Bátor és vagány nők mindig is voltak…

…Ám a történeteik mégsem váltak olyan széles körben ismertté, mint mostanában. Ez a nagyon jól követhető folyamat csak az elmúlt néhány évben vált trenddé, hál' istennek. Mindig is tudtuk, hogy vannak ilyen nők, de mégsem a súlyuknak megfelelő módon szerepeltek a köztudatban. 

Fodor Marcsi–Neset Adrienn: 50 elszánt magyar nő

A Bookline/Kolibri által megjelentetett szép és praktikus kötet annyiban (is) különbözik a többi kiadványtól, hogy egyetlen illusztrátor alkotta meg a kötetben szereplő nők portréit. Rátkai Kornél az egyik első hazai webdizájner volt, de a kézi rajzolás sem áll távol tőle. Az érzékenyen megformált életteli arcok tökéletesen visszaadják a korra jellemző viseleteket, ékszereket és frizurákat. Irtózatos munka lehetett élethűen megrajzolni ennek az ötven nőnek a portréját.

A bátor színhasználat és az egyedi stílusjegyek arról árulkodnak, hogy az illusztrátor nem csupán a nők külsejét tanulmányozta, hanem kellően belemerült az élettörténetükbe, és a lelkületüket is megmutatta egy-egy tollvonással.

Igen jó példa erre a mi Pásztory Dórink, akinél sikerült megragadnia az illusztrátornak a lényeget, nézzétek azt a sálat, amit Dórira adott, és ez a tekintet…

Rátkai Kornél portréján Pásztory Dóri látható, szerintünk elkapta Dóri lényegét ezen a képen
Rátkai Kornél portréján Pásztory Dóri látható, szerintünk elkapta Dóri lényegét ezen a képen

A nők! A nők!

Sarolt fejedelemasszonnyal kezdődik a könyv, aki 950 körül született, és jobbára csak az István, a király című rockoperából ismerős a neve szélesebb körben. Jó tudni, hogy már több mint ezer évvel ezelőtt is éltek olyan nők, akik nem hódoltak be a férjüknek, arra is képesek voltak, hogy uralkodjanak egy országban, és ha kellett, mindenkivel szemben érvényesítették az akaratukat. A kereszténység elterjedésében is nagy szerepe volt Saroltnak.

A kötet felépítése kiválóan alkalmas arra, hogy akár tankönyvként is használható legyen. Nagyon jó volna, ha a tankönyvszerzők a száraz ismeretanyag helyett ilyen színesen és érdekfeszítően írnának például a történelmi személyiségekről.

Bertóthy Ágnes képei az információs anyagot tovább gazdagítják
Bertóthy Ágnes képei az információs anyagot tovább gazdagítják

A kisebb illusztrációkat Bertóthy Ágnesnek köszönhetjük, aki szellemes, apró részletekkel és a portrékhoz illő szín- és formavilággal egészítette ki a kötet képanyagát.

A kisebb blokkokba rendezett sokrétű és gazdag információs anyag jól megformált nyelvezete is üdítően hat ránk, ahogy a gyerekekre is. Én a fiamnak olvastam a könyvet, akiben nagyon sok jó kérdés fogalmazódott meg közben, és tudjuk, hogy más kultúrákban nem azt értékelik, amit a tanuló bebiflázott, hanem azt, ha valaki jól tud kérdezni az adott tárgyban. Rá így hatott, rám pedig úgy, hogy egyrészt nagyon sok mindent megtudtam ezekről a nagyszerű nőkről, amit eddig nem, másrészt viszont egy csomó mindennek utánanéztem, utánaolvastam, mert érdekelni kezdett az a korszak, amiben éltek és maradandót alkottak.

Végig a történelmen – egészen napjainkig 

A 950 körül világra jött Sarolttal kezdődik, és az 1986-ban született Winnie-Hughes Veronikával ér véget az 50 elszánt magyar nő bemutatása, de gyanítom, hogy lesz folytatása a könyvnek. Szerencsére igazán sok példaértékű nő életét lehetne még bemutatni… Veronika például hajóstopposként járja a világot, édesapja angol, édesanyja magyar. A család sokszor tizenkét hónapból tizenegyet a tengeren töltött, és a kislány a vitorlázás minden csínját-bínját kitanulta édesapja mellett. Veronika pszichológusként és hajósinasként is dolgozik, irigylésre méltó szabadságot tudhat magának. A könyvbemutatón személyesen is találkoztam vele, és megbizonyosodtam róla, nem csupán a szabadsága irigylésre méltó, de a szerénysége is. Számára teljesen természetes ez az életmód.

Ő az első magyar, aki gyalogosan, sítalpakon vágott át az Északnyugati-átjáró jegén. Rengeteg kalandban vett részt, az egyik legveszélyesebb az volt, amikor egy jegesmedve elől huszonhárom órán át egyfolytában menekülnie kellett társnőivel együtt a sítalpakon.

Sportolók, politikusok, kutatók, uralkodók, művészek, pedagógusok, katonák, pilóták, nyelvzsenik, ügyvédek és még egy szent is található a gazdag kínálatban.

Nehéz kiemelni közülük bárkit is, hiszen, mindannyian maradandót alkottak, de Ráskay Lea, a XVI. században élt kódexmásoló különösen a szívembe lopta magát. A nyulak szigetén (ma Margit-sziget) lévő kolostorban dolgozott könyvtárosként és vezető kódexmásolóként akkor, amikor még a királyok többsége is írástudatlan volt. Ráskay Lea előszeretettel másolta a kódexekbe a kiemelkedő női alakok történeteit, és gyönyörű kézírásának köszönhetően még a növendék apácák is könnyen követhették ezeket a motiváló sorsokat.

A maga módján és a maga korában épp azt csinálta, amit a mostani kiadók. Továbbadta a tudását, hogy a következő generáció is erőt nyerjen az elődök küzdelmes sikereiből.

Magyar mesék lázadó lányoknak

A huszonöt magyar nőt felvonultató kötet felépítése hasonlít egy igazi mesekönyvhöz, valójában az is, csak itt megtörtént eseteket mesélnek el az írók.

Tízéves korig ajánlja a kiadó, de szerintem a nagyobb lányok és fiúk is bátran is olvashatják, ahogy az anyáknak és az apáknak sem válik kárára, ha megismerik ezeket a felemelő meséket.

A kiadó hat elismert kortárs irodalmár(nőt) kért fel arra, hogy írják meg a történeteket. A hetedik Szlukovényi Kata volt, aki felelős szerkesztőként jegyzi a könyvet. Egyik kedvenc illusztrátorunk, Hitka Viki készítette a szép könyvtervet. Az Ország Liliről készítette portréja egészen szíven talált.

Hitka Viki portréja Ország Liliről
Hitka Viki portréja Ország Liliről

Viki biztos és bátor ízlése tette egységessé a kötet képi világát, pedig igencsak elég eltérő stílusban alkotta meg a grafikákat a tizenkét jó nevű (szintén női) illusztrátorcsapat.

Mindegyikük beleadta legjobb tudását a női portrékba, az eltérő perspektívák és technikák is színessé, változatossá, érdekessé teszik a kötetet. Az alkotók: az idén HUBBY-díjjal jutalmazott Békés Rozi, nézzétek csak: az általa alkotott Ata Kandó-portré igazi remekmű.

Békés Rozi portréja Ata Kandóról
Békés Rozi portréja Ata Kandóról

Bódi Kati, (Brunszvik Teréz portréja különösen jól sikerült) Bölecz Lilla, Kőszeghy Csilla, Makhult Gabi, Molnár Jacqueline (Péterfy Bori portréja telitalálat részéről), Nagy Diána, Rofusz Kinga, Sásdi Laura, Schall Eszter és Szegedi Katalin.

Molnár Jacqueline portréja Péterfy Boriról
Molnár Jacqueline portréja Péterfy Boriról

A szellősen tördelt szöveget akár a kezdők is olvashatják egyedül.

Sokszor így kezdődik a történet: „Egyszer volt, hol nem volt”. És ez a varázsmondat valóban bevonzza azokat a gyerekeket is, akit azt hiszik, hogy őket nem érdekli például Árpád-házi Szent Erzsébet élete. Dehogynem, hiszen ő is egy királylány volt, méghozzá nem is akármilyen!

Segítette az árvákat és a nincstelen asszonyokat, nem sajnálta tőlük sem a pénzét, sem a kapcsolatait, sem a saját munkaerejét. A leprások számára kórházat építtetett, és vezette a tartományt addig, amíg férje külföldön háborúzott. Amikor a férje meghalt, Erzsébet még csak húszéves volt. Ezután férjének családja kisemmizte, mert nem akarták, hogy „elpazarolja” a jogosan neki járó jövedelmeket a szegényekre. Végül három gyermekével együtt el kellett menekülnie a rokonok elől Németországba, ahol haláláig fonással tartotta el magát és szegénységi fogadalmat tett. Nézzetek utána a rózsacsoda legendájának, ami szintén az ő nevéhez fűződik.

Közösségi gyűjtés

A Móra kiadó könyve annyiban is hasonlít az amerikai kiadványra, hogy a Könyvmecénás nevű közösségi gyűjtéssel segítették a megjelenést. A támogatók neve szerepel az utolsó pár lapon, és rögtön utána a gyerekek leírhatják a kedvenc hősnőjük történetét, sőt: le is rajzolhatják az erre a célra szabadon hagyott oldalakon. Így valóban a sajátjuknak érezhetik a könyvet. 

Az élvezetes szöveg a kulcs

Érdekessé és változatossá teszik a szöveget a különböző írók jellegzetes stílusjegyei. Mindannyian törekedtek az egyszerű nyelvezetre, de játékosan, szellemesen tálalták az élettörténeteket, és egy szép mesébe szőtték bele az adott hős históriáját. Kiss Judit Ágnes, Mesterházi Mónika, Miklya Luzsányi Mónika, Molnár Krisztina Rita, Szabó T. Anna és Tóth Krisztina is szívvel-lélekkel adta át magát a hősnők történeteinek.

Különbségek és azonosságok

Nem akarunk rangsorolni, hisz nem is lehet. Mindkét könyv nemes céllal született, de teljesen más eszközökkel kívánja elérni azt, hogy a gyerekeinket érdekeljék a mesésen bátor magyar nők történetei, és mintát adjanak nekik ahhoz, hogy a saját életükben is merjenek bátrak lenni. 

Hat olyan nő is van, aki mindkét kötetben szerepel, sőt, Hugonnai Vilmáról, az első magyar orvosnőről egy önálló könyv is megjelent, amiről ITT írtunk.

A trend, ami elindult, igencsak kedvünkre való, az eredeti amerikai kiadásnak is hamarosan jön a második kötete magyar nyelven, és ha ez így megy tovább, mi is egyre bátrabbak és bátrabbak leszünk. Ki merünk állni magunkért, hiszen ezekből a történetekből nem kapunk mást, csakis megerősítést arra vonatkozóan, hogy a kudarcok nemhogy elveszik az igazi hősnők kedvét, hanem csak megerősítik őket abban, hogy tenniük kell azért, amiben hisznek.

Ne feledd! Te is lehetsz a saját életed hősnője! És kérlek, mondd el a gyerekeidnek, hogy higgyenek magukban, de te is higgy bennük!

Both Gabi