Ábel Anita az elmúlt tíz évben alaposan újrarajzolta magát; most békésebb, mint valaha. Saját bevallása szerint köszönhető ez a korának, a nagy életeseményeinek és nem utolsó sorban: a jógának. Jó, hogy itt van az Elviszlek búcsúévadában.
A jógagyakorlás eredendően nem csupán arról szól, hogy erőt vagy rugalmasságot találjunk benne, sokkal inkább arról, hogyan kellene viselkednünk önmagunkkal és másokkal szemben. A Mat on the Moon alapítójával beszélgettünk.
A 82. életévét taposó Várhelyi Sándor három évtizede oktat jógát Pécsen. A jóga egészségmegőrző erejében pedig olyannyira hisz, hogy harmadikos gimnazista kora óta ő is mindennap jógázik.
Tudtad, hogy Európa egyik első jógaiskolája Budapesten nyílt meg a múlt század negyvenes éveinek elején? Az alapítóknak: az indiai Selvarajan Yesudiannak és Haich Erzsébet szobrászművésznek el kellett hagynia az országot, de örökségük itt van velünk most is a jógaórákon. Olvassatok erről a két nagyszerű emberről!
A jóga néha valóban csodákra képes, de ez nem jelenti azt, hogy a jógaoktatók csodatevők lennének – még ha sokan ezt várják is tőlük.
Ha nincs napi negyedórád önmagadra, nem a testmozgás hiánya a legnagyobb problémád.
Kovács Eszter a tárgyalóasztal mellől nyargalt át a jógaszőnyegre, hogy a kiégését megelőzze. Azóta összetartó közösséget épített, akikkel együtt sajátítják el a világ különböző jólléti szokásait. Azt vallja, hogy a gyakorlásnak kell az emberhez idomulnia, nem fordítva, a tapasztalatait pedig egy könyvben is megírta – hogy a „köszi, jól” ne csak automatikus válasz legyen.
Mi van akkor, ha valaki úgy érzi, élete krízisállapotok láncolata? – teszi fel a kérdést szerzőnk. Pszichológussal járja körbe a kérdést: mire tanítanak a traumák.
Mi visz rá egy alapvetően introvertált embert arra, hogy hatvan ismeretlennel verjen tanyát egy réten?
Ezúttal főszerkesztő-helyettesünk egy napjába pillanthattok be: