phytotec-wmn

150 (mondom, százötven!) tünet 

A PMS-ről a legtöbb nő tudja, micsoda. Suttogva, remegve, bosszankodva mondja ki e három betűt, mert azokon a napokon, amikor lesújt, az élet bizony bealkonyul. Mint annyi minden ezen a világon, ez is megosztja a nőket; léteznek a szerencsések, akik sosem szembesülnek a PMS poklával, míg mások az evési rohamoktól a lábdagadásig számos tünetet produkálnak.

De mi is az a PMS?

A rövidítés a premenstruációs tünetegyüttest jelenti, amely a vérzés megkezdése előtt nem sokkal jelentkezik. A hormonálisan aktív nők 80 százaléka találkozott már vele, és  egyes becslések szerint legalább 150 féle tünetet lehet hozzá társítani. A nők 20-40 százalékánál jelentkeznek jelentős panaszok, melyek az életminőségre is kihatással vannak, valamint 2,5-5 százalékra tehető azon nők aránya akik időlegesen még dolgozni is képtelenek.

Nő vagy? Szívás!

De vajon mitől taglóz le egyeseket és kerül el másokat a PMS? Ezt nem lehet pontosan megmondani; hormonális okok, genetika, és táplálkozás egyaránt szerepet játszhat a kialakulásában, bár ez nem fogja azt vigasztalni, aki ebben szenved.  

A testünkkel ebben az időszakban sok dolog történik. Egyrészt a havi vérzés kezdetére az ösztrogén- és progeszteron-szint lecsökken, és ezzel párhuzamosan megjelennek a tünetek. Amelyek közül az egyik a puffadásérzés, ami a petefészek hormonok termelésében bekövetkező változások hatására alakul ki. 

A mellfeszülés, érzékenység pedig a prolaktinnak köszönhető, amelynek alapvetően a tejelválasztásban van szerepe, de emellett a nemi hormon szabályozásában is részt vesz.

A fejfájásért, ödémáért pedig a prosztaglandinok a felelősek, amelyek számos területen látnak el fontos feladatokat. Ha ezek egyensúlya megbomlik, jön a dagadás, a magas vérnyomás és a fejfájás. 

És ha ez nem lenne elég, akkor a depressziós, szorongós tüneteknek is van felelőse, ez pedig a szerotonin. Vagyis annak alacsony szintje. Ha kevesebb termelődik (mint például ezekben a napokban), akkor az erősen megviseli az embert. A boldogsághoz, elégedettséghez és empátiához ugyanis magas szerotonin-szintre van szüksége mindenkinek. 

Ez zajlik tehát odabent. És mindebből mennyi látszik, mennyit érzel?

A haj és bőr zsírosodásától kezdve a hangulatingadozásig, számos jól látható tünet jellemzi a PMS-t. Gyomor- és bélpanaszok, koncentrálási zavarok – és még egy sor szuper dolgot tapasztalhatsz a premenstruációs tünetegyüttesnek köszönhetően.

Akkor ennyi? Nem tehetek semmit? Ne már!

De, néhány dolgot azért tehetsz. Persze semmi sem garantált, de mindenkire és mindig érvényes csodarecept ebben az esetben sem létezik. 

Kezdjük azzal, hogy: jó ötletnek tűnik, de felejtsd el a csokit! Ha már a közhelyeknél maradunk, akkor: kiegyensúlyozott táplálkozás, sok mozgás, kiegyensúlyozott élet – ez a titka a PMS elkerülésének.

Ha a szénhidrátfogyasztás drasztikusan nő (és nem az összetett szénhidrátokra gondolok, hanem a csokira, tésztára, fagyira és más finomságokra), az ördögi körbe repítheti a szervezetedet. Persze, jólesik némi csokoládé, csak ne told be az egész táblát sorozatnézés közben, oké?

Lehet kísérletezni mozgásterápiával. A rendszeres mozgás egyébként is jótékony hatással van a hormonális állapotodra – sőt: egyes sporttevékenységek hatására állítólag kifejezetten boldogabban leszel (oké, ezt nekem is elég nehéz elhinni, de), több kutatásin eredmény is alátámasztja, hogy a szorongás és a depresszió ritkább azoknál, akik rendszeresen mozognak. Szóval a rendszeresség fontos, és persze az is, hogy élvezd a dolgot. 

Léteznek növényi alapanyagú gyógyszerek is, ha ilyesmit is bevonnál az öngyógyításba, azt azután tedd, hogy egy szakember kizárta az egyéb megbetegedés lehetőségét. 

És a testeden túl a lelkeddel is érdemes foglalkozni. Ehhez érdemes pszichológus, kineziológus vagy egyéb gyógyító szakember segítségét igénybe venni, ha megbeszélni- vagy kibeszélnivaló problémát észlelsz. Van olvasónk, akinek a szomatodráma is segített, hogy a saját PMS-ét valami egészen mássá alakítsa. 

Dr. Jeckyll és Miss Hyde a hullámvasúton 

Lássuk be, sok nő számára nem maga a menstruáció ténye nehezíti meg az életet, hanem az azt megelőző időszak, amikor hol gyengébb, hol erősebb tünetektől szenved. Ennek hatására néhány napig tényleg nehezebb időszakot él át ő is és a környezete is. A vér megérkezése már szinte megváltás; azt jelenti, vége a PMS-nek...

Olyan ez az időszak, mint egy testi betegség: szenvedsz tőle, de nem tudsz rajta változtatni.

Lehetsz bármilyen erős, emancipált nő, a biológia téged is meghatároz. Igenis sírva fakadsz, ha elromlik a nyomtató, ha a hírekben egy balesetről beszélnek, vagy ha odaég a rizs. És ez akkor különösen bosszantó, ha közben tudod, hogy te nem vagy sírós típus, és ez az egész a hormonjaidnak, meg a puszta női mivoltodnak köszönhető.

Ilyenkor nincs más lehetőség, mint szembenézni azzal, hogy: igen, a PMS oltári szívás, ez van. És tudatosítani magadban, ha kell, ezerszer is mantrázva, miközben épp úgy érzed, hogy belepusztulsz a fájdalomba, hogy: ezek az átkozott napok is hamarosan el-múl-nak!

Zimre Zsuzsa