–

Mindenki imádja a meséket. Legfeljebb mindannyian másfajta meséket imádunk: épp azt, ami az ízlésünknek, érdeklődési körünknek, adott életkorunknak és -helyzetünknek a legkedvesebb, leghasznosabb, leginkább megfelelő.

Belülről mindez olyan könnyű volt: tudtuk, melyik könyvet kérjük az esti meseolvasáskor, és melyik ellen tüntessünk, ha nem akarjuk, hogy felolvassák nekünk. Sokkal nehezebb azonban a helyzet, ha nekünk kell választanunk, immár felnőttként a gyerekeink, esetleg a rokonok, barátok gyerekei számára.

Ebben nyújtottunk segítséget már 2021-ben is, amikor Kádár Annamária mesepszichológussal, Peer Krisztina meseterapeutával és Fiala Borcsával beszélgettünk. Nagyon szerettétek azt az adást, és érdekes módon még a múlt héten is kaptam hallgatói levelet vele kapcsolatban – úgyhogy épp itt volt az ideje annak, hogy folytassuk a témát.

Az ugyanis gyorsan kiderül a mai podcastból is, hogy a gyerekkönyvek, a mesék szereplői alapjaiban határozzák meg a popkultúrát, és a felnőttek számára is alapvető kulturális referenciaként szolgálnak.

De a jó gyerekkönyvek nem csak ezért fontosak.

A szókincsbővítésen túl a szülőkkel töltött értékes időn át az empátia fejlesztéséig számos hozadéka van a közös olvasásnak. Abban mindkét vendégem egyetértett, hogy a mesék segítségével sok olyasmiről is szó eshet szülő és gyerek között, amiről amúgy nehéz volna beszélni (például kistestvér érkezése, búcsú, válás, kiközösítés stb.).

Tamás Zsuzsa (aki Macskakirálylány című kötetéért 2014-ben megkapta az Év Gyerekkönyve díjat) azt mondja, ő például olykor célirányosan választ mesét, kifejezetten a lányai adott élethelyzetéhez igazítva, hogy ezzel is kapaszkodót nyújthasson – mi több, Kicsi Mimi-sorozatát alapvetően azért kezdte írni, hogy segítsen a gyerekeknek egy-egy nehéz helyzetben.

Priger Inez konkrét példával is szolgál arra nézvést, mennyit számít akár egy óvodai konfliktusban az, ha a gyerekek fejében van a jó példa, megoldási mód, amit könyvből tanultak. Ez segíthet, hogy a gyerek ne érezze magát egyedül a problémával, illetve beszélgetésre késztetheti őket, ha szabadon kifejezhetik, mit gondolnak egy-egy szereplő viselkedéséről, nehézségeiről, stb.

Igen ám, de honnan tudjuk, melyik a jó gyerekkönyv? Hogyan válasszunk? Mi az, amivel biztosan nem lőhetünk mellé? (Tanulságos egymás után meghallgatni a két gyerekkönyves Popfiltert: a szakértők választásai közt elég jelentős átfedés van még az ízlésbeli különbségek mellett is.) A Bookline Kids programban szakmai és gyerekzsűri vizsgálja az újonnan megjelenő könyveket, majd ajánlott életkor és tematika alapján csoportosítja őket. 

A mai Popfilter ezeken a kérdéseken túl konkrét tippekkel is szolgál:

  • hogyan bizonyosodjunk meg arról, megfelelő-e egy adott mese a gyermekünk aktuális életkorában;
  • Inez és Zsuzsa elmondja, ő hogyan szokott mesélni;
  • hogyan vezessük rá a gyerekeinket arra, hogy beszéljük át a hallottakat;
  • hogyan ne féljünk ettől szülőként, mit tegyünk és mit ne;
  • melyek a jó kérdések és melyek azok, amelyek nem szolgálják a párbeszédet.

És persze elhangzik rengeteg érdekes gondolat a gonosz szereplőktől a mesehősökig, akikbe teljesen belezúgtunk annak idején (és hogy mit mond ez el rólunk), traumatikus könyvélményektől a felnőttkori kedvencekig, többrétegű, sok korosztályhoz szóló történetektől egészen a meseolvasás meghitt pillanataiig.

Jó szórakozást kívánunk a hatodik évadunkra szerkesztőmmel, Dián Dórival, mi imádtuk ezt a beszélgetést – aki nem hiszi, járjon utána!

Csepelyi Adrienn

A Popfilter további epizódjait itt találod: