–

A WEEE, az elektronikus és elektromos hulladékról szóló, 2022-es fórum szerint világszerte körülbelül 16 milliárd mobiltelefon van forgalomban. Európában ezeknek majdnem egyharmada, nagyjából 5,3 milliárd készülék már nincs használatban – írja a BBC.

Magyarországon háztartásonként átlagosan 1,7 telefonból lesz porfogó, ez összesen mintegy 2,7 millió használaton kívüli készüléket jelent – derül ki a Világgazdaság márciusi cikkéből, ami a Magyar Telekom kutatását szemlézte. De miért baj ez? Elsőre talán úgy tűnik, hogy ez nem nagy ügy, csupán helyet foglalnak. Azonban komoly következményei vannak, ha nem szabadulunk meg tőlük, vagy ha mégis, akkor nem a megfelelő helyen, kukában landolnak.

Ma már rengeteg elektronikai eszköz segíti a mindennapjainkat: GPS-ek, táblagépek, mosógépek, kenyérpirítók, és persze a mobilok, okostelefonok. Amikor ezek elromlanak, gyakran nem javítjuk meg őket, hanem inkább újat veszünk, hogy időt és energiát spóroljunk. Ennek következtében a kidobásra szánt eszközök mennyisége folyamatosan nő. A WEEE kutatásai szerint

az elektronikai hulladék 2030-ra elérheti az évi 74 millió tonnát.

Ráadásul ezekben a készülékekben értékes ásványi anyagok találhatók, amik kitermelése súlyos környezetkárosítással jár, és többnyire nem tisztességes módon történik.

Illegális bányászatok működnek, sem az emberek, sem az állatok védelme nem számít

„Az emberek néha nem értik, milyen borzasztóan fontos, hogy újrahasznosítsuk a régi mobiltelefonokat” – fogalmazta meg Dr. Jane Goodall. A világhírű etológust, a Jane Goodall Intézet alapítóját évekkel ezelőtt az ENSZ kérte fel arra, hogy vigye hírét a világban annak, milyen fontos is a régi, már nem használt mobilokról is gondoskodni – tudtuk meg Kádár Andrástól, a magyarországi Jane Goodall Intézet főtitkárától.

„A Passzold vissza, Tesó! kampány 2018-ban indult, de már 2009 óta voltak kezdeményezések, amik arra hívták fel a figyelmet, hogy a régi készülékeket ne hagyjuk otthon kallódni, hanem adjuk le egy gyűjtőponton. Az elmúlt 16 évben körülbelül 9 tonna használt telefont gyűjtöttünk össze” – részletezi Kádár András, aki hozzáteszi: a kampány célja, hogy felhívja az emberek figyelmét erre az óriási problémára. 

Mit és hol adhatok le? 

A kampány keretében minden kisebb, kidobásra szánt elektronikai eszközt el lehet vinni a kihelyezett gyűjtőpontokra, amik itt elérhetők. Le lehet adni többek között: nyomógombos mobilt, okostelefont, tabletet, GPS készüléket, töltőket, fülhallgatókat. 

Az akciót a Magyar Telekom és a MOHU Zrt. is támogatja. Így a régi, megunt vagy elhasználódott, idejétmúlt vagy akár működésképtelen készülékeket a Telekom üzleteiben is leadhatod, ők pedig gondoskodnak arról, hogy a bennük rejlő értékes anyagok újrahasznosítás útján visszakerüljenek a körforgásba. 

Ráadásul a vállalat minden egyes, az üzlethálózatában leadott régi készülék után 500 forinttal támogatja a Passzold vissza, Tesó! programot, így a környezettudatosság mellett még egy érv, amiért megéri megszabadulni az otthon porosodó készülékektől.

Jó, ha tudod: ha a leadásra szánt készülék egészségre vagy a környezetre ártalmas – például folyik az akkumulátora, vagy a törött kijelző elvághatja valaki kezét –, akkor az üzletben nem veszik át. Ilyenkor a legközelebbi hulladékudvarban adhatod le.

Kádár András azt mondja,

a mobiltelefonok gyártásához olyan ásványi anyagokat használnak, mint például a koltán, amit sok esetben csak az állatok és élőhelyeik pusztításával tudnak kinyerni. 

„Illegális bányászatok működnek, ahol sem az emberek, sem az állatok védelme nem számít” – teszi hozzá.

A Jane Goodall Intézet honlapja szerint a koltánból nyerik ki a tantált, amit a kondenzátorok bevonatainak készítésére használnak. Így kerül a mobilokba, laptopokba, GPS-ekbe és táblagépekbe. A világ koltánkészletének 80 százaléka Afrikában található, jelentős része egészen pontosan a Kongói Demokratikus Köztársaságban – ugyanott, ahol a hegyi gorillák, Grauer-gorillák, bonobók és csimpánzok élnek.

A kongói bányászatokat gyakran illegális félkatonai csoportok irányítják, mindennapos a rabszolga- és a gyermekmunka, akik sokszor úgy jutnak csak élelemhez, ha az ott élő főemlősöket levadásszák. A „szerencsésebb” bányászok napi 1–2 dollárt kapnak, a szerencsétlenebbek családtagjaikat pedig fogságban tartják, miközben a férfiak dolgoznak.

Ezek tudatában valószínűleg mindannyian egy kicsit más szemmel nézünk arra a telefonra, amit éppen a kezünkben tartunk. Kádár András szerint fontos, hogy tudatosabban vásároljuk és használjuk a készülékeinket. „Ma már létezik olyan mobiltelefon, ami nem tartalmaz olyan ásványi anyagokat, amik kitermelése erőszakkal vagy kizsákmányolással jár.

Ugyanilyen tudatos döntés lehet az is, ha valaki nem a legújabb modellt vásárolja meg, hanem egy használt készüléknek ad új életet.”

Ezt ma már könnyen megteheti bárki, hiszen a nagy szolgáltatóknál, mint például a Telekom, megtalálhatóak a használt, de felújított telefonok is. Sőt, mielőtt új készüléket vásárolunk, pár lépésben azt is megtudhatjuk, hogy a cserére szánt mobilt, tabletet vagy játékkonzolt mennyiért tudjuk eladni – mindehhez segítségét pedig a Telekom és a Recommerce közös platformján is találunk. 

A Passzold vissza, Tesó! kampány – amit a Jane Goodall Intézet a KÖVET Egyesülettel, az Afrikáért Alapítvánnyal, az EMLA-val és a Védegylet Egyesülettel közösen hívott életre – üzenete és missziója ma is örökérvényű. Akkor is, ha a bolygónk megmentéséért fáradhatatlanul küzdő csimpánzkutató már nincs közöttünk. Jane Goodall ugyanis 91 éves korában, októberben meghalt – mi ebben a cikkben búcsúztunk tőle.

2022-ben jelent meg A remény könyve – Túlélési kalauz veszélyeztetett bolygónk számára című kötete, ami egyszerre szól a munkásságáról, a klímaváltozásról, a feminizmusról, de legfőképpen, ahogy a címe is sugallja: a reményről. A könyv kapcsán Szabó Anna Eszter készített interjút a világhírű etológussal – ha teheted, mindenképp olvasd el, megéri.

Kaiser Orsolya

Kiemelt kép forrása: Getty Images/ korawat thatinchan