„A jövő mindenkitől rugalmasságot, nyitottságot, alkalmazkodást és változtatni tudást követel majd.”

Olyan jó lenne, ha ezt a beszélgetést minden szülő elolvasná! Mert biztos van olyan, ahol pont ilyen gondolatokkal küzd a gyerek, csak nem meri elmondani.

Dóráéknak még ahhoz is nyolcvan felé kellett szaladgálniuk, hogy legalább egy nyamvadt diagnózist kapjanak a kislányukat illetően. És akkor hol van még az amúgy jó eszű gyerek oktatásának problémája?! Tényleg csak a teljesen problémamentes gyerekekre van felkészülve a rendszer?

Nagyjából ilyen gyerekkort kívánunk minden gyereknek! Olvasd el a mindössze néhány napja nagykorú gimnazista, Anna útravalóját – gyerekkorából a felnőttkorába.

Kutatások bizonyították, hogy a klasszikus értelemben vett házi feladatnak semmi értelme a világon. Mégis ragaszkodnak hozzá a pedagógusok, pedig mindenki utálja az egészet. Jocó bácsi alternatívát nyújt: mit, mikor és hogyan érdemes házinak feladni?

A nők helyzete a világ második legszegényebb országában.

„Ki kellene húznunk magunkat, és összébb kellene kapaszkodnunk az értékeinkért és az érdekeinkért. Kezdjünk el hinni önmagunkban, tudatosítsuk: nem szükséges, hogy mások mondják meg, mennyit érünk. Bőven elég, ha mi tudjuk, mi mindenre vagyunk képesek” – vallja Keveházi Kata, a női esélyegyenlőség harcosa, mai interjúalanyunk.

Igen, a koraszülöttek szülei már az apává, anyává válásuk pillanatában tapasztalják, hogy az életet és a halált csak egy hajszál választja el egymástól. És ha az egy kiló alatt született gyerek túléli az első hónapokat, az igazi harc csak akkor kezdődik. Linda csodás írása erről (is) szól ma, a koraszülöttek világnapján.