Tényleg hamarabb érnek a mai lányok, és egyre többet tudunk a miértekről is

–

Az „ezek a mai fiatalok” kezdetű mondatot elég sokféleképpen lehet befejezni, és aki ilyen szónoklatra nyitja a száját, általában nem dicsérni akarja a gyerekeket. Azonban kutatások bizonyítják, hogy az újabb generációk nem rosszabbak vagy jobbak, mint az előzők – hiába a népszerű „bezzeg a mi időnkben” kezdetű mantra –, ám van, amiben a mostani fiatalok valóban különböznek az idősebbektől: sokkal hamarabb indul be náluk a pubertás, mint a szüleik vagy nagyszüleik generációjánál. Talán ez lehet az egyik oka annak, hogy ma már nem ritka, hogy 12-14 éves kislányok fiatal felnőttként viselkednek – a jelenséget Nyáry Luca ebben a cikkében elemezte.

Negyven éve kutatják

Az első kutatások arra vonatkozóan, hogy valóban hamarabb indul be a nemi érés a lányoknál, mint néhány évtizeddel azelőtt, az 1980-as évek végén kezdődtek. Marcia Herman-Giddens, aki akkor a Duke Egyetem Orvosi Központja gyermekbántalmazás elleni csoportjának igazgatója volt, vette észre a tendenciát, amikor bántalmazott lányokat vizsgált egy kutatás keretében, hogy sokuknál 6-7 éves korukban megindult a mellek fejlődése, ami a pubertás első jele.

A szakember elgondolkodott a jelenségen, és kutatni kezdte, hogy ez a tendencia csak a bántalmazott gyerekek esetében figyelhető-e meg, vagy általános jelenségről van szó, ezért évtizedes munkába kezdett, összegyűjtötte több mint 17 ezer lány gyerekorvosi vizsgálatainak eredményét az Egyesült Államok minden részéről.

Tanulmányában arra az eredményre jutott, hogy a 90-es években a lányok melle átlagosan 10 éves korukban kezdett el nőni, egy évvel korábban, mint a korábbi tanulmányokban vizsgált gyerekeknél.

A jelenséget azóta több kutatócsoport is vizsgálta, és kivétel nélkül azt találták, hogy a lányok az idő előrehaladtával egyre korábban érnek, ám konkrét magyarázatuk nincs az okokra, több tényező lehet a tendencia mögött.

Nagyon gyors folyamat

Egy 2010-es dán kutatás szerint, aminek keretei között 1000 lányt vizsgáltak meg, az akkori fiatalok hat évvel korábban léptek a pubertáskorba, mint a XIX. századi lányok, ugyanis az 1800-as években 15 év volt az átlagéletkor, tíz évvel ezelőtt pedig már gyakori volt, hogy 9 évesen megindult a nemi érés a kislányoknál.

A tanulmányban arra is rávilágítottak, hogy a vizsgált alanyoknál átlagosan egy évvel hamarabb indult be a pubertás, mint a szüleik generációjánál.

Tíz évvel később, 2020-ban a koppenhágai Rigshospitalet kórház kutatói is kiadtak egy kutatást a témában, ők azt találták, hogy az emlőmirigyek fejlődése évtizedenként körülbelül három hónappal előbb indul meg a kislányoknál, mint korábban, de országonként különbözik ez az életkor. A tanulmány szerint Európában 9,8-10,8 éves korban indul meg az emlőszövetek fejlődése, az Egyesült Államokban 8,8-10,3 éves korban, Afrikában pedig átlagosan 10,1-13,2 éves korban kezdődik.

Ezek az eredmények azért is megdöbbentők, mert nagyon rövid idő alatt történt (és történik) a változás, a kutatóknak pedig nincsenek konkrét válaszaik a folyamatra – sejtéseik, elméleteik és részeredményeik persze vannak.

Elhízás, étkezés, vegyszerek, stressz, mozgáshiány

Azt már a 70-es évek óta sejtik a kutatók, hogy az elhízás erősen összefügghet a korai nemi éréssel. Több, erre vonatkozó tanulmány is azt az eredményt hozta, hogy az egészségesnek számító testsúlyú lányokhoz képest a túlsúlyos tiniknél hamarabb jelentkezik az első menstruáció. Erre a magyarázat a leptin nevű hormon, ami a zsírsejtekben termelődik, és többek között a serdülés szabályozásában is részt vesz.

Az elhízás azonban nem az egyetlen és kizárólagos lehetséges oka a korai érésnek, mert a már említett dán kutatók is észlelték, hogy ott is korábban kezdenek érni a lányok, de az általános testsúly nem növekedett az elmúlt évtizedekben, így más okoknak is lenniük kell a háttérben.

Egy 2010-es brit kutatás szerint például az étkezésnek is jelentős befolyása lehet arra, hogy mikor indul meg a lányoknál a serdülés. A Brightoni Egyetem tanulmánya szerint ugyanis azoknak a lányoknak, akik 3 és 6 éves koruk között heti 8-12 adagnál több húst fogyasztottak, hamarabb jött meg a menstruációjuk, mint azoknak, akik ennél kevesebbet ettek.

Egy másik lehetséges aspektus az életmódban keresendő. Azt is kutatták ugyanis, hogy a mozgásszegény életmódnak is szerepe lehet az egyre korábban bekövetkező érésben – és ez az egyik lehetséges magyarázat arra is, hogy a pandémia alatt miért ugrott meg kiemelkedően a korai pubertásban szenvedő gyerekek száma: a karantén alatt jóval kevesebbet mozogtak, mint azelőtt.

A sornak még mindig nincs vége, mert egyes tudósok szerint a gyerekek szervezetébe kerülő vegyszerek is döntő szerepet játszhatnak a nemi érésben. Egy 2009-es kutatásban például azoknak a lányoknak a vizeletében, akiknél a legkorábban indult be a mell növekedése, olyan le nem bomló vegyületeket találtak, amiket a műanyagok gyártásánál használnak – amiből aztán az ételek csomagolása is készül például.

Mindemellett pedig az is bizonyított tény, hogy a stressz is meghatározó összetevője a képletnek: azoknál a gyerekeknél, akiknek a családi környezetében súlyos konfliktusok voltak, vagy akiket bántalmazás, trauma ért, hamarabb indult be a pubertás.

Látható tehát, hogy sok tényező összjátéka állhat a háttérben, ám arra ma sincs pontos válaszuk a kutatóknak, hogy konkrétan miért kezdődik egyre korábban a gyerekeknél a nemi érés. És bár a jelenség elsősorban a lányokat érinti, kisebb mértékben ugyan, de a fiúknál is megfigyelhető ez a tendencia. 

A korai pubertás egy betegség

A kutatóknak nemcsak arra nincsenek konkrét válaszaik, hogy miért érnek hamarabb az idő előrehaladtával a lányok, de arra sincs egyértelmű magyarázat, hogy egyes gyerekeknél miért indul be a kelleténél sokkal korábban a folyamat. 

A nemi érés stádiumait az orvosok az úgynevezett Tanner-skála alapján határozzák meg, ez alapján lehet behatárolni, hogy a gyerekek melyik serdülési fázisban vannak. A skála szerint a lányoknál 8 éves kor vagy az alatt, fiúknál 9 éves kor vagy az alatt beszélünk korai serdülésről. A korai érés nem azt jelenti a lányok esetében, hogy 8 éves korban, vagy az előtt jön meg az első menstruációjuk (bár ez is előfordulhat), hanem 8 évesen vagy korábban indul meg a mellek növekedése és a testszőrzet megjelenése.

Ha egy kislányon 8 éves korában vagy az előtt vesszük észre a pubertás első jeleit, fontos orvoshoz fordulni, ugyanis súlyos következményei lehetnek a gyerekekre nézve annak, ha idő előtt indul be a serdülés.

Először is, egy ennyi idős gyerek még nincs felkészülve pszichésen egy ekkora változásra, és szorongás, súlyosabb esetben depresszió alakulhat ki. Tanulmányok igazolták, hogy a túl korán serdülő fiatalok sokkal gyakrabban válnak szerfüggővé, és annak is nagyobb a kockázata, hogy pszichés problémáik lesznek. Ezen felül nő a rizikója a szív- és érrendszeri megbetegedések, a cukorbetegség, valamint a mellrák és a méhnyakrák kialakulásának. Továbbá azoknál a gyerekeknél, akik korábban érnek, hamarabb megy végbe a folyamat, és például hamarabb állnak meg a növésben.

A korai pubertásban szenvedő gyerekeket tehát lényeges gyermekendokrinológushoz vinni, mert szerencsére van már olyan készítmény, amivel a túl hamar jelentkező serdülés leállítható, majd a megfelelő életkorban beindítható.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / stockbusters

Dián Dóri