„Szeretsz te engem, Tamás?” – csap az első pillanatban a húrok közé Nagy Ervin, és óriási szerencse, hogy Tamás nem azon nyomban borul össze vele, mint a kocsma előtt a biciklik, hanem a beszélgetés során szépen, folyamatosan fejti fel Ervin személyiségét, amiben inkább találnak megannyi különbözőséget, mint egyezést.

Talán épp emiatt működik nagyon jól a kettősük, Ervin érezhetően lazítja Tamást, aki a fess félmosolya mögött azért mindig kész egy kis csipkelődésre. De ez ne tévesszen meg senkit, ugyanis egy viccesen nagyon komoly szakmai beszélgetésbe csúsznak bele. Lesznek bukások, sikerek, célok, múlt és jövőkép.

„Ha fröcsög a nyálad, akkor pont azokhoz nem fogsz eljutni sose, akikre hatást akarsz gyakorolni”

– mondja Ervin az éppen folyamatban lévő, a szinkronszakma ügyét és érdekvédelmét felkaroló tevékenységéről és általában a nyilvánosság előtti  szerepvállalásról. Azt gondolja, hogy hiába impulzív személyiség, ebben (is) meg kell találnia a helyes hangot, az alázatot.

Tamást is részben azért kedveli, mert ő nem átall gratulálni telefonon egy-egy jobb alakításért, neki nem fáj, ha valakit dicsér. Sőt, miatta szokott rá ő is erre, amitől újból megjelenik a kedves félmosoly Tamás arcán, és csak annyit kérdez: „Mit jelent az, hogy nekem még nem írtál?”

Szóval ebben a részben finom piszkálódástól a komoly témákig minden lesz, és hogy Tamás végül megszereti-e Ervint? Nézzétek meg!

A Csak neked mondom első részét Ónodi Eszterrel és Thuróczy Szabolccsal pedig ITT nézhetitek meg, ha eddig még nem tettétek!