Ha gyermeke többosztályos gimibe jelentkezik majd, úgy a júliust arra szánta, hogy magántanárokat tendereztessen a nappalijában, esetleg stresszinterjúnak vesse alá őket, és kiválassza a megfelelőt, aki szeptembertől az utódjához fog járni.

A nyarat nem nagyon kedveli, mert akkor nem lehet más szülőkkel a fejlesztésről, magántanárokról, edzésekről, különórákról és továbbtanulásról beszélgetni, de azért valahogy kibekkeli ezt a nehéz időszakot is.

A nyaralás alatt láthatóan szenved, hogy nincs kinek megszervezni az életét, ezért elkezdi a hotelportás szintű angol- és némettudását fejleszteni, a szálloda sportanimátorát saját testsúlyos gyakorlatokra tanítja, a helyi idegenvezetőt pedig beíratja egy beszédkurzus tanfolyamra, plusz egy történelmi továbbképzésre – jutányos áron.

Elvesztettem a listát, de megoldom

Nincs annyira képben, mint Excel-táblás társa, de azért nem teljesen elveszett. Augusztus közepén eszébe jut, hogy nemsokára kezdődik az iskola, mert addig viszonylag jól elvolt uzsonnakészítés és hajnali kelés nélkül is. A nyaralás alatt csak egyszer jutott eszébe az iskola, amikor csemetéje rezignáltan megjegyzi egy kutyaúszással közlekedő felnőttről: „Na, kábé, ennyire elég a kötelező úszás is a suliban.” De amúgy élvezi a nyarat, és levetkőzi a társadalom által rákényszerített szülőmenedzser szerepét. A tanszerlistát elhagyta, de azt sem tudja, hova tette a kötelező olvasmányokról szóló cetlit. Talán odaadta a gyerekeinek, hogy rajzoljanak a másik oldalára? De azért megoldja: elkéri a tanártól vagy más szülőtárstól, és még viszonylag időben be tudja szerezni a tanszereket a gyerekekkel közösen, ami persze sokkal tovább tart, viszont legalább mindenki olyat kap, amilyet szeretne, és ami belefér a büdzsébe.

A kötelező olvasmányok egy részét szívesen felolvassa hangosan a gyerekének, mert amúgy is sokat mesél neki.

Az ünneplőt és a tornafelszerelést augusztus végén szerzi be a gyerekekkel karöltve, akik ugyan a sportboltban teljesen új sportokat fejlesztenek ki, a falmászásról pedig úgy gondolják, hogy nem feltétlenül kell hozzá mászófal, de legalább ilyenkor is jól érzi magát a család, mert együtt lehetnek. A kaját pont időben fizeti be szeptemberre, a következő évre nem stresszelteti rá a gyerekeit, alapvetően lelkesen várja az új tanévet.

Az abszolút földönkívüli

Alig várta, hogy vége legyen az évnek, és ne legyenek iskolai határidők meg feladatok, mint például: megjegyezni, mikor lesz az évzáró, és találni rá egy folt nélküli fehér inget vagy blúzt. Ő az a fajta szülő, akit sodornak magukkal az események, legyen szó a saját- vagy gyermeke iskolai életéről. Észre se veszi, és elmúlt a június. Már a gyerekek nyári felügyeletének megszervezése is komoly fejtörést okoz számára... annyira, hogy egész szeptemberig ki kell pihennie ennek fáradalmait. A nyári olvasmányokról és a tanszerlistáról a szeptemberi szülői értekezleten értesül. A füzeteket és egyebeket az első szülői után szerzi be a közeli áruházban. Miután a tavalyi tornacipőbe, ünneplőbe és váltócipőbe sehogy sem tudja bepréselni a gyerek lábát, kénytelen elmenni vele egy boltba az évnyitó napján, a kezdés előtt egy órával. A jócskán lerabolt készletből válogatva fél óra alatt kiválasztja a felszerelést.

Az étkezési csekk befizetésével csúszik, mint ahogy az évnyitóra, a szülőire is késve érkezik, és a gyereke már az első nap 7 óra 59 perckor esik be az iskola kapuján.

Alapvető ellenérzései vannak a felnőtt léttel kapcsolatban, különös tekintettel a szülői levelezőlistára küldött üzenetek elolvasására, csekkek befizetésére, határidők betartására vagy a teendők előre megtervezésére. Spontánnak és kreatívnak gondolja magát, ami gyereknevelési módszereire is igaz, melyhez képest még egy kupac mikádó-pálcika lehajításában is több szándékoltság van. A tanévkezdést szabályos kitolásnak érzi, autonómiája és szabadsága elleni támadásnak, de igyekszik jó képet vágni hozzá a gyermeke kedvéért, akit rajongásig szeret. Nem igazán zavarja, hogy nem tud hozzászólni a szülői után a lelkes trécseléshez, ahogy ahhoz sem, ki miként fogja gyakoroltatni gyermekével a maradékos osztást vagy a kovalens kötés részleteit, főleg azért, mert neki halvány lila gőze sincs ezekről, és nem is érdekli különösképpen.

Akármilyen kaotikusan éli is az életét, mindig van ideje a gyerekére. Különösen, ha egy nagy mosolyra, beszélgetős sétára vagy ölelésre vágyik a csemete. 

A kötelező olvasmányt pedig legfeljebb megveszi hangoskönyvben a gyereknek, ha már nagyon nincs rá idő, görcsölni nem fog rajta. Annál ugyanis sokkal fontosabb a családja... és a saját lelki békéje.

Finy Petra

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/LStockStudio