„Lehetett nyerni perzsamacskát és lakást is az Andrássy úton” – A rejtvényfejtés hőskora (+ játékos feladványok)

–

Izgalmas és hasznos

A mozgás fél egészség – tartja a mondás, de ahogy a testünket, úgy az agyunkat is fontos „edzésben” tartanunk. Erre tökéletesen alkalmasak a különböző rejtvényfajták. Kutatások bizonyítják, hogy a logikai- és szójátékok, képi rejtvények és titkosírások fejtegetése védenek az Alzheimer-kór kialakulásáért felelős fehérjék ellen, vagy legalábbis lassítják a nem kívánt folyamatokat.

Szókereszt

Hivatalosan az első fekete-fehér kockákból álló rejtvény több mint százéves, 1913-ban jelent meg a New York World című lap december 21-i, karácsonyi mellékletében. A játékot a Liverpoolból származó, onnan az USA-ba emigráló Arthur Wynne készítette, és szókeresztnek nevezte el. De valószínűleg nem kizárólag Wynne agyának szüleménye, ugyanis a XIX. századi Angliában már léteztek hasonló játékok.

Megjelenésekor a keresztrejtvény nem aratott túl nagy sikert.

Úgy látszik, a feladvány még nem csinált túl nagy kedvet a fejtegetéshez, ugyanis tizenegy év, és egy egész könyvnyi utód kellett, hogy a világ végre rejtvényfejtő lázban égjen.

1924-ben a szintén amerikai Simon & Schuster nevű kiadó rukkolt elő egy rejtvénykötettel, ami már óriásit szólt. A fejtörőláz hamar elérte Európát is, olyannyira, hogy a londoni állatkert kénytelen volt közleményben a lakosság tudtára adni, hogy nem adnak információt gnúkkal és egyéb hárombetűs állatokkal kapcsolatban, hiába keresik őket.
De a rejtvénymánia nem csak a hétköznapi embereket ragadta el, az angol királynő, II. Erzsébet még hercegnőként küldött be egy személyesen aláírt megfejtést a Buckingham Palota levélpapírján. A szerkesztők először viccnek hitték a dolgot, végül kiderült, hogy tényleg a hercegnő megfejtését kapták kézhez. Erzsébet nyerte meg a fődíjat…

Egy macska, egy lakás

És ha már a nyereménynél tartunk: manapság a kitöltött füzetkék beküldésével különböző ajándékcsomagokat, könyveket, vásárlási utalványokat és pénzt nyerhetünk. Nem is kicsi összegeket, ám volt idő, amikor a mai nyereményeknél sokkal nagyobb volt a tét.

Az első, 1925-ben megjelent magyar keresztrejtvény főnyereménye például nem más volt, mint egy Andrássy úti lakás, de az évek alatt kisorsoltak a beküldők között színes tévét és perzsamacskát is.  

Ahány ház, annyi szokás

Keresztrejtvényből is rengeteg féle létezik. Az eredeti, amerikai változatban a megoldásokat a fehér négyzetekbe kell beleírni, a szavakat fekete négyzetek választják el egymástól. Ám ezeket is lehet úgy variálni, hogy a fekete négyzetek valamilyen mintázatot mutassanak, a franciák pedig fekete négyzetek helyett vonallal választják el egymástól a szavakat. A brit verzióban több szóból álló megoldás is megengedett, az olaszok keresztrejtvénye pedig igazából két rejtvény egyben.

Magyarországon a skandináv típusú rejtvény terjedt el leginkább, ebben a verzióban az elválasztó négyzetekbe írják a rövid definíciókat. Ez egyébként az egyik legegyszerűbb fajta, így aki nagyobb kihívásra vágyik, próbálja ki a többi változatot is!

Több mint szórakozás

Ugyan a keresztrejtvény „csak” alig több mint százéves, a rejtvényeket, feladványokat és titkosírásokat sokkal régebb óta kedveli az emberiség.

Ezek a fejtörők és megoldásaik olykor háborúk kimeneteleit és nemzetek sorsait befolyásolták, gondoljunk csak az enigmára, a nácik titkos kódoló eszközére, amit Alan Turing kiváló masinája nélkül lehetetlenség lett volna feltörni.

De magyar sorsok is függtek egy-egy jól kitalált titkosírás megfejthetőségétől, például a Rákóczi-szabadságharc idején a kurucok is kódolt üzenetekkel kommunikáltak az övéikkel.

És az is nemegyszer előfordult, hogy sorozatgyilkosok küldtek információkat a tetteikről és kilétükről különböző kódok mögé rejtve, amiket sokszor évtizedekbe kerül kibogozni, tavaly év végén például ötvenegy év után sikerült a hírhedt kaliforniai Zodiákus sorozatgyilkos egyik üzenetét megfejteni (ám elkapni őt nem tudták).

És ne feledkezzünk meg a titkosírás és rejtvényfejtés egyik évszázados talányáról, a Voynich-kéziratról. A különös írásjelekkel ismeretlen nyelven íródott kötet rejtélyességét csak fokozzák a szöveget kísérő rajzok. A kézirat a nevét egykori tulajdonosáról, Wilfrid M. Voynich könyvkereskedőről kapta, és becslések szerint valamikor 1450 és 1520 körül készülhetett. 2019-ben pedig a bristoli egyetem egyik kutatója azt állította, hogy rájött a kézirat titkára. A tudós szerint a könyv protoromán nyelven íródott és dominikánus apácák írták. Azt azért hozzá kell tenni, hogy az évek során már elég sokan állították, hogy megfejtették a könyv tartalmát.

Rejtvényfejtés kimaxolva

Eddig a szavakkal játszó rejtvényeken volt a hangsúly, de rengeteg az olyan fejtörő, ami a szókincsünk helyett a logikánkat, problémamegoldó képességünket teszi próbára. Az egyik legnépszerűbb logikai feladványok egyike a sudoku, de számos variációja van még a betűk és számok kombinációja alkotta rejtvényeknek.

A magányos fejtegetésen túl pedig évek óta töretlenül hasítanak a szabadulószobák, amelyek igazi kalanddá és közösségi élménnyé tették a rejtvényfejtést. Az időre megfejtendő rejtvények pedig nemcsak logikánkat és problémamegoldási képességeinket tesztelik, de a csapatmunkát is bevonják a játékba, ezzel új szintre emelve a rejtvényfejtést.

Teszteld magad!

Ahogy a bevezetőben ígértem, következzen három fejtörő, a megoldásokat lejjebb találjátok. Sok sikert, jó fejtegetést!

1. Fekete

Egy férfi a fekete színű autójával hazafelé tart. A lámpái nem égnek, sem a közvilágítás, sem a hold nem világít. Mégis, amikor egy fekete macska ugrik elé az útra, azonnal tudja, hogy meg kell állnia. Honnan?

2. Király

Minden, amit a király alvás közben hisz, az hamis. Amit viszont ébren hisz, az mind igaz. Nos, múlt éjszaka, a király azt hitte, hogy ő is, és a királynő is alszik. Aludt ekkor a királynő, vagy sem?

3. Ajtó

Egy fiú raboskodik a szultán udvarában. A következő ajánlatot teszi a szultán: választania kell két ajtó közül. Az egyik mögött a szabadság, a másik mögött két éhes oroszlán várja. A fiú csak egyet kérdezhet az őröktől az ajtókkal kapcsolatban, és utána döntenie kell. Egy bökkenő van: az egyik őr mindig hazudik, a másik mindig igazat mond, de nem tudjuk, melyik hazudik és melyik nem. Mit kell kérdeznie a fiúnak az egyik őrtől, hogy ép bőrrel megússza?

1.) Nappal ment haza a férfi.

2.) Ha a király ébren lett volna, nem hihette volna hamisan azt, hogy mindketten alszanak. Tehát a király aludt. És mivel nem igaz az, hogy mindketten aludtak, ezért biztos, hogy a királynő ébren volt.

3.) Bármelyiktől kérdezheti a következőt: „Mit mondana a másik, ha azt kérdezném tőle, hogy melyik ajtó mögött vannak az oroszlánok?” Ekkor az igazmondó rámutatna a szabadság ajtajára, hiszen a hazudós a hamisat mutatná. A hazudós pedig tudja, hogy az igazmondó az oroszlános ajtóra mutatna, ezért hazugságból a jó ajtóra mutatna. Így mindketten a szabadságra nyíló ajtóra mutatnának.

Források ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Getty Images/Roger Viollet