–

Az emberek elképesztő mennyiségű hajhulladékot termelnek – az Egyesült Államokban és Kanadában a szalonok naponta mintegy 31,5 tonna felesleget dobnak ki, Európában pedig ennek a hétszeresét. Az emberi haj a világ legtöbb részén hulladéknak számít, pedig a hajhulladéknak ma már több ismert felhasználási módja is van.

Az emberi haj sokrétű felhasználása

Az emberi haj tulajdonságai, mint például az összetétele, lassú lebomlása, nagy szakítószilárdsága, hőszigetelő képessége, pikkelyszerű felülete, valamint a vízzel és olajokkal való kölcsönhatása számos felhasználási módot tesz lehetővé. Mindezt persze attól függően, hogy a haj milyen hosszúságú, színű, egyenes vagy göndör, sőt, hogy az idők során sérült vagy szennyeződött-e valamivel.

Ezek a tényezők nagyban függnek a kultúrától, az etnikai hovatartozástól és természetesen az egyén hajápolási szokásaitól is.

Az emberi hajat gyakran samponok, olajok, kondicionálók és festékek új formuláinak tesztanyagaként használják hajápolással foglalkozó kutatók, termékgyártók, fodrászok és gyakornokok – laboratóriumokban és szalonokban egyaránt. Ezeket a vizsgálatokat pedig különböző színű, göndörségű és különböző mértékben károsodott hajak segítségével is el tudják végezni. 

Emellett, mivel a hajon lévő apró pikkelyek képesek megtartani a kozmetikai porszemcséket (például púderek esetében), és egyenletesen eloszlatni azt a bőrön vagy más felületen, így gyakran készítenek belőle kozmetikai ecseteket is.

És műtrágyának sem utolsó

Az emberi haj az egyik legmagasabb nitrogéntartalmú szerves anyag a természetben (16 százalék nitrogéntartalommal), mivel túlnyomórészt (nitrogéntartalmú) fehérjékből áll. (Összehasonlításképpen, a szarvasmarhatrágya csak 0,2-0,3 százalék nitrogént tartalmaz.) Ezenkívül az emberi haj ként, szenet és úgy húsz másik, a növények számára nélkülözhetetlen elemet is tartalmaz.

Ahogy arról már szó esett, a légkörben nagyon lassan bomlik le, azonban a talajban jelenlévő nedvesség és az úgynevezett keratolitikus gombák néhány hónap alatt képesek teljesen lebontani a hajat. A hagyományos kínai mezőgazdaságban épp ezért szarvasmarhatrágyával keverték össze, hogy komposztot készítsenek belőle, amelyet a téli időszakban a földeken használtak, míg India egyes közösségeiben a hajat közvetlenül trágyaként alkalmazták a gyümölcsök és zöldségek termesztése során.

A kertészeti növényekkel végzett legújabb kísérletek azt mutatják, hogy az emberi haj közvetlen talajba juttatása két-három termesztési idényen keresztül gondoskodik a növénynek szükséges tápanyagokról.

Az emberi haj szarvasmarhatrágyával való vegyítésével és a keverék gilisztákkal való etetésével szintén jó minőségű komposzt készíthető körülbelül két hónap alatt. Fontos azonban, hogy ha hajtrágyázásra adjuk a fejünket, jobban járunk a nem komposztált hajjal, mivel a komposztálás folyamata némi nitrogénveszteséggel járhat.

Állat- és rovarirtás? De még hogy!

Bár eltérő módszerek révén, de az emberi haj számos állat és rovar által okozott kár megelőzésére is használható.

A nagyobb testű állatok közül Mauritiuson a nyulak, Indiában a rágcsálók és a vaddisznók, az Egyesült Államokban pedig a szarvasok távoltartására használják.

A szőrszálakat jellemzően a szántóföldek és gazdaságok határán szórják szét, és mivel a nyulak, rágcsálók és vaddisznók szimatolással találják meg a táplálékukat, az orrlyukaikba jutó szőrszálak kellemetlenséget okoznak, így elijesztik az állatokat. 

Így tehetné zöldebbé irodai működését a WMN-csapat

Holnap – 2023. június 23. – SzAE

Indiában az orrszarvúbogarak elriasztására használják a hajat: az ebből készült kis golyókat az érintett növényre, például a kókuszpálmára helyezik. A bogarak a növényen mászva belegabalyodnak a hajba, és egész egyszerűen mozgásképtelenné válnak már azelőtt, hogy károsítanák a termést. Bármilyen hihetetlenül hangzik, úgy tűnik, a dolog működik: az emberi hajnak hála a floridai gazdák 2007-ben egymillió növényenként mintegy 45 ezer dollárt tudtak spórolni csupán a növényvédő szereken – és akkor a hajjal való trágyázás előnyeit még nem is vettük számba.

A stabil építkezés alapja

Nagy szakítószilárdsága és magas súrlódási együtthatója miatt az emberi haj agyagalapú szerkezetek megerősítésére is szuper. Az indiai Uttar Pradesh és Madhja Pradesh vidéki területein, Bangladesben, Szíriában és Európa egyes országaiban az emberi haj és agyag keverékét (más kötőanyagokkal együtt) házfalak vakolására, kemencék bélelésére, de még kerekek készítésére is használják. A haj keverékhez való hozzáadása jelentősen csökkenti a későbbi repedezés esélyét és meghosszabbítja a szerkezetek élettartamát, ráadásul kutatások azt mutatják, hogy

az emberi haj növeli az agyagszerkezetek hőszigetelő képességét is.

És bár az ilyen agyagalapú szerkezetekkel ma már egyre ritkábban találkozhatunk, az építészet fenntarthatósága iránti törekvésben mégis egyre nagyobb jelentőséggel bírnak.

Egy brit vállalkozó, Ronald Thompson kifejlesztett egy módszert kompozitanyagok előállítására, amely magában foglalja az emberi haj és egy szerkezeti adalékanyag, például gyanta vagy rugalmas polimer összekapcsolását. A kompozit jó szilárdságú, és felhasználható bútorok és próbababák készítésére, de hasonló kompozitból készítettek már biológiailag lebomló szemüveget is.

Harc az olajjal

Az emberi haj nagy segítséget jelent az olaj víztől való elválasztásában. Phillip A. McCrory úttörő munkája után a Fülöp-szigeteken és az Egyesült Államokban emberi hajból készült, szőnyegszerű eszközöket használtak a part menti olajfoltok eltüntetésére. Miután a hajszivacsok felszívják az olajat, az kinyerhető a hajszálak kicsavarásával, amelyek aztán akár százszor is újra felhasználhatók – ez pedig olyan előny, amely más olajfolt-mentesítési módszerek esetében nincs jelen. Ezzel a metódussal állítólag a természetben megtalálható olajszennyezés akár 98 százaléka is begyűjthető, majd újra felhasználható.

És hogy mi történik ezután az olajos hajjal?

Ahelyett, hogy a szeméttelepen kötne ki, osztrigagombák termesztésére használható – ezek az élőlények lebontják az olajat –, az ezután visszamaradó hajszálak pedig komposztálhatók.

Mindezek mellett számos más területen kísérleteznek a haj(ból kinyert anyagok) felhasználásával – például a gyógyszer- és az élelmiszeripar berkein belül. És bár odáig, hogy lenullázzuk a hajunkból származó hulladékot, még hosszú út vezet, érdemes kis lépésekben is elkezdeni az újrahasznosítást – legyen szó akár a következő, fodrásznál tett látogatásunkról, vagy arról, amikor trágyázásba fogunk.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Westend61

Mózes Zsófi