Mit szeretnének hosszú ideje a pedagógusok?

Négy fő terület van, amelyen változást szeretnének elérni az érdekvédelmi szervezetek: 

1. A tanóraszámok maximalizálása heti 22 órában.

Bár gyakori érv a tanárok követelései ellen, hogy alig kell dolgozniuk, és ott van a csomó szünet nekik, azt azért mindenki tudja, hogy 22 megtartott tanóra nem 22 óra munkát jelent, különösen a rengeteg adminisztratív teendőt is beleszámítva. Én szülőként vagyok jelen az oktatási rendszerben, és pontosan látom, hányszor fordulok én is a tanárokhoz (időnként bizony munkaidőn túl) az ügyesbajos dolgaimmal – ami nekik bizony munka. És azt is látom, mit tud adni egy lelkes, iskolán kívüli elfoglaltságokat is szervező tanár: életre szóló élményeket. 

2. Azonnali 45 százalékos béremelést.

Nem kell magyarázni, mert annak, akinek indoklásra szorul az, hogy

a jövő letéteményesei ne keressenek nyolcezer forinttal többet havonta, mint ugyanannak az iskolának a takarítója (maximálisan becsülve a takarítói munkát is),

azzal nincs miről beszélni.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

tanárok fizetéséről szóló Telex-cikkből az is kiderül, hogy ma egy 30 év alatti tanár átlagfizetése bruttó 313 813 forint. És akkor én itt elmondom, hogy kezdő tévés szerkesztőként, a húszas éveim elején ennek a másfélszeresét kerestem (és akkor még nagyon nem ennyibe került egy kiló kenyér). Szóval ez vitán felül reális igény. (A korábban bejelentett, idei évre vonatkozó 21 százalékos béremeléssel kapcsolatos aggályokat elolvashatjátok a PDSZ oldalán.) 

Van két újabb követelésük is, amit az egy éve tartó helyzetre adott hatalmi reakciónak köszönhetünk:

3. A sztrájkjog korlátozását szeretnék visszaállítani,

így ugyanis sikerült elérni azt, hogy a törvényes sztrájk szinte láthatatlanná válik az emberek számára, ami nem kicsit kontraproduktív. Hiszen ha az órák felét meg kell tartani, az érettségi előtt álló diákoknak pedig az összes óráját, akkor ugyan kinek tűnik fel, hogy itt éppen nyomásgyakorlás zajlik a szakszervezet részéről?! Ennek ellenére a ma kezdődött egyhetes sztrájkot éppen azért időzítették így, mert szombaton lezajlottak a középiskolai felvételik, így ha a törvény nem emelte is ki a jelenlegi nyolcadik osztályosokat, a tanáraik még ebben a helyzetben is gondoskodtak arról, hogy az ő felvételijüket ne befolyásolja hátrányosan a helyzet.

4. A legújabb, 4/2023. (I. 12.) Korm. rendelet kifejezetten a polgári engedetlenséget választó pedagógusok ellen készült, akik közül tizenötöt kirúgtak az elmúlt év során.

A rendelet a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva (igen, ez mindenki szerint tökéletesen értelmezhetetlen) jogot ad a közalkalmazottak (vagyis többek között a pedagógusok) munkáltatóinak kezébe, hogy a rendkívüli felmentést vagy azonnali hatállyal történő felmondást elhúzzák akár a következő tanév végéig.

Eddig a munkáltatónak a szabálysértésről való tudomásszerzés után 15 napja volt kirúgni például a polgári engedetlenkedő pedagógust. Most az idei tanév végéig, vagy ha a tudomásszerzés (vagy maga a cselekmény) a tanév vége után történik, akkor a következő tanév végéig elhúzhatja. Ennek valószínűleg kettős oka van: egyrészt kellemes hatalmi pozíció hónapokig lebegtetni valakinek a lehetséges kirúgását, másrészt a jelenlegi, durván pedagógushiányos helyzetben lehetőséget ad a munkáltatónak, hogy hónapok alatt sikerüljön pótolnia a kieső munkaerőt. 

Ha azt írom, hogy elegáns megoldás, akkor, ugye, mindenki érti az iróniát? A rendelet visszavonását kérte a Magyar Szakszervezeti Szövetség (Maszsz) is, és egy másik szervezettel, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumával (SZEF) közös levélben keresték meg ez ügyben az Európai Szakszervezeti Szövetséget (ETUC).

A pedagógusok szeretnék továbbá fenntartani a szabad tankönyvválasztás jogát, szeretnének nyílt párbeszédet az oktatási rendszer megújításáról, korszerű Nemzeti alaptantervet, megfelelő munkakörülményeket (ez a jelenlegi fűtési nehézségek fényében új megvilágításba kerül), és önálló oktatási minisztériumot.

A tanárok és szülők által korábban megfogalmazott kilenc pontot megtaláljátok ebben, a december 8-i tüntetésről szóló cikkünkben.

Mi történik a következő héten?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által meghirdetett sztrájk január 23. és 31. között zajik, az egyes intézmények ehhez csatlakozó pedagógusai pedig szabadon dönthetik el, hogy mely napokon és órákban csatlakoznak hozzá. Január 31-én a szakképzésben dolgozók és az Egységes Diákfront is társul a sztrájkhoz – utóbbi ülősztrájkot hirdetett –, ezt a napot a PDSZ a szolidaritás napjának hirdette meg, ez ugyanis a pedagógusok első megmozdulásainak egyéves évfordulója. A Tanítanék Mozgalom gálát szervez, amelyet online is lehet majd követni. 

Maruzsa Zoltán közoktatásért felelős belügyi államtitkár pedig csütörtökön ül le tárgyalni a pedagógus szakszervezetek képviselőivel

– erről mindenképpen beszámolunk majd. 

Hogyan támogathatod a pedagógusok ügyét?

Ha van gyereked, aki a közoktatásban tanul, akkor úgy, hogy megkérdezed a tanárait, mely napokon melyik órákban tervezik a sztrájkot, és akkor lehetőség szerint nem viszed/küldöd iskolába a gyerekedet. Pontosan tudom, hogy kisiskolások esetében ez nagy gond, hiszen akkor másképp kell megoldani a felügyeletet. De talán a kisiskolás gyereket nevelők látják leginkább, mekkora munkát végeznek az őket tanító szakemberek (aki nem hiszi, próbáljon egyszer tanulni a saját gyerekével).

Ha ilyen szorosan nem vagy érintett, használd az online buborékodat a pedagógusok ügyének támogatására, ossz meg információkat a sztrájkról vagy a következő hét eseményeiről, és fejezd ki szolidaritásodat.

PDSZ legfrissebb hírei szerint

felmerült, hogy amelyik intézményben pedagógus nyilatkozik a sztrájk ügyében, ott retorzió érheti az intézményvezetőt is.

Ez nem jogszerű, a pedagógusok – nem az intézményüket képviselve természetesen – nyilatkozhatnak a sajtónak. Ebből is látszik, hogy közös felelősségünk a híradás az eseményekről.

Amit semmiképp ne tegyél: ne kezdd el mondani, hogy mennyi rettenetes pedagógus volt és van az oktatási rendszerben, ne kelts hangulatot a munkakerülő, frusztrációikat a gyerekeken kiélő tanárokat emlegetve. Nem azért, mert nincsenek ilyen tanárok.

Hanem azért, mert 1. minden szakmának vannak jobb és rosszabb képviselői; 2. a jelenlegi, nagyon rossz helyzet nem kicsit járul hozzá ahhoz, hogy a tanárok hangulata nem mindig fényes. Persze egy ideális világban ez nem jutna el a gyerekekig, hiszen nem kellene éveket küzdeni a méltó munkakörülményekért és megfelelő fizetésért, de sajnos ez nem egy ideális világ. Hanem egy olyan, ahol már odáig gyűrűztek a problémák, hogy számtalan intézményben kezdték úgy a téli szünet utáni tanítást a gyerekek (és persze a pedagógusok is), hogy a 16 fokot sem érte el a hőmérséklet. És ez csak egy – de roppant beszédes – apróság. Tényleg ezt a jövőt szánjuk a gyerekeinknek?

További információkat a sztrájkról és a jelenlegi oktatási rendszer problémáiról ITTITTITT és ITT találtok.

Kiemelt kép: Chripkó Lili / WMN

Tóth Flóra