Ne emészd magad! – Lelki bajok, testi tünetek és a csodálatos emberi nyelv
Miféle testi tüneteket produkálhatnak az érzelmeink? És hogyan tükrözi ezt a nyelv? Iliás-Nagy Katalin nyelvész és pszichológus szakértőket kérdezett riportjában:
Miféle testi tüneteket produkálhatnak az érzelmeink? És hogyan tükrözi ezt a nyelv? Iliás-Nagy Katalin nyelvész és pszichológus szakértőket kérdezett riportjában:
Már 72 éve, hogy ez a fotó bejárta a sajtót. De vajon kire öltött nyelvet Einstein?
A történelem során a nők kódolt írás segítségével osztották meg egymással a legintimebb titkaikat, és bár a nü-su nyelv gyakorlatilag halott, a kutatásoknak köszönhetően egyre többet tudunk róla.
„Eszem az icipiciiiíííííí lááááááááábacskáiiiidat” – szerintem ennek a mondatnak valamilyen verzióját mindenki hallotta már. De vajon miért gügyögünk a babákhoz?
Kutatások bizonyítják, hogy a káromkodás jó hatással van az emberre. Hát akkor miért ennyire hajmeresztő a XXI. században, ha egy nőt elragadnak az indulatai, vagy épp csak nevén meri nevezni a dolgokat? Tényleg csipkekesztyűvel kell a szavakhoz nyúlnunk?
Üssük bele az orrunkat az oroszlán szájába! A Lánchíd oroszlánjainak legendájáról – és annak valóságtartalmáról – Fiala Borcsa rántja le a leplet:
Egy kísérletben kétnyelvű és kétkultúrájú, az Egyesült Államokban felnőtt japánokat kértek meg, hogy fejezzenek be egy-egy mondatot. A résztvevők az „amikor a saját vágyaim szembemennek a családom elképzeléseivel…” kezdetű mondatot japánul úgy fejezték be, hogy „nagy szomorúság számomra”, míg angolul az „azt csinálok, amit akarok” befejezést adták. De vajon tényleg más emberek vagyunk egy másik nyelven?
Tóth Flóra újabb, szexuális tekintetben is érintett szervről gyűjtötte össze a legfontosabb és a legizgalmasabb infókat: a nyelvről (és kicsit az ajkakról). Olvassátok figyelmesen, hogyan jut el szinte egyetlen nyelvcsapással a csókolózástól a herezacskók nyalogatásáig!
Szerzőnk külföldön él a családjával, és számára természetes, hogy az idegen nyelvi közegben is magyarul beszél a lányával. Sokan kritizálták ezért, mondván, a gyereke úgysem veszi majd hasznát a magyar nyelvnek, de ő nem hallgat a fanyalgókra, és most egy szociológus-nyelvész szakértő és sorstársak bevonásával feltérképezi, milyen előnyökkel is jár a kétnyelvűség.
Kutatások bizonyítják, hogy a káromkodás jó hatással van az emberre. Hát akkor miért ennyire hajmeresztő a XXI. században, ha egy nőt elragadnak az indulatai, vagy épp csak nevén meri nevezni a dolgokat? Tényleg csipkekesztyűvel kell a szavakhoz nyúlnunk?