A Halál Kávéház segít lebontani a halálról szóló tabukat, hogy nyíltan és hitelesen beszélhessünk az élet végességéről – mert a halál tudatosítása mélyebb értelmet adhat az életünknek. A Halál Kávéház Budapest egyik alapítójával, Szimon Petra pszichológussal beszélgettünk.

Abby Wu az elmúlt húsz évben százszor plasztikáztatta magát, és egyetlen beavatkozást sem bánt meg. A pekingi influenszer az egyik főszereplője a BBC legújabb dokumentumfilmjének, amely a Kínában tomboló plasztikaőrületről, felvett hitelekről és elfuserált műtétekről szól.

Sokkal többször alázzák meg a nőket a vélt vagy valós szabadosságuk miatt, mint gondolnánk – és olyan embertől is érkezik ilyen kiritka, akire nem is számítunk.

Shaheen Parveent az apja mindig felvitte a háztetőre, hogy együtt nézhessék a madarakat az égen. Az Ódelhiben élő nő ma már több mint száz galambról gondoskodik, akikkel versenyekre is jár. Bár tehetségét sokan elismerik, bőven akadnak kritikusai is, akik rendre azt hangoztatják: nő nem lehet kabootarbaaz.

Boldinál ötévesen diagnosztizáltak leukémiát. A felépülése során nagy szerepet kapott a Bátor Tábor, ahol nemcsak ő gyógyult, hanem az egész család.

Életkori különbségek vannak. Történelmi hatások vannak. A népszerű generációs címkék tudományos alapja azonban erősen kérdéses. Akkor miért ez a marketingesek és (pop)pszichológusok egyik kedvenc kategóriarendszere?

199 ember halt meg egy előre megjósolt katasztrófában. A TAM 3054-es járat balesete nem csak hiba volt – hanem figyelmeztetés, amit senki nem vett komolyan.

Ha a 20. század legnagyobb matematikusairól esik szó, általában férfi neveket sorolnak fel: Albert Einstein, David Hilbert, Kurt Gödel, Neumann János... Pedig vannak köztük nők is, például Emmy Noether, aki a modern matematika és fizika egyik megalapozója. Ehhez képest egész életében mellőzött volt a szexizmus és a sovinizmus miatt.