Korai nemi érés és Covid: találgatnak a tudósok, miért ugrott meg az érintettek száma a világjárvány alatt
A Firenzei Anna Meyer Egyetemi Gyerekkórház kutatói vették észre először, azóta pedig a világ több pontjáról is beszámoltak ugyanarról a meglepő és rejtélyes tendenciáról: a koronavírus-járvány kitörése után sokkal több kislányt vittek orvoshoz a korai pubertás egyértelmű tüneteivel – írja a Time. Bár a kutatóknak egyelőre nincs konkrét válaszuk a jelenség okaira, elméleteik azért már vannak arról, mi lehet az összefüggés a pandémia és a korai érés gyakorisága között. Dián Dóri szemléje.
–
Nemcsak kellemetlen, hanem valódi probléma!
A korai pubertásra először a kilencvenes években figyeltek fel a kutatók, azóta vizsgálják, hogy mik lehetnek a kiváltó okok. Korai érésnek azt nevezzük, amikor a nyolcévesnél fiatalabb lányokon vagy kilencévesnél fiatalabb fiúkon megjelenik a másodlagos nemi jelleg: a lányok melle nőni kezd, menstruálni kezdenek, a fiúk mutálnak, a péniszük megnő és alkalmassá válik a reprodukcióra, és mindkét nemnél megjelenik a testszőrzet, nő a testmagasságuk és változik az alakjuk.
Mindez nemcsak azért probléma, mert nagyon kellemetlenek a tünetek egy kisgyerek számára, hanem egészségi szempontból is súlyos gondokat okoznak. Lehetséges szövődmény lehet az alacsony testmagasság, mivel a korai pubertásban szenvedő gyerekek hamarabb megállnak a növésben. A későbbiekben növelheti a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélyét, nem beszélve a pszichés stresszről, ami a testi változásokkal jár, és aminek súlyos esetben depresszió is lehet a vége.
Ötször annyi eset
Bár Olaszországban vették észre először az ijesztő tendenciát, a probléma nem lokalizálható. Azóta a világ több részéről jelezték, hogy megugrott a korai pubertással kezelt gyerekek száma, ráadásul jelentős mértékben: a kínai Henan tartomány 22 intézményében az orvosok ötször annyi korai éréssel diagnosztizált gyereket láttak el 2020-ban, mint két évvel korábban.
A kórházba vitt gyerekek jelentős része lány, ami Sena Orsdemir, a Loma Linda Egyetemi Gyerekkórház endokrinológusa szerint azért lehetséges, mert a lányoknál sokkal látványosabb a korai pubertás. A kutató, aki a korai érés lehetséges kezelési lehetőségeiről írt tanulmányt 2019-ben, azt mondja, egy elsős-másodikos gyerek nincs felkészülve egy ilyen változásra, ahogy a kortársai sem tudnak mit kezdeni vele, így ez hatalmas stressz egy fiatal számára.
Miért ugrott meg az esetek száma?
Vannak esetek, amelyek hátterében genetikai ok vagy valamilyen rendellenesség áll, de a folyamatot leggyakrabban az elhízáshoz kötik. A gyerekkori obezitás világszerte növekvő probléma, és magyarázhatja, miért emelkedett a korai pubertás eseteinek száma nemzetközi szinten is. A koronavírus-járvány alatt pedig a gyerekek sokkal kevesebbet mozogtak, és nőtt a túlsúlyos gyerekek aránya is ebben az időszakban.
Mindez önmagában azonban még nem válasz arra, hogy miért ugrott meg látványosan a Covid alatt a korai pubertásos esetek száma.
Itt jön képbe a stressz, amit korábban szintén összefüggésbe hoztak a korai éréssel, de nem volt elegendő bizonyíték a konkrét ok-okozati viszonyra. 2020-ban viszont a gyerekek rengeteg stressznek voltak kitéve: a társadalmi elszigeteltség az iskolák bezárása miatt, az ingerszegény környezet, az egyhangú napok, a mozgásszegény életmód és a jelentősen megnövekvő képernyőidő mind-mind hozzájárult a gyerekek rossz közérzetéhez.
Ez a fajta életmód, ami hosszú hónapokig eltartott, jócskán elősegítette a gyerekek elhízását, így a kutatók szerint ez lehet a válasz a kiugró adatokra. Mindez egyelőre azonban csak elmélet, a kutatások jelenleg is folynak.
Forrás: ITT
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Annie Otzen
