Nemrég több tucat amerikai állam perelte be a Metát, meggyőződésük szerint ugyanis a cég tudatosan károsítja a felhasználóit, többek között épp a szépségszűrők használatával.
A közösségi médiában bárkivel összehasonlíthatod magad, és azon is állandóan dühönghetsz, ki milyen eszközökkel érte el azt, amit. Könnyű belesüppedni a rosszindulatú irigység és az időnkénti káröröm ismétlődő köreibe, de ha társadalomként ezt tesszük, pont a lényeg mellett megyünk el.
Keserű, önbizalomhiányos, magányos, gyűlölködő: ilyennek képzeljük a trollokat. Pedig a kutatások szerint gyakran egészen másmilyenek:
Amitől a gyerekjogász gyógyszere elgurul.
Ha a Nagy Testvér nem is, de valamelyik exed biztosan figyel téged.
A Tour de France-on történt baleset kapcsán ismét felmerül a kérdés: mennyit ér meg egy szelfi? A tények mindenesetre riasztóak: 2008 és 2021 között 379 ember halt meg szelfi készítése közben szerte a világon.
Lassan felnőnek az első Facebook-bébik. Vajon mit fognak szólni ahhoz a sok mindenhez, amit megosztottunk róluk? Hogy viszonyulnak majd a kéretlen digitális lábnyomukhoz? Ezen gondolkodott el dr. Gyurkó Szilvi.
Kihasználja, hogy dögletesen jóképű – vagy csak rámutat arra, hogy mindenki tárgyiasít?
Az influenszerek új csoportja jelent meg a közösségi médiában, ők a deinfluenszerek. De mit is csinálnak, és mi is a céljuk pontosan?
Hogyan tárgyiasítják szexuálisan a nőket a közösségi média algoritmusai – és miért komoly probléma ez? Mózes Zsófi írt erről: