Mit csinál az ember szakítás után a másik családjával? Kevés szó esik arról a gyászfolyamatról, amit akkor élünk át, amikor nemcsak a szerelmünket veszítjük el (függetlenül attól, ki szakított kivel), hanem a vele járó családot is. Most ezt az érzékeny témát jártuk körbe: megható, szép történetek, elszomorító, fájdalmas esetek, és a mediátor tanácsai.
2023 májusában jelent meg a WMN-en egy cikk egy nevelőszülő pár kálváriájáról, akik először az egyik nevelt gyereküket, Misit veszítették el, majd amikor megpróbálták visszaszerezni, a másik náluk élő kisfiút, Eriket is el akarták tőlük venni. Az előzmények után itt a nem kevésbé szomorú folytatás.
Egy északkelet-magyarországi család története igazolja: igenis kiemelhetnek gyerekeket a családjukból kizárólag az anyagi körülményeik miatt.
Katalin árván nőtt fel, gyerekkorában pedig a leghatározottab parancs, amit kapott az volt: hallgasson az életéről, a bántalmazásokról – hallgasson mindenről.
„Büszkeséggel tölt el, ha valamelyik nevelt gyerekemet örökbe adhatom” – meséli az SOS gyerekfaluban élő Varga Mária, azaz Marika, aki a saját három fia mellett eddig 37 kisgyereknek volt a nevelőszülője.
Van egy kislány, aki azt tapasztalja, hogy senki nem fogadja el a testvére miatt, aki egészen másképp reagált az őket ért családi tragédiákra.
Mit kezdjünk azokkal a nevelőszülőkhöz került gyerekekkel, akiknél jóformán minden és mindenki csődöt mond? Ki segít a súlyosan traumatizált, kötődésre képtelen, magatartászavaros fiatalokon, akik gyakran a segítőik ellen is fordulnak? Erről írt nekünk egy érintett nevelőszülő.
Egy sorozat, ami leás egészen a korrupt amerikai örökbefogadási rendszer legmélyére, de ami magyar viszonylatban is sok tanulsággal szolgál – már ami az állami gondozásban élő fiatalok lelkét illeti.
A gyermekotthonba való második bekerülés talán még fájdalmasabb és keserűbb, mint az első, hiába ismeri már a gyerek a környezetet és a nevelőket, állítja olvasónk, aki szakmabeli.
Olga és a férje hivatásos nevelőszülők, akik a háború miatt Kárpátaljáról menekültek Magyarországra – és így jogi patthelyzetbe kerültek. Az ukrán törvények szerint ugyanis ők a gyerekek gyámjai, viszont nem biztos, hogy ez a státusz elég jogalap arra, hogy hosszabb távon külföldön is elláthassák a gyerekek gyámságát – főleg menekültként.