A következő videón, amely az SOS Gyermekfalvak jóvoltából készült, két hivatásos magyar nevelőszülő beszél az élményeiről, hivatásáról. A kisfilm első felében Dinókné Rácz Éva szólal meg, aki egy egészen szívbemarkoló történetet mesél el egy börtönben született kisbabáról, aki az első életévének végén, ahogy azt a törvény meghatározta, hozzájuk került. Három hónapja élt Éváékkal, amikor meglátogatták az édesanyát a börtönben. Ami ott történt, az még ma is megríkatja.

A videó után olvassátok el dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogász összefoglalóját arról, hogy milyen gyakorlatok vannak külföldön és itthon a börtönbabák elhelyezésével kapcsolatban, és a gyerekek szempontjából vajon mi (lenne) a legjobb.

Az EU adatai szerint évente mintegy 800.000 olyan gyerek él a tagállamokban, akinek valamelyik szülője börtönbe került. Mi történik ilyenkor a gyerekekkel? Elkerülhető-e a gyerek megbélyegzése? Hogyan lehet ilyen esetekben a gyerek jogai és szükségletei mentén rendezni a kapcsolattartást? Mi történik a börtönévek alatt a szülővel, hogyan lehet segíteni a szülői képességeit? S persze hogyan lehet támogatni a szabadulás után az elég jó szülő-gyerek kapcsolat kialakulását?

Ez csak néhány kérdés, nincs is mindegyikre jó válaszunk. Van azonban egy olyan terület, ahol több mint száz éve létezik egy jó gyakorlat: ez a börtönben született gyerekek helyzete.

1901-ben, az USA-ban hozták létre az első olyan női börtönrészleget, ahol azok az anyák lehettek, akik a büntetésük ideje alatt hozták világra a gyermeküket. Ma a világ 97 országában van ilyen, köztük Magyarországon (2002 óta), ahol a gyerekek életük első időszakában együtt maradhatnak az édesanyjukkal. Országonként változik, hogy mennyi időt tölthetnek így együtt az anyák és gyermekeik. A legrövidebb általában hat hónap, de ha a börtönben van megfelelő gondozó és segítő személyzet, akkor akár idősebb korú gyerekek is bent maradhatnak.

Németországban három-, Argentínában négy-, az ausztráliai Új-dél Walesben pedig akár a gyerek hatéves koráig, illetve az általános iskola kezdéséig is eltarthat ez az időszak. A legáltalánosabb az egy év, amit egyébként a magyar szabályozás is átvett. Nálunk a nők a gyerek hat hónapos kora után havonta kérvényezhetik a közös elhelyezés meghosszabbítását, azonban a gyerek egyéves kora után erre már nincs lehetőség.

Az ilyen anya-gyerek részlegek kialakítása mögötti gondolat az, hogy az újszülött baba egészsége, egészséges fejlődése szempontjából kitüntetett szerepe van az első hónapoknak, éveknek. A szoptatás, az anyai gondoskodás, az általa nyújtott biztonság meghatározó élmény, ezért a gyerekek számára biztosítani kell.

Bár ezek a nők megszegték a törvényt, és a bíróság elítélte őket, de a gyermekük szempontjából mégis fontos, hogy ne legyenek egymástól elválasztva.

Abban – azt hiszem –, mindannyian egyetértünk, hogy a börtön nem gyereknek való hely. Furcsa mód, mégis vannak helyzetek, amikor pont a gyerek joga, érdeke, szükséglete miatt úgy kell dönteni, hogy a börtönben élő anyával maradhasson a gyerek.

Ezeket a börtönrészlegeket egyébként ne úgy képzeljük el, mint ahol égig ér a szögesdrót, és ahova soha nem süt be a nap. Az anya-gyerek részlegek a börtönök egyéb részeitől elkülönítve találhatók, a kialakításuk a gyerekek életkorának megfelelő (színes falak, rajzok, képek). Ráadásul ezek lehetnek félig nyitott intézmények is, ahonnan munkára vagy időszakonként az otthonukba is hazamehetnek az elítéltek. Az egyik frankfurti börtön ilyen részlegében például a gyerekek óvodába, iskola-előkészítőbe járnak a többi gyerekkel, amíg az anyák dolgoznak, de a közeli játszóteret is használhatják. Szociális munkás segítők, és a gyerek elengedésére való fokozatos felkészítés jellemzi az intézményeket.

Azok a kutatások, amelyek az így felnövekedett gyerekeket vizsgálták, egyértelműen megerősítik, hogy a gyerek jólléte számára alapvető fontosságú az a kötődés ami így kialakulhat az anyával.

A születés után az anyjuktól elválasztott gyerekek esetében sokkal magasabb volt az érzelmi és viselkedési zavar, az iskolai problémák és később más devianciák is

magasabb arányban jelentek meg (kábítószer-használat, bűnelkövetés) mint a kortársaiknál.

De nem csak a gyerekek „profitálnak” a közösen eltöltött első hónapokból, évekből. Az anyák visszaesési (újabb bűnelkövetési) arányait vizsgálva az is kiderül, hogy azoknak a nőknek a harmada, akiktől elvették a gyereküket, a szabadulás után ismételten konfliktusba került a joggal. Míg azok a nők, akik együtt maradhattak a gyerekükkel csupán kilenc százalékban követtek el újabb bűncselekményt a szabadulás után.

Ami érthető is: ha a gyerek jól van, akkor jó eséllyel az anya is jól van.

 

Az SOS Gyermekfalvak várják a leendő nevelőszülők jelentkezését.

 

 Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Unsplash/Nathan Dumlao