„Fogorvoshoz járok, kérlek, ne mondd el senkinek!"  – Hallottad már valaha ezt a mondatot? Én nem. És azt, hogy:

 „Pszichológushoz járok, kérlek ne mondd el senkinek!"

Ezt már igen. Gondolom, nem is egyszer. Ez olyan, mintha valami döbbenetes szégyen lenne. De miért? Hajat festetni, műkörmöt építtetni, fogat tömetni, személyi edzőt fogadni teljesen legális. Pedig mindegyik drága, tehát ne kenjük az árára.

Pszichológushoz viszont nem járunk. Senki. Még az se, aki évek óta. Coach-hoz sem. De miért? A coaching még foghatja arra, hogy relatíve új szakma, és nem annyira erős az itthoni elfogadottsága, továbbá ismeretlen a fogalom, ráadásul egy halom önjelölt kontárba is belefuthatunk.

De mi van a pszichológusokkal? Nem új szakma, nem is hiszem, hogy bármi gond lenne az általános megítélésükkel. Miért szégyen mégis bejelentkezni hozzájuk, ha szükség van rájuk? Továbbmegyek: miért szégyen bevallani, hogy szükségünk van rájuk?

Lusta tetű vagyok, nem fogselymeztem rendesen hónapokig, kilyukadt a fogam. Nem is egy szerintem, úgyhogy most hetekig járhatok a fogorvoshoz. Ez van.

Imádom a munkámat, húsz éve éjjel-nappal dolgozom. Kezdődő gyomorfekélyem van, gyógyszert szedek, és fél éve járok terápiára, hogy kezeltessem a munkaalkoholizmusomat. Ilyen nincs. Illetve gyomofekélyre gyógyszert szedni legális, az okokat kezelni, foglalkozni vele viszont nem. Hiszen nem érek rá, most mondtam, hogy éjjel-nappal dolgozom. Ördögi kör.

Miért nem kérünk segítséget, ha rászorulunk? A fehérköpeny-szindróma lehet, hogy a coachokra, pszichológusokra is értendő? Rosszul leszünk a gondolattól, hogy valaki rajtunk fog segíteni? Pedig a coach és a pszichológus partneri kapcsolatot alakít ki az ügyfelével. Nincs alá-fölé rendeltség, semmilyen értelemben. Persze nem mondom, hogy ne lehetne megpróbálni az orvossal is partneri kapcsolatot kialakítani. (Nekem eggyel sikerült, az el is vett feleségül. De nem ez a jellemző.)

De a coach, a pszichológus nem orvos. Nincs fehér köpenye, nincs föléd rendelve. Partnerkapcsolatban vagytok, nincs idegesség, nincs ugráló pulzus, nincs izzadó tenyér, nincs „uram isten, mit fog mondani, ha megtudja, hogy nem szedtem rendesen a gyógyszert".

Abban viszont hasonlít, hogy ha kellőképpen együttműködsz, segíteni fog rajtad. És ha magadra találsz, jobb vezető leszel, megtanulsz döntést hozni, felelősséget vállalni, delegálni, kigyógyulsz a munkaalkoholizmusodból, még az is lehet, hogy lesz időd fogselymezni. És nem kell többet fogorvosra költened.

 Dorottya

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Andrew Green64894