Elképesztő a tanárhiány, egyre kibírhatatlanabb a légkör minden tantestületben, miközben a gyerekek szinte teljesen elvesztek a politikai csatatérré változtatott iskolákban. Kiáltvány a pedagógusok világnapja előtt Balatoni Józseftől.

Al Ghaoui Hesna, Földes András és más ismert haditudósítók beszéltek az UNICEF rendezvényén arról, mit tesz egy gyerekkel a háború: akkor is, ha épp arra kényszerítik, hogy katonaruhát öltsön.

Nincs elég szakember, nincs elég épület és elég ágy, nincs elég segítő, nincs biztonság, nincs valódi párbeszéd a magyar gyermekvédelemben. De van: gyerek. És az ő problémáikkal rendszerszinten nem kezd az ország (szinte) semmit. Dr. Gyurkó Szilvia megnyomja a vészcsengőt.

Már egy évvel ezelőtt ötven-száz elhagyott újszülött volt a kórházakban, mára ez a szám közel háromszázra nőtt.

Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogi szakember kétrészes cikksorozatának első részében arra tesz kísérletet, hogy megmutassa, mit is jelent valójában ma Magyarországon az, hogy gyermekvédelem. És elmondja, hogy mindannyiunk gyerekeit (mind a másfél millót) érinti, nemcsak a 110 ezer veszélyeztetettet vagy a 24 ezer állami gondoskodásban élőt.

Egy vállalkozás engedélyt akar szerezni, hogy újrakezdhesse a munkálatokat egy korábban már működő csobánkai bányában, egy olyan területen, amit a természet azóta visszahódított. 2025 és 2028 között összesen 116 ezer köbméter ásványi anyagot termelnének ki és hordanának el, a hegyoldalba vájt gödröt pedig 360 ezer köbméter inert hulladékkal, vagyis sittel töltenék fel, további tíz éven keresztül.

Az ételallergia nem válogat: hazánkban körülbelül mintegy 40 000 gyerek érintett – derül ki a Magyar Orvosi Kamara adataiból. A tényleges esetszám ennél vélhetően jóval magasabb, hiszen a nyugati kultúrákban a 3–18 év közöttiek átlagosan 7-8 százaléka küzd valamilyen ételintoleranciával.

A feladat adott volt: szülni, és közben úgy kinézni, mintha ez nem történt volna meg, annak érdekében, hogy A Férfit megtartsuk. Az előtte szólókhoz pedig most Kovács Kokó István is csatlakozott.