Ezért jó nekünk a monogámia – a tudósok szerint
Rovattámogatás
Sokféle verziója létezik annak, hogy két (vagy több) ember hogyan élhet szerelmi kapcsolatban, de az olyan lehetőségek, mint a nyitott párkapcsolat vagy a poliamoria még ma sem általánosan elfogadott sémák. És bár a (férfi) poligámia számos kultúrának része, ezekben a társadalmakban is a többség monogám kapcsolatban él. Az antropológusok régóta vizsgálják a monogámia eredetét és okait, és jó pár elméletet gyártottak arra, az emberek nagy része miért ezt a kapcsolati formát részesíti előnyben. Dián Dóri írása.
–
Ha az evolúció szemszögéből vizsgáljuk a kérdést, rejtély, hogy az emberi faj egy része miért a monogámiára voksolt, hiszen a földön élő fajok túlnyomó többségénél a hímek ösztönösen igyekeznek minél több nősténnyel párosodni, ezzel elősegítve a genetikai sokszínűséget. És a főemlősök körében vannak ugyan példák a monogám kapcsolatokra – például a gibbonok életre szólóan választanuk maguknak párt –, azért
az emberek viszonylag egyedül vannak a holtomiglan-holtodiglanra szóló igényükkel.
A monogámia kialakulásának okaiként logikus lenne megnevezni társadalmi, gazdasági és vallási szempontokat, amik valóban szerepet játszanak a kérdésben, ám az antropológusok szerint evolúciós gyökerei is vannak a páros élet iránti igényünknek, ami segítette a fajunkat a túlélésben. Erre nézve több elmélet is született.
Egészségi okok
Egyes kutatók szerint igencsak prózai ok áll a monogámia hátterében: a nemi betegségek. Egy 2016-os tanulmány szerint ahogy nőtt egy-egy közösség tagjainak a száma, elterjedtek a különböző nemi betegségek, amelyek közül több rövid úton az egyedek halálát okozta.
A tudósok szerint tehát ahhoz, hogy elkerüljék az olyan ma is rettegett fertőzéseket, mint amilyen szifilisz vagy a tripper, előnyösebb volt, ha egy állandó partnerrel élnek szexuális életet.
Az utódok és a nők védelme
Noha az említett vizsgálat érdekes megközelítése a témának, sok tudóst nem győzött meg arról, hogy a nemi betegségek lennének a fő okai a monogámia kialakulásának.
Egyébként arról is megoszlanak a kutatói vélemények, egyáltalán mikor kezdett az emberi faj monogám kapcsolatokban élni, arról viszont több elmélet is létezik, hogy miért lett ez a kapcsolati forma a legnépszerűbb.
Az egyik teória szerint a gyerekek felnevelésének ideje a kulcs. Sokáig kell róluk gondoskodni, és ez sokkal egyszerűbb úgy, ha a férfi is jelen van és kiveszi a részét a feladatból, például az élelmezéssel.
A másik lehetséges válasz, hogy a férfiaknak meg kellett óvniuk a gyerekeik anyját – például a többi férfitól. Egy nőt pedig sokkal egyszerűbb volt védelmezni, mintha több nőtől lett volna gyereke az adott férfinak.
Szintén népszerű elmélet, hogy fennállt a veszélye annak, hogy más férfiak megölik a csecsemőket annak érdekében, hogy az ő genetikai állományuk legyen a domináns az adott közösségben
– ennek kivédésére pedig a legegyszerűbb mód az volt, ha a férfi a nő és a gyerekei mellett maradt, hogy megvédje őket. De a monogámia arra is garancia lehetett, hogy az adott utód valóban azé a férfié legyen, aki gondoskodik róla.
Talán sosem tudjuk meg
Időgép híján talán sosem lesz minden kétséget kizáró bizonyítékunk arra, hogyan és miért lett az emberi kapcsolatok legjellemzőbb formája a monogámia, az viszont biztos, hogy hatalmas lépés volt a fejlődésünk útján. Ennek köszönhetően is stabilizálódtak a közösségek: a férfiaknak nem kellett folyton harcolniuk a többiekkel az utódaik védelmének érdekében, ráadásul az egynejűség sokkal könnyebben fenntartható rendszer, mint a többnejűség.
Mindez persze nem jelenti azt, hogy mindenki monogám lenne, és a válási statisztikák alapján a tartós monogámia működőképessége egyenesen megkérdőjeleződik napjainkban, amikor az emberek hetven-nyolcvan évig élnek, és a párok nem csupán néhány évre, hanem akár több évtizedre kötnek szövetséget.
***
A WMN és Viasat3 közösségi talkshow-ja, a Ki vele! első adásában a hűség, a házasság és a tartós monogámia kérdéseiről beszélget Kiss Gergely és felesége, Valkai Anna, Orvos-Tóth Noémi, D. Tóth Kriszta, Nyáry Luca, Esztergályos Cecília és moderátorként Krajnyik Cintia. A Ki vele! első részét április 22-én 21 órától láthatjátok a Viasat3-on!
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Fanatic Studio / Gary Waters / SCIENCE PHOTO LIBRARY
