Egy üveg zsírral, lekvárral és kétszáz forinttal érkezett matrózblúzban a fővárosba Harangozó Teri

–

Harangozó Terézia Mária Rózsa: már a neve is gyönyörűség!

A szerb származású felmenőktől született kis Teri már gyerekként kitűnt tiszta énekhangjával, de azt talán senki nem gondolta, hogy egyszer majd történelmet ír a magyar könnyűzenében. 1943. augusztus 8-án jött világra Bátyán. (Az én első gyerekem is 08.08-án született amúgy, és Ország Lili is, akiről tavaly emlékeztem meg. Úgy tűnik, hogy akik ezen a napon születtek, nagyon közel állnak hozzám.)

Harangozó Teri útját soha nem kísérték botrányok, és mindvégig teljesen póztalan maradt. Persze az a lány, aki egy üveg zsírral, egy üveg lekvárral és kétszáz forinttal a zsebében indult el Bátyáról a matrózblúzában, hogy meghódítsa a fővárost, nem is gondolta magáról, hogy neki járnának privilégiumok. Először ágybérletben lakott, dolgozott csemegeboltban és számlalikvidátorként, miközben a KISZ Központi Énekegyüttesében énekelt.

Mint oly sokaknak akkoriban, a Ki mit tud? és a táncdalfesztiválok sikere alapozta meg a pályafutását.

1966-ban pedig a Minden ember boldog akar lenni kislemeze elérte a több százezres eladást – így aztán ő lett az első magyar aranylemez tulajdonosa. Ez nem csupán egyéni siker volt, hanem egy új korszak kezdete is, hiszen a hazai könnyűzene ekkor lépett be a tömegek életébe.

Mit adott nekünk Harangozó Teri?

A hatvanas években, amikor a magyar popzene még gyerekcipőben járt, Harangozó Teri maga volt a bizonyíték arra, hogy a közönség vágyik a könnyedségre, a szerelemről és reményről szóló dalokra. Nem véletlen, hogy az első magyar aranylemez is az ő nevéhez kötődik: ő testesítette meg azt a „láthatatlan szálat”, ami összekötötte a konyhaasztal mellett rádiót hallgató családokat a nagyvárosi táncdalfesztiválok fényes színpadaival.

Harangozó Teri mindig ugyanaz maradt: mosolygós, közvetlen, szerethető, tisztán éneklő, tiszta lélek. Ő volt „az énekesnő a szomszédból”, akinek hangjától jobb kedve lett az embernek.

1969-ben jelent meg az első nagylemeze Bim-Bam címmel, Kovács Kati el is nevezte „Bim-Bam Terinek”, és később az egész ország így emlegette, amit az énekesnő idővel megszeretett.

Slágerek, amelyek beégtek a kollektív emlékezetünkbe

A hatvanas-hetvenes évek táncdalfesztiváljai elképzelhetetlenek voltak nélküle, de a fesztiválokon kívül is nagyon sok száma vált népszerűvé: Mindenkinek van egy álma, Sose fájjon a fejed, Minden ember boldog akar lenni, Egy szál harangvirág... – ezek a dalok nemcsak slágerek, hanem egy generáció érzelmei is, amik innen nézve már lehet, hogy kissé porosnak tűnnek, de akkoriban, a szocializmusban élő nagytömegek mélyen hittek a rózsaszínű dolgokban. (Akik pedig nem, azok többnyire Koncz Zsuzsát hallgatták.)

Szécsi Pállal is szívesen énekelt, duettjeik külön fejezetet jelentettek a magyar poptörténetben, de barátságuk is elmélyült. Volt olyan eset is, amikor Szécsi Pál épp Harangozó Teri gyors reakciójának köszönhette az életét: az egyik öngyilkossági kísérletét ugyanis ő akadályozta meg. (Sajnos a sokadik kísérlet sikerült, erről is szól Kurucz Adrienn két éve megjelent cikke, amelyben Szécsi Pálról írt.)

Ha ma visszahallgatjuk Harangozó Teri dalait, feltűnik, mennyire tiszta, és valljuk be, naiv érzelmi világot közvetítettek.

Mégis sokaknak adott kapaszkodót a Kádár-korszak szürkeségében.

Harangozó Teri sosem volt harsány: mosolya, megjelenése, egyszerűsége éppen attól volt olyan erős, hogy a maga hétköznapiságában is csillogott.

Európai színpadokon is otthon volt

Talán kevesebben tudják, hogy Harangozó Teri nemcsak itthon, hanem külföldön is sikereket aratott: fellépett Németországban és más európai országokban, több nyelven is énekelt.

Hangjának tisztasága és természetes színpadi jelenléte külföldön is közönséget szerzett neki.

1981-ben még önálló televíziós műsor készült vele, ami ritka elismerésnek számított akkoriban. Hozzátartozott a hétköznapjainkhoz. Örömmel járta az országot, és a legkisebb településeken a maximumot nyújtotta.

Az anyaság a sűrű fellépések miatt kimaradt az életéből, bár elég intenzív szerelmi életet élt, de sosem jutott nyugvópontra a magánélete: „Én nem családanya akartam lenni, hanem énekesnő. Szenvedélyes szerelmeket éltem át, sokszor meg is szenvedtem a szakítást, de mindig én mondtam ki az utolsó szót… Volt, hogy teherbe estem, többször is. De mindig azt éreztem, hogy nem jókor.”

Még egy Amerikában élő menedzser férje is volt, aki azt ígérte, hogy majd egyengeti külföldön az útját, ehelyett a féltékenységével gyötörte reggeltől estig a feleségét, aki rövid úton véget vetett a kapcsolatnak, és hazajött, de soha többé nem sikerült újra az élvonalba kerülnie, aminek a sokszor emlegetett, óriási hatalmú és igen gonosz Erdős Péter is útját állta.

A betegség és a búcsú

2015 szeptemberében hirtelen lett rosszul. Előbb hátsó fali infarktust állapítottak meg, majd áttétes tüdőrákot diagnosztizáltak nála. A család hivatalosan egy gyors lefolyású tüdőbetegségről számolt be, amikor szeptember 8-án elhunyt, de később felröppentek olyan hírek is, amik egy cserére szoruló mellinplantátumot neveztek meg a halál okaként. 

A Dankó Rádió 2023-ban archív interjúkkal és műsorral emlékezett meg róla, a Duna TV archív felvételei és YouTube-videók pedig ma is hallhatóvá és láthatóvá teszik.

Harangozó Terinek a saját tehetsége volt a legnagyobb története. 

A pályatársak is mély szeretettel beszéltek róla: „Tiszta, régi vágású csajszi volt... Nem élt botrányosan... Nagyon fog hiányozni” – idézte fel alakját halálakor Zalatnay Sarolta. 

Dalai ma is élnek – nemcsak a rádióban vagy archív felvételeken, hanem azokban, akik dúdolni kezdik őket, amikor felcsendülnek. Szerintem is abszolút igaz, amit annyiszor elénekelt: Minden ember boldog akar lenni!

Both Gabi