Szeretem, hogy ami a szívén, az a száján. Önmagával kapcsolatban is. Kicsit sajnálom, hogy nem látjátok az arcát, amikor arról beszél, nehogy már menő legyen, hogy az ember nem képes gondoskodni magáról a konyhában – igaz, a hangja is tökéletesen átadja, mit gondol erről a témakörről.

Az adás elején még azt szálazzuk szét, miért olyan megosztó ő, és mi is a szerepe a csúcsgasztronómiát élből leszólók horizontjának kiszélesítésében.

Hogy vajon mennyit tett ő azért az utóbbi években, hogy sokan belássák: a főzés tanulható, az étkezés viszont jóval több annál, hogy mennyiségileg elegendő kaját vegyünk magunkhoz.

Aztán az adás további részében Zé megnyílik, és csillogó szemmel mesél arról, mi vezetett odáig, hogy egyes egyedül elindult Patagóniába. Meg hogy mi köze ennek a hétéves Zolikához meg a Búvár zsebkönyvekhez.

Sok szó esik sportról, pontosabban arról, mit mond el az emberről az, milyen sportágat választ magának (elmondom: mindent, és ezt szépen ki is bontjuk Zé vonatkozásában), valamint azt is, miért fogyókúrázik éppen az ország egyik fő gasztroarca. (Nyugi, semmi durva önsanyargatás, de a válasz önmagában is roppant meglepő.)

Nagyon sokat tudtam meg ezen a délutánon Fördős Zéről, a világlátásáról, a humoráról, és mondhatom, sok ponton kifejezetten meglepett – pedig mindig nagyon alaposan felkészülök az interjúalanyaimból. 

Meglepett például azzal, ahogyan a sikerről és a kudarcról vélekedik: hogy miért szeretne olyan embereket is hallgatni a különféle podcastokban, akik épp életük mélypontjait élik át, mit érzett, amikor huzamosabb ideig nagyon csóró volt, és miért jár néha késő este is napszemüvegben.

Az adás végén pedig kötöttünk egy egyezséget, amit, pontosan tudom, mindketten komolyan veszünk majd. De ahhoz, hogy kiderüljön, miről van szó, hallgassátok végig a beszélgetésünket!

A Popfilter további epizódjait itt találod: 

Csepelyi Adrienn