Férfiügyek, nőügyek, jelen ügyek

–

Nyomás alatt

Az ember legyen óvatos az általánosításokkal, de úgy tűnik, 2020-ra a nemekre hasonló típusú nyomás nehezedik, csak eltérő hangsúlyokkal, társadalmi és kulturális karakterjegyekkel árnyalva. A férfiaktól sokat várnak a karrierjükkel és a pénzükkel kapcsolatban, ami már több évtizede, élethelyzetenként változó mértékig, de a nőkre is vonatkozik. És ugyanígy, a nőkre óriási nyomás nehezedik a kinézetük kapcsán, ami mostanra sok esetben a férfiakat is terheli. 

Az Egyesült Államokban nemrégiben végzett kutatás szerint a férfiak és a nők nagyjából ugyanannyira szoronganak a kinézetük miatt (a nők egy kicsit még mindig jobban, mint a férfiak).

Pénzügyi szempontból pedig talán nem meglepő, de a témában készített legutóbbi felmérések szerint a nők nagyobb arányban aggódnak a megélhetésük jövője miatt. Utóbbit jól magyarázza, hogy globálisan emelkedik az egyedülálló anyák száma. Európában jelenleg a gyermeket nevelő háztartások tizenkilenc százaléka egyszülős háztartás, vagyis olyan, amelyben egy vagy több gyereket partner nélkül nevel egy szülő. Ezen belül az egyedülálló szülők nyolcvanöt százaléka egyedülálló édesanya.

Férfi minták

Ez a jövő férfi generációit is próbatételek elé állítja. Philip Zimbardo, a Stanford Egyetem pszichológusa is egyértelműen megállapította, hogy – bár minden gyereknek két szülőre van szüksége – a fiúk számára igen fontos a férfi minta. Ennek kapcsán megjegyzendő, és a Zimbardo-féle kutatás is kiemeli, hogy a férfi minta lehet edző, ismerős, tanár is. Csakhogy Magyarországon ritka az ingyenes vagy alacsony áron elérhető sportlehetőség a gyerekeknek, így a pénzügyileg értelemszerűen gyakran nehézségekkel küszködő egyedülálló anyák fiúgyerekei könnyen kiszorulnak a sport adta lehetőségekből. 

A pedagógusok között a világon mindenhol jóval kevesebb a férfi, ennek megváltoztatására a legkézenfekvőbb eszköz a pedagógusok béremelése lenne. Ez egyébként is jó néhány országban jelentkező, maximálisan megalapozott igény. A pedagógusok alacsony fizetése így mindkét oldalról esélyegyenlőségi kérdés: nagyon nagy arányban nők vannak ezen a pályán, növekvő hányaduk pedig csak magára támaszkodhat a gyermeke eltartása szempontjából.

A fiatal fiúknak pedig szükségük van férfi pedagógusokra, akiknek a jelenléte hosszú távú befektetés a jövő férfiaiba.

Más szempontból is társadalmi befektetés ez, hiszen nagyobb eséllyel választhatja a pedagóguspályát az a fiú, aki előtt volt férfipedagógus-minta. A pályaválasztás előtt álló fiúkon ugyanis szintén nagy az anyagi és a társadalmi nyomás, részben ezek miatt az okok miatt választják a nőknél ritkábban a pedagóguspályát. Nem is meglepő, hogy számos ország küszködik pedagógushiánnyal. 

A fiatal fiúk néhány nehézsége

A fiatal férfiak és fiúk bajban vannak a statisztikák szerint, sokuk videójáték- vagy pornófüggő (vagy mindkettő), illetve világszerte huszonnégymillióval több az elhízott fiú, mint lány (az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint most a világon a gyerekek és tizenévesek között körülbelül ötvenmillió az elhízott lány és hetvennégymillió az elhízott fiú). Az adatok szerint a pubertáskor környékén billennek el az arányok. Ennek oka talán részben az, hogy a fiatal lányokat még mindig erősebben érinti a testükre vonatkozó társadalmi nyomás, ezért a pubertást elérve sokan fogyókúrákba kezdenek. Részben a Zimbardo-féle kutatásban hangsúlyozott tendencia, ami szerint a fiatal fiúk jelentős része „virtuális valóságban” él. Ez azt jelenti, hogy kevés baráti és egyéb típusú kapcsolatuk van a virtuálison kívül, így – azt gondolom – a „valódi” világban érvényesülő, külsőségeket érintő nyomás is kevésbé éri őket, elszigetelődnek, és a saját testük állapotával sincs kapcsolatuk, mivel nem mozognak rendszeresen. Ez a típusú elszigetelődés persze lányokat is érinthet, de az eredmények szerint a fiúkra jellemzőbb. 

Stresszre adott reakciók, testi egészség

Gondolatébresztő az is, hogy a férfiak és a nők másképp reagálnak a stresszre. A Kaliforniai Egyetem kutatása szerint a férfiakban evolúciós okok miatt erősebb a „menekülj vagy harcolj” válasz a stresszre, aminek nyomán nagyobb mennyiségű stresszhormon (kortizol) szabadul fel a szervezetükben. Ezzel magyarázható az is, hogy nagyobb arányban érintik őket az életmód talaján kialakuló szívbetegségek, mivel ennek fő kiváltó okai között van a stresszes életmód. 

Emellett az Atlantai Egyetem kutatója szerint a férfiak hajlamosak az érzelmi stresszre adott válaszként olyan szokásokat felvenni, amik további rizikófaktorok a szív- és érrendszeri megbetegedések szempontjából.

Természetesen nők is lehetnek például stresszevők, de az eredmények fényében úgy tűnik, hogy egyrészt a férfiak testére rövidebb ideig elszenvedett feszültség is erősebben hathat, másrészt a nők stresszel való megküzdési eszköze például a problémák „kibeszélése”, míg a férfiak zárkózottabbak, hajlamosak halmozni magukban a rossz érzéseket anélkül, hogy bárkivel megosztanák. Nem egyszerűbb a férfiak dolga a „fejlett világ” másik vezető haláloka, a rák szempontjából sem. Átlagosan egy férfi esélye kettőből egy, egy nőé háromból egy a betegség kifejlődésére életük során. A rákbetegségek az esetek legnagyobb részében genetikai és életmódbeli faktorok szerencsétlen egybeesése miatt jönnek létre, a Harvard Egyetem és az MIT közös kutatása óta pedig világos, hogy a nők genetikai veszélyeztetettsége kisebb. 

Mindemellett az alkoholfüggők nagy része férfi, illetve kultúrától függetlenül az öngyilkosságba menekülők háromnegyede is. Az előbbiek fényében felvethető, hogy ez nemcsak társadalmi, hanem biológiai tényezők miatt is alakul így. 

Merre tovább? 

Ahogy az összetett társadalmi kérdéseknél mindig, itt is számtalan terület járulhat hozzá a nehézségek mérsékléséhez. Terjedelmi okok miatt most csak példákat írok.

Ma Magyarországon a munka törvénykönyve szerint gyerekszületéskor egy férfi mindössze öt nap pótszabadságot kap (ikrek esetében hetet). Ennek bővítése nemcsak az apának lehet érdeke a gyerekével való „ismerkedés” miatt, hanem értelemszerűen az édesanyának is.

Az esetek jelentős részében ez nem pénzkérdés.

A cégek megtehetnék, hogy a termékeik reklámozásával elkerülik a kisebbrendűségi érzések táplálását a fiúkban és a férfiakban, a munkahelyek pedig törekedhetnének rá, hogy ne helyezzenek felesleges nyomást a munkavállalóikra. Nemünktől függetlenül mindannyian megtehetjük, hogy figyelünk, beszélgetünk, és átgondoljuk a feltételezéseinket a minket körülvevő fiúkról és férfiakról. Az állampolgári tudatosság fejlesztése népegészségügyi szempontból nagyon fontos lenne a férfiak és a nők érdekében is.

Baló Sára

Források: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT, ITT

Kiemelt kép: Getty Images