A WMN és a szex – Első találkozásunk az irodalomban az erotikával
Szószátyár nagyobb testvérek, szülőktől lenyúlt testmeleg regények, az elmaradhatatlan erotikus ponyva, no meg versek, versek, versek. Nagyon úgy tűnik, hogy a wmn.hu alkotóinak szülei akár meg is spórolhatták volna a szexuális felvilágosítást annak idején. Ki gondolta volna, hogy az ember évtizedekkel később is képes felidézni költői képeket és szép (vagy kevésbé szép) prózai leírásokat, na meg a hatásukra megszülető első gondolatokat a szexről? Pedig… Szóval így találkoztunk mi először a szexszel a könyveken keresztül.
Both Gabi író, a wmn.hu olvasószerkesztője
Lázadó kiskamaszként József Attilával keltem és feküdtem. (Hm.) A szomszéd néni megkért, hogy menjek el vele a nagybani zöldségpiacra, és amíg ő alszik, vigyázzak a paprikára. Nagy lehetőség volt Jászfényszaruról Budapestre autózni. Magammal vittem a J.A. összest. Összeszaladt a piac. Egy olvasó lánygyerek az éjszakában! Ott csodálkoztam rá először teljes valójában az Óda mellékdalára, és az utolsó sornál („Ahol én fekszem, az az ágyad.”) összeugrott a gyomrom. Vagy egy kicsit lejjebb. Belém hasított a kép, rájöttem, hogy a szerelem nemcsak vágyakozással, hanem beteljesüléssel is járhat. Íme, ez a költészet hatalma!
Dr. Gyurkó Szilvia gyerekjogász, a wmn.hu szerzője
Ha az embernek hat évvel idősebb bátyja van, akkor az első találkozás a szexszel nem azon múlik, hogy elég magasra rakták-e a szülők az anatómia albumot a könyvespolcon. De azért akadt néhány könyv, ami fontos volt. Határozottan emlékszem például az Emmanuelle nem túl szépirodalmi, de lényegre törő első kötetére – amit egyébként szintén a testvéremtől nyúltam le. Aztán a Radnóti összesre, amivel gyakorlatilag évekig egy ágyban aludtam, annyira beleszerettem. Nem utolsósorban remekül lehetett pasizni azzal, hogy „sok szerelmes éjszakán égették tested dombjai az arcom bőrét...” Aztán ez valahogy így is maradt. A versek erotikája nekem ma is erősebb (meg persze finomabb), mint a regényeké.
D. Tóth Kriszta író, újságíró, a wmn.hu alapító-főszerkesztője
Nekem nincs bátyám, se nővérem. Viszont volt egy apai ágról erősen vallásos, prűdnek mondható családom, amelyben nemhogy az egymás előtti meztelenség nem volt divat, de a testmeleg irodalmat sem nagyon tűrte meg a könyvespolc. Lázadó, lelkében nagyvilági, de kisvárosi létre kárhoztatott anyám azért persze lázadt. Ott voltak például a minden első generációs vidéki értelmiségi családban fellelhető Szép Versek kötetek, amelyekben, ha az ember keresett, akkor talált. Például egy-egy Oravecz Imre verset, benne nevén nevezett nemi szervekkel. És egy idő után a „lényegnél” magától nyílt ki az anyámtól elcsent alapmű, D. H. Lawrence Lady Chatterley szeretője című büntetett előéletű regénye is. Én is azok közé a nyolcvanas évekbeli kamaszok közé tartoztam, akiket a takaró alatt egy képzeletbeli, tájszólással beszélő vadőr világosított föl arról, hogy milyen női segget szeret a férfiember. Hát a „minden ízében asszonyosat”, ami „elbírná tán az egész világot, el ám!”
Kormos Anett humorista, a wmn.hu szerzője
Nagyon nehéz az irodalomhoz kötve felidézni az első találkozásomat a szexszel, mert bátyám van... Vagyis, mire megtanultam olvasni, már rég képben voltam. Emiatt Boccaccio Dekameronja már nem különösebben tudott újat mondani. Az első mű, ami überelni tudta a szexlapok nyújtotta erotikus élményt Apollinaire Tizenegyezer vesszője volt. Gimnazistaként került a kezembe, hogy hogyan, arra már nem is emlékszem. Csak arra, hogy ez volt életem leggyorsabban elolvasott kötete. Hogy erotikus volt-e? Nem ez a jó szó. Romlottnak találtam… egyszerre érdekesnek és botrányosnak. Minden oldal után azt hittem, a szerző nem mer ennél tovább menni. De mert.
Szentesi Éva blogger, a wmn.hu szerző-szerkesztője
Kislány koromban már egészen korán rendelgettük a könyveket a Magyar Könyvklubtól. Nem emlékszem pontosan, mennyi időnként jött a katalógus, de már alig vártam, hogy megérkezzen, és kiválaszthassam magamnak az új szerzeményemet, amit olvasni fogok. Persze a gyerekkönyvek iránti érdeklődésem hamar felváltották a felnőtt regények, és körülbelül tizenkét éves lehettem, amikor úgy döntöttem, hogy készen állok életem első Danielle Steel könyvére. Aztán a többire. Na, hát volt ott minden: Veszélyes szerelem, Megváltó szerelem, Újra jön a szerelem, Erősebb a szerelemnél. Jöttek sorban a szirupos történetek, benne a rózsaszínre festett szexualitással. Szerencsére rájöttem, hogy Steel becsap engem. Az nem lehet, hogy minden sztori ugyanazzal a szerelmi maszlaggal van tele! Ja, de lehet… Ebből lett gazdag. Köszönet érte, mert azóta nem olvasok ponyvát.
Az összeállítás eredetileg a Könyves Magazin 2015/3. számában jelent meg.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock//Lolostock