Egy közeli szerettünket idejekorán elgyászolni, kamaszkorban egy édesanyát elveszíteni olyan tapasztalás, ami kitörölhetetlen az ember életéből. A hiány örökre a részed marad. Ám miközben meg lehet tanulni ezzel együtt élni, az is fontos lenne, hogy a saját életed már ne az elvesztett hozzátartozó árnyékában teljen. Ezt Nyáry Luca a saját bőrén tanulja a mai napig. Tizenhárom éves volt, amikor édesanyja agydaganatban elhunyt, és noha azóta majdnem egy évtized telt el, ez az élmény sok szempontból még ma is alapjaiban határozza meg a mindennapjait. Ajánljuk ezt a beszélgetést mindenkinek, aki veszített már el neki fontos embert, aki ismer gyászoló gyereket vagy épp ő maga gyászoló gyerek – még felnőttkorában is. Hogyan érdemes odafordulni egy gyerekhez a gyászban? Milyen normáknak való megfelelés nehezedik még a fájdalom mellett a gyászolókra? Mit jelent egyáltalán „jól” gyászolni? És miként lehet a hiányból életet, a veszteségből erőt építeni? D. Tóth Kriszta és Orvos-Tóth Noémi egyebek közt ezeket a kérdéseket is körbejárja. Az e heti vendég Nyáry Luca író, modell, a WMN szerzője. Ez a Beszélnünk kell! ötödik évadának záróepizódja.
–
Ezúttal nemcsak hallgathatod, hanem nézheted is a Beszélnünk kell! epizódjait:
A szülőség az ember életének egyik legkomplexebb feladata, amit elképesztően nehéz jól csinálni (tökéletesen pedig lehetetlen). És amiben minden jó szándék és akarat ellenére is mély sérüléseket lehet okozni. Épp ezekről az akaratlanul okozott szülői sérülésekről szól a Beszélnünk kell! hatodik évadának premieradása.
Bár az együttélés során gyakran nem is tudatosul, mennyi közös rituálénk van a gyerekünkkel, ezek egyik pillanatról a másikra való elvesztése olyan, mintha kihúzták volna a lábunk alól a talajt. Rádöbbent a saját sebezhetőségünkre, kiszolgáltatottságunkra, és szembesít azzal, hogy hol tartunk az életünkben. Itt a Beszélnünk kell! legújabb epizódja az üres fészekről.
Tekintélyelvűség, visszaélés, kihasználás, másokon való átgázolás – nem tudom, létezik-e még egy olyan szó, amihez annyi negatív képzet társul, mint a hatalomhoz. Itt az ideje kimondani: diszfunkcionális a viszonyunk a hatalommal. Megszoktuk, természetesnek tartjuk azt, hogy mások kihasználhatnak minket, visszaélhetnek a pénzünkkel, időnkkel, szabadságunkkal. De miért van ez? Itt a Beszélnünk kell! új epizódja a hatalomról.
Hatalmi pozícióban az empátiás és mentalizációs képesség is csökkenhet. Ez azt jelenti, hogy a hatalmat gyakorló egyre kevésbé válik képessé a másiknak érzelmeket tulajdonítani, együttérezni másokkal, beleképzelni magát az ő helyzetükbe, és közben magára is reflektálni. 5 + 1 fontos gondolat a Beszélnünk kell! podcast hatalomról szóló adásából.
Ismerős az érzés, mintha a párválasztásaidban újra és újra ugyanabba a folyóba lépnél? Te is feltetted már magadnak a kérdést: miért ismétlem ugyanazokat az önsorsrontó köröket a párkapcsolataimban? A válasz mögött megbújó okok azonban sokkal komplexebbek, mint elsőre hinnéd. Itt a Beszélnünk kell! új epizódja a párkapcsolati sémákról.
Minden, amit a korai éveinkben tapasztalunk, erősen befolyásolhatja, ahogyan később a világban, illetve a kapcsolatainkban mozgunk, és azt is, ahogyan párt választunk. Ennek fényében nem nagy meglepetés, hogy a gyerekkorra visszavezetve kell keresni az okokat arra vonatkozóan is, ha észrevesszük: a párválasztásaink, párkapcsolati működésünk során mindig ugyanazokat az önsorsrontó köröket futjuk.
Tiltott, de izgalmas? Egyre több tinédzser olvas olyan romantikus regényeket, amelyekben tanár-diák, felnőtt-kiskorú vagy manipulatív kapcsolatok szerepelnek. Ezek a történetek általában kritika nélkül idealizálják a bántalmazást. Mit okoz ez?
Bábszínházi előadásokat szervez, koncertezik, dalokat ír – és ez még nem minden, ha Cserihannáról van szó. A pécsi énekes is nehezen tud nemet mondani: egyszer még a ChatGPT-t is megkérte, hogy segítsen neki ezt a képességet elsajátítani. Dalaiban őszintén ír a szorongásról, és ha kell, akkor káromkodik is. Számára az élőbeszédszerűség fontos a szövegekben, márpedig amikor beszélünk, akkor bizony ki-kicsúsznak cifrább szavak.
Ha a szülei nem tanítják meg a gyereket arra, hogyan kell viselkedni állatok közelében, annak könnyen tragédia is lehet a vége. Épp ezért nagyon fontos, hogy edukálódjunk, és úgy szeressük a kutyákat, ahogy az nekik is jó.
