Nem szeretném a köztünk kialakult jó író-olvasó kapcsolatot kockára tenni, úgyhogy bevallom töredelmesen, nemcsak a gyerekek miatt tesztelem az alkalmazást, hanem mert rohadtul imádom a Harry Potter-könyveket. Meg a jó minőségű játékokat. De azt hiszem, aki már olvasta a korábbi gameificationös cikkeimet, talán már sejtette ezt. Az elmúlt héten Kerepeczki Anna kollégámmal kétfős csapatot alkotva belevetettük magunkat Harry Potter Wizards Unite Niantic és a Warner közös fejlesztésű játékába, (a Pokémon Go játékot is ők fejlesztették), és nem bántuk meg. 

Pokémon Go-nagyhatalom

Majdnem három év telt el az elképesztő tömeghisztériát keltő Pokémon Go megjelenése óta. Az őrület azóta is kitart: a játéknak továbbra is van egy többmilliós felhasználói bázisa, amely a mai napig rendszeresen pokémonokra vadászik. Minden jóslat ellenére tehát nem csak egynyári alkalmazásról volt szó. 

A Pokémon Go sikerét meglovagolva az elmúlt három évben sorra jelentek meg a kiterjesztett valóságon alapuló konkurens játékok:

a Jurassic Park és a Walking Dead franchise is megjelentette saját alkalmazását, de egyik sem tudta megugrani a nagy előd sikerét. Ám most érkezett csak meg az igazi rivális, amikor a Harry Potter-univerzum lépett be a kiterjesztett valóságba (helló, Jurassic Park, így kell ezt csinálni), amitől máris dörzsölik a tenyerüket a rajongók, köztük én is. Külföldi neves techlapok újságírói már tisztességesen rá is csavarodtak, az eddig megjelent kritikák sorra éltetik az új alkalmazást. 

A fejlesztők érezhetően levonták a Pokémon Go tanulságait, és sokkal tudatosabb, sokkal összetettebb játékot készítettek. Már-már annyira összetettet, hogy időnként zavaró tud lenni – egy aktív hét elteltével is tartogat még meglepetéseket. 

Budapestre költözik az Abszol út

A történet cselekménye a Harry Potter-univerzum és a Legendás lények egyfajta fúziója. Feltűnnek a klasszikus szereplők, mint Hermione Granger, Harry Potter és Ron Weasley, a játék alapvetően mégis egy új fikciós történetben zajlik, amihez egy teljesen új központi karaktert építettek Constance Pickering személyében, aki egy szuper varázslóbrigád vezetője. A csapat pedig a nemzetközi titokvédelmi alaptörvény megvédésére szakosodott.

A Pokémon Go játékmenete egyszerűen zajlott: be kell barangolnod a várost, és el kell kapnod a pokémonokat – ez mit sem változott, csak picit bonyolítottak rajta.

A történet szerint egy furcsa jelenség bolygatta meg a varázsló-/embervilágot, amiben tárgyak, emberek, emlékek szóródtak szét világszerte – ezeket kell a játékosoknak összegyűjteniük.

Noha az alkalmazás ingyen letölthető, a valódi költségek mikrotranzakcióban öltenek testet: vásárolhatsz valódi pénzzel játék pénzt, amit elkölthetsz a varázslóvilágban, hogy gyorsabban léphess szintet. A játék során úgy válhatsz minél nagyobb varázslóvá (és egyben úgy léphetsz szintet is), hogy minél több kilométert teszel meg kezedben az okostelefonoddal – miközben minél több feladatot oldasz meg. A folyamatot azzal gyorsíthatod, ha különböző kiegészítőket vásárolsz hozzá.

Nem vásárolhatod be magad a varázslóvilágba, maximum felgyorsíthatod a játékot.

Ahogy említettem, a fejlesztés elődjét (Pokémon Go) rengeteg kritika érte, köztük volt pár jogos felvetés is. Az egyik ilyen hiba az alkalmazásban, hogy értékes pokémonok lezárt, veszélyes területeken jelentek meg – felhasználók pedig a testi épségüket is kockáztatva bemásztak, hogy elkaphassák őket. Sokan pedig annyira elmerültek a telefonjukban, hogy közben leléptek az úttestre. Arról is hallani lehetett, hogy a felhasználók autóba ültek, lecsalva így a játékban megtett kilométereket, máskor pedig vezetés közben játszottak az alkalmazással – ami szintén balesetveszélyes. Ez azonban mind semmiség az Amerikában történt extrém esetekhez képest

Érdekes morális kérdéseket vetnek fel ezek az alkalmazások, például hogy hol is húzódik a fejlesztők és a felhasználók közötti határ, és kit milyen felelősség terhel a kiterjesztett valóságban. Akárhogy is, a fejlesztők most az említett felhasználói visszajelzéseket beépítették az új alkalmazásba.

A játékosokat minden belépéskor figyelmezteti az alkalmazás, hogy vigyázzanak a testi épségükre pontgyűjtés közben. Ne lépjenek be lezárt, veszélyes helyekre, ne játsszanak az alkalmazással vezetés közben és így tovább.

Másfelől ezek az esetek arra is rámutattak, hogy a felelőtlenség nem korhoz kötött, hiszen a felnőtt felhasználók is elképesztően infantilis módon tudnak viselkedni, ha arról van szó, hogy szintet lépjenek egy játékban.

 „Még nálunk Kispesten is több Magic Spell van, mint a Pokémon Gónál volt”

– vonta le egy hét után a következtetést Kerepeczki Anna kollégám, aki a hármas metró kőbánya-kispesti szakaszát tesztelte teljes erőbedobással. Léteznek ugyanis „Fortress” nevű helyek (magyarul: erődítmények, ugyanis a játék angol nyelven zajlik), ahol lehetőség van megmérkőzni varázslényekkel, akár csapatban, akár egyedül. Persze minél nehezebb a harc, annál nehezebb egyedül megvívni, és itt jönnek képbe a barátok – és az alkalmazás közösségépítő tulajdonsága.  

A Niantic és Warner fejlesztői mindent megtesznek azért, hogy javítsák a felhasználói élményt, és elnyerjék a kamaszok szüleinek szimpátiáját is.

Az app például helytörténeti ismeretterjesztő funkciót is ellát: ha belép a felhasználó az alkalmazásba, Budapest utcáinak nevezetes épületei jelennek meg a varázslóvilágban.

Amint belép a játékos az egyik ilyen híres épületbe, nemcsak egy feladat várja őt, hanem azt is megtudhatja, miről is híres az az épület. Szerintem ez igazán király megoldás a játszva tanításra. Szintén jó élmény átváltani kiterjesztett valóság módba, noha saját tapasztalataim alapján eléggé lassítja a játékot, mind iOS-es, mind androidos készülékeken.  

A Harry Potter: Wizards Unite azonban nemcsak egy szimpla kiterjesztettvalóság-játék szeretne lenni, ami edukál, hanem arra is alkalmas, hogy összehozzon a barátaiddal egy szabadtéri kalandra. Válasz lehet arra az általános problémára, amivel a kamasz gyereket nevelő szülők küszködnek: hogyan is lehetne a gép előtt ülő, látszólag passzív gyereket kicsalni a szabadba, hogy friss levegőn éljen szociális életet? Hát, például így.

Szőcs Lilla