–

„Szeretnénk, hogy értsd, mi történik benned!” – olvasom a Truviva honlapján.

A Truviva azt jelenti: „igaz élet”, és egy friss vállalkozást takar, amelynek egy meddőségi kezeléseket kiegészítő önfejlesztő program áll a középpontjában.

Az alapító egy 27 éves, radiológusnak készülő orvostanhallgató, Fatimah Shokoya, egy hároméves csupamosoly kisfiú anyukája. Hogy miért lett egy fiatal anyuka szívügye a meddő családok felkarolása, azt mindjárt elmesélem, csak előbb pár szót Fatimah-ról, akinek az előtörténete sem mindennapi.

„Szabolcsi lány vagyok!”

Mondja büszkén, és elmeséli, hogy az apukája Nigériából érkezett Magyarországra a rendszerváltás után, megtanulta egy év alatt a nyelvünket, és magyarul végezte el az orvosi egyetemet Debrecenben. Megismerte Fatimah édesanyját, aki zeneművészetit végzett, oboista-zenetanár, összeházasodtak, és három lányuk született, Fatimah a legidősebb.

A szülők most Svédországban élnek, de négy évvel ezelőttig a kisvárdai és sátoraljaújhelyi kórház intenzív osztályának aneszteziológusa volt az édesapa. Az orvosi pálya szeretete, az elhivatottság, az embereken való segítés vágya tőle ragadt át Fatimáhra.

A kisgyermekkor, amely még a New Yorki-i terrortámadás előtti időkre esett, idilli volt, a közösség támogató, elfogadó szeretetét élvezte a család.

2001.szeptember 11. utórengéseit ők is tapasztalták, igaz, a szorosan körülöttük lévők nem éreztették velük ezután sem, hogy mások lennének, de idegenek részéről sűrűbben kaptak bizalmatlan, rosszindulatú megjegyzéseket, a lányok főként azután, hogy felvették iszlám vallásuk tradíciói szerint a kendőt, amit egyébként magyar édesanyjuk is visel, mert ő is áttért férje hitére.

Fatimah összességében úgy emlékszik vissza a gyermekévekre, hogy nagyon szép időszak volt, sok kedvességben volt része, a szülei aktív, megbecsült tagjai voltak a közösségnek, és például a középiskolás osztályfőnöke mindig kiállt érte, lehetővé tette, hogy tartsa a böjt, az imádkozás szokásait.

Kérdezem Fatimáht, mondhatta-e volna, hogy nem hordja a kendőt. Pici gondolkodás után azt válaszolja mosolyogva: „Nem örültek volna a szüleim, de elfogadták volna a döntésemet”.

És még azt is megtudom, most, hogy üzleti tárgyalásokra is jár, a hagyományos kendőt, a picit modernebb turbánra cserélte, de a lényeg belül nem változott.

A hit, a tradíció, a gyökerei nagyon fontosak neki

Ezért érettségi után ösztöndíjjal egy évig Angliában, egy bentlakásos iskolában tanulta az arab nyelvet. „Életem egyik legmeghatározóbb éve volt – mondja. – Már csak azért is, mert ott ismertem meg a férjemet.”

Fatimah és a párja egy ideig távkapcsolatban éltek, hisz tanulmányaik két országhoz kötődtek, Fatimáht felvették a SOTÉ-ra, de hét évvel ezelőtt összeházasodtak, és most hároméves a kisfiúk. Fatimah diplomájának megszerzése után terveznek visszaköltözni Angliába, a nagycsalád közelébe.

A meddőség is egy rokon kálváriája miatt került különben először a medika figyelmének központjába

Közvetlen közelről látta, milyen megpróbáltatásokkal jár a babáért folytatott küzdelem. Az a pár harminc év körüli volt akkoriban, egészséges, fiatal emberekről van szó tehát, akik optimális időpontban és állapotban vágtak bele a családtervezésbe, mégsem jött össze a baba, és csak a második lombik sikerült. Azóta egyébként három gyerekük van, a második és harmadik várandósság spontán jött létre, ezzel is bizonyítva talán, hogy a lelki tényező milyen fontos a teherbeesésnél – meg még ezer más is persze.

Amikor még hiába vágyakoztak a gyermek után, titkolták a gondot, csak utólag mondták el, milyen nehéz időszakuk volt. 

Sok meddő párra jellemző, hogy inkább hallgatnak, tabuként kezelik, nem szeretnék, ha mindig erről a témáról faggatnák őket. „Kutatták a meddőség lelki hatásait, és azt találták: megtudni, hogy nem, vagy csak nehezen fog összejönni a baba, az akkora sokk, mint amikor valakivel közlik, hogy daganatos beteg” – magyarázza Fatimah, akit, mivel közben ő maga is anya lett, még mélyebben érintett rokonai küzdelme.

„Beleástam magam a témába, utánanéztem, milyen lehetőségei vannak ma egy meddő párnak, mi mindennel szembesülnek. Arra figyeltem fel, hogy nincs elég hangsúly az egészségügyben az edukáción és a prevención. A meddőség fizikailag nem fáj általában, sokan nem is tudnak róla, többféle nem nőgyógyászati betegség tünete lehet, illetve van, amikor teljesen tünetmentes, nincs ami megjósolná. Ráadásul 20 százaléka a lombikosoknak papíron teljesen egészséges, ismeretlen eredetű a meddőség.

Rengeteg ember problémája ez, mindenkinek van a környezetében gyermekért harcoló pár. Ennek ellenére, mintha ezen a téren elengednénk a nők kezét, és a konkrét orvosi beavatkozásokon kívül, kevés figyelmet kapna a lélek, és a felkészülés a várandósságra.

Pedig a meddőségi kezelés nem pusztán egy technikai csoda, amit majd az orvos elintéz. Húsz-huszonöt százalék egy lombik sikerességi rátája. Van, hogy csak a sokadik vezet eredményre. Van, hogy a sokadik se. Bárhogy is alakuljanak a dolgok, szükség van fizikai és pszichés támogatásra! A stressz például bizonyítottan élettanilag is közbeszól, boríthatja a hormonrendszert. Feszültség pedig nemcsak a munkahelyen lehet, hanem otthon is. Stressz az is, hogy már mindenkinek van gyereke körülöttem, stressz a kiszámíthatatlanság és a párkapcsolati probléma is.”

Mit akar adni a nőknek a Truviva?

Először is egy holisztikus szemléletű szakértői hátteret, magyarázza Fatimah. Van a csapatban orvos, pszichológus, gyógyszerész, táplálkozástudományi szakember. „Egy kivételes csapat állt össze, és mindenki a tudása legjavát, sőt a szívét-lekét is beleadja, amiért nagyon hálás vagyok, a Truviva csak a társaimmal együtt jöhetett létre”.

Első körben applikációt fejlesztenek, olyan információs online felületet, amelyből informálódhatnak az érintett párok, a meddőséggel kezeltek és gyermekvállalásra még csak készülők egyaránt, nők és férfiak is (mert ez nem csak női téma, nagyon fontos ezt megérteni!). Így nem különböző fórumokról kell majd összecsipegetni morzsánként a hasznos tudnivalókat. Az edukáció mellett céljuk egy babavárásra felkészítő táplálék-kiegészítő fejlesztése, és egy mindfullness technikára épülő hanganyagprogram összeállítása a lelki regenerációért. Oktatóvideóikat már elkezdték feltölteni a YouTube-ra és Facebookra.

„Megkapta vállalkozásunk az inkubációs támogatást a Hiventures-től, decemberben indultunk” – meséli a jó híreket Fatimah. „Egy lombik infoboxszal fogunk bemutatkozni legkésőbb nyár végén, de a későbbiekben mindenféle asszisztált reprodukciót érintő kérdést szeretnénk lefedni információkkal.

Emellett közösséget szeretnénk építeni, hogy ne érezzék annyira elszigetelten magukat az érintett párok vidéken sem, és lényegesnek tartjuk a társadalom érzékenyítését a témában, például azért, hogy ne találkozzanak annyi tapintatlan kérdéssel, megjegyzéssel, kéretlen jótanáccsal a meddőséggel kezelt párok.

Ami az infoboxszal kapcsolatban még nagyon fontos: ne kelljen pontos ismeretek nélkül nagy, életre szóló döntéseket hozni, lássák az emberek a lehetőségeket, ne utólag derüljenek ki dolgok, rejtett betegségek például, vagy kezelési opciók, amelyekről valamiért nem esett szó a klinikán.

„Te navigálod magad a termékenység felé – mi »csak« az iránytűt adjuk ehhez” – így szlogenesítették tevékenységüket a truvivások. Utalva többek közt arra, hogy egészségügyi dolgozóként is pontosan látják, milyen sok múlik a páciensek tájékozottságán, hozzáállásán, proaktivitásán.

Olykor maga az élet a tét! A megfoganó vagy a megmentett élet, ha a prevencióra gondolunk. Mert bár gyógyszert természetesen az orvos ír, ő vizsgál, ő készít kezelési tervet és operálni is ő operál, nagyon fontos az is, hogy mindenki jól ismerje a saját testét, képben legyen a szervezete működését illetően, felfigyeljen időben arra, ha valami nem stimmel, és megkeresse a megfelelő szakembert, aki segítségére lehet. 

Kurucz Adrienn

Képek: Kerepeczki Anna/WMN