–

Nemcsak összeállítani szeretjük ezeket a listákat, hanem olvasni-hallani is róluk, ugyanis kiváló vitaindító lehet egy-egy sorrend mindenről és bármiről. Az ugyanis, hogy hogyan rakunk össze egy-egy toplistát, nagyon sokat elárul rólunk: hogy mit szeretünk és mit nem szeretünk, milyen értékekben hiszünk és mit tartunk feleslegesnek.

Mondjuk, Szidóni Antipatroszról azért nem árul el sokat az általa összerakott lista, ám az biztos, hogy őt idézzük, amikor az ókori világ hét csodáját emlegetjük:

1. A gízai nagy piramis

A nagy piramis az egyetlen, máig fennmaradt csoda Antipatrosz listájáról. Bár a külső, fehér márványburkolata már nincs meg, és a csúcs is „elkopott”, egykori 147 méteres magasságával egészen az Eiffel-torony megépítéséig a világ legmagasabb épületének számított. Ma már „csak” 138 méter, grandiózus méretei miatt azonban továbbra is lenyűgöző látvány.

Kheopsz fáraó sírhelye húsz év alatt épült fel 2,3 millió mészkőtömbből.

Hogy erre a bravúros műveletre hogyan voltak képesek az ókori egyiptomiak, arról máig vitatkoznak a tudósok.

2. Szemiramisz függőkertje

A többszintes kertről, ami a beszámolók szerint messze meghaladta a kor építészeti színvonalát, még azt sem tudjuk, valójában létezett-e valaha. Mert bár több forrás is említi, konkrét bizonyíték máig nincs a létezésére. Így hát többféle elmélet szól arról, hol, ki és miért építtette a függőkertet. Az egyik feltételezés szerint II. Nabukodonozor babiloni király építtette feleségének i.e. 600 környékén. Ám, mint említettem, semmi biztosat nem tudunk a kertről: egyes szakemberek szerint létezhetett, de nem Babilonban, hanem Ninivében.

3. A rodoszi kolosszus

A sors fintora, hogy a hét csoda közül a kolosszus volt a legfiatalabb, ám ez pusztult el először. A Héliosz napistent ábrázoló gigantikus szobrot tizenkét év kemény munka után i.e. 282-ben emelték, „karrierje” alig hatvan évig tartott. A fennmaradt információk szerint körülbelül harminckét méter magas volt, és i. e. 226-ban egy földrengés pusztította el.

A leomló szobor széttört darabkáit sosem rakták össze újra, ám még nyolcszáz évig ott hevertek, ahova annak idején leborultak.

Végül 653-ban szerezte meg a szigetet I. Muávija omajjád kalifa, aki beolvasztatta a darabokat. 

Kockázatmentes finálé a lekerekített súlytalanság jegyében – Megnéztük a Stranger Things 4. évadának utolsó két részét

Kult – 2022. július 5. – DD

 

4. A pharoszi világítótorony

Az ókori Alexandria idejében járunk, amelynek kikötőjébe a hajók csak nagyon nehezen tudtak biztonságosan megérkezni a víz alatti sziklák miatt. Ám a kereskedelem miatt kulcsfontosságú volt a tengeri közlekedés, így a közeli Pharosz szigetén építettek egy világítótornyot Knidoszi Szósztratosz, a kor neves építészének tervei alapján a biztonságosabb megközelítés érdekében.

A torony feljegyzések szerint a 140 méteres magasságot is elérhette, ezzel a világ második legmagasabb építményévé válva – hiszen a legmagasabb a már említett, akkor még 147 méter magas gízai nagy piramis volt –, és a legendák szerint a fényét 50 kilométeres távolságból is látni lehetett. Ám ahogy a fent említett rodoszi kolosszus, a világítótorony is földrengések áldozatává vált, és szépen lassan amortizálódott le az évszázadok során, míg a XV. századra teljesen megsemmisült. Maradványaira 1994-ben találtak rá a víz alatt.

5. A halikarnasszoszi mauzóleum

Az Óperzsa Birodalom egyik tartományának vezetője Halikarnasszoszban építtetett magának és nejének fényűző fővárost. A pompát magától nem sajnáló Mauszólosz halála után felesége a gyászát egy gigantikus síremlék megépíttetésébe fojtotta. Természetesen a mauzóleum nem tagadta meg az uralkodó szellemiségét, csak az alsó szint húsz méter magas volt, a második szinten harminchat görög oszlop díszelgett, a négy oldalát pedig görög művészek csinosították ki szobrokkal. Talán mostanra már egyfajta sorminta fedezhető fel: a mauzóleum vesztét is földrengések okozták, utolsó darabjait a középkorban hordták el építkezéshez. 

6. Az olümpiai Zeusz-szobor

Bár már ez sem létezik, kétségtelen, hogy a nagy piramis után ez a leghíresebb csoda a hét közül, hiszen mindenki hallotta hírét a történelemórákon. A híres görög szobrász, Pheidiasz alkotása a hellén vallás főistenét, Zeuszt ábrázolta egy trónon ülve, jobb kezében Niké, a győzelem istennője, bal kezében pedig egy jogar. A fa alappal, arany és márvány berakásokkal készült szobor a források szerint 12 méter magas volt, és állítólag épphogy befért a szentélybe. Több mint nyolcszáz évig róhatták le tiszteletüket az arra járók a gigász előtt, ám sajnos az idő elbánt vele is.

Hogy mikor és hogyan pusztult el, nem teljesen világos, egyesek szerint a Zeusz-templom lerombolásakor semmisülhetett meg, mások úgy vélik, hogy a tűz martaléka lett.

7. Az epheszoszi Artemisz-templom

Bár Szidóni Antipatrosz epigrammájában egyértelműen jelezte, hogy ez a kedvence a hét közül, az Artemisz-templom tulajdonképpen nem is egy épület, ugyanis jó néhányszor újra kellett építeni. Az a változata, amiről Antipatrosz ír, valóban lenyűgöző lehetett: fehér márványból készült, 55 méter magas és 361 méter hosszú templom volt, aminek közepén Artemisz istennő szobra állt. Utoljára i. u. 401-ben tették a földdel egyenlővé, ám néhány maradványa megtekinthető a British Múzeumban.

Ezek kétségkívül impozáns építmények lehettek, ám sajnos mára már – a gízai nagy piramison kívül – mindegyik megsemmisült. Így hát az évek során jó néhányan voltak, akik új listát írtak össze világunk ma is megtekinthető csodáiból. 

A legszimpibb professzor, aki időnként maffiózóvá változik – Isten éltesse Michael Stuhlbargot!

Kult – 2022. július 5. – GyD

 

A CNN és a Seven Natural Wonders nevű szervezet például közösen hozta létre a világ hét természeti csodájáról szóló listát, íme:

  1. Grand Canyon (USA)
  2. Nagy-korallzátony (Ausztrália)
  3. Rio de Janeiro kikötője
  4. Mount Everest
  5. Sarki fény
  6. Parícutin vulkán (Mexikó)
  7. Viktória-vízesés (Zambia-Zimbabwe)
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

nature shine (@forever_nature_23) által megosztott bejegyzés

Ám nemcsak a természeti, hanem az ember alkotta, modern, építészeti remekművek listáját is létrehozták az American Society of Civil Engineers tagjai, íme:

  1. Csatorna-alagút (Csalagút)
  2. CN Torony (Torontó)
  3. Empire State Building (New York)
  4. Golden Gate híd (San Francisco)
  5. Itaipu-gát (Paraguay-Brazília)
  6. Delta Works (gátrendszer Hollandiában)
  7. Panama-csatorna
A bejegyzés megtekintése az Instagramon

David Toulorge (@impandalove) által megosztott bejegyzés

Ám az eddigi legnagyobb vihart kavaró összeállítás az előzetesen megszavaztatott, a New 7 Wonders Alapítvány által jegyzett lista. A botrány abból kerekedett, hogy egy huszonegy látványosságból álló lista alapján szavazhattak az emberek, hogy mi legyen a világ hét új csodája – ám a huszonegy jelölt közé bekerült a gízai nagy piramis is. Ezen megsértődtek az egyiptomiak, amit végül úgy orvosoltak, hogy levették a listáról, mondván,

vitán felül áll, hogy a gízai nagy piramis a világ egyik csodája.

A legtöbb szavazatot kapó új hetes lista elemeit egy hatalmas banzáj keretében hirdették ki 2007 júniusában, ami végül így állt össze:

  1. Chichén Itzá (maja-tolték romváros Mexikóban)
  2. A Megváltó Krisztus szobra Rio de Janeiróban
  3. Colosseum (Róma)
  4. Kínai nagy fal
  5. Machu Picchu (Peru)
  6. Petra (jordán sziklából faragott város)
  7. Tádzs Mahal (India)

És szerinted mi a világ hét csodája? Mit tennél fel, és mit vennél le az ókori és a modern listáról? Írd meg nekünk kommentben!

Dián Dóri

Források ITT, ITT, ITT, ITT és ITT


Kiemelt kép: Getty Images/sculpies