Az emberiség károsanyag-kibocsátásának negyven százalékát az ingatlanok teszik ki – Évente legalább százezer magyar lakást kellene felújítani

–

Mi négy év alatt négyszer költöztünk. Tapasztaltuk, milyen öreg kályhával felfűteni egy százötven éves vályog parasztházat, tudjuk, mennyire alacsony egy korszerűsített, modern lakás rezsije, de azt is a saját bőrünkön éreztük, hogy mennyire lehetetlen küldetés volt meleget varázsolni a nagy belmagasságú albérletünkben, ahol a cirkó mellett néha a klímával is kellett fűteni, mert másképp szétfagytunk volna. Most egy olyan lakásban lakunk, amelynek fűtése korszerű, ámde a nyílászárók több mint ötvenévesek… nem ideális.

Szóval ha valaki, én tényleg személyes indíttatásból foglalkozom a témával, mert a saját lakókörnyezetemen látom és érzem, hogy milyen szorosan kapcsolódik az otthonunk energetikai korszerűsége az anyagi és környezeti fenntarthatósághoz. De azt gyanítom, nem csak nekem érdekes ez a kérés…

Magyarország népességének túlnyomó többsége (nyolcvanöt százaléka) gázzal fűt. Kétmillió ember lakik a 60-as-70-es években épített, jellegzetes sátortetős – és energetikai szempontból jellemzően ma már rendkívül korszerűtlen – Kádár-kockában.

De a legtöbb embernek fogalma sincs, hogy milyen az otthona energetikai besorolása. 

Megkockáztatom tehát, hogy mindannyiunk számára aktuális kérdés: mit tehetnénk azért, hogy az otthonunk ne falja az energiát? Vajon melyek a legalapvetőbb korszerűsítési fogások, amikkel zöldebbé tehetjük az otthonunkat? Tényleg megtérül-e a befektetés? Hol tart most a magyar ingatlanpiac ezen a téren? Hogyan, és főleg miből érdemes nekiállni egyáltalán egy modernizálásnak? Egyebek közt erről beszélgettem az OTP szakértőivel. 

 

Kezdjük az alapoknál: mitől számít fenntarthatónak, és honnan lehet tudni, ha nem az? 

Fontos, hogy ha azt mondjuk, fenntarthatóság, akkor kétféle dologról beszélünk: egyrészt a környezetre gyakorolt hatásról, másrészt a megfizethetőségről. 

Magyarul, ha energetikailag korszerű az otthonunk, azzal nyilvánvalóan csökken az ökológiai lábnyomunk. Ennek pedig természetszerű hozadéka, hogy hosszú távon jócskán csökkenhetnek a kiadásaink. Az, hogy ez a kettő pedig a közérzetünknek is jót tesz, már csak hab a tortán, mondja dr. Bógyi Attila.

„Az emberiség károsanyag-kibocsátásának negyven százalékát az ingatlanok teszik ki.

Ennek jelentős része magával az építéssel függ össze, például a cement előállításával, a többi pedig elsősorban a fűtéshez kapcsolható. Ahhoz, hogy a 2050-es klímacélokat elérjük, arra lenne szükség, hogy a teljes hazai ingatlanállomány közel nulla energiaigényű legyen, azaz legalább BB-energetikai besorolású, amihez

100–130 ezer magyarországi ingatlant kellene évente (!) energetikailag korszerűsíteni” – tudtuk meg dr. Bógyi Attilától. „Ehhez képest az ingatlanoknak évente mindössze egy százaléka esik át ilyen felújításon.

Szóval még nagyon messze vagyunk a céltól. És ez csak a dolog környezeti része. Az anyagi aspektust nézve pedig az a tapasztalat, hogy egy korszerűtlen ingatlan fenntartási költsége éves szinten a többszöröse lehet egy felújított otthonénak. Ez évente több százezer forintnyi differenciát jelenthet.” 

Magyarországon nagyon elöregedett az ingatlanállomány; a háromnegyede a nyolcvanas évek előtt épült.

„Amikor ezeket az ingatlanokat építették, még egyáltalán nem volt szempont az energetikai hatékonyság, és ennek orvoslása még azóta sem történt meg. A legrosszabb energetikai állapotban a második világháború előtt épült társasági lakások és a vályogházak vannak” – mondja dr. Bógyi Attila.

Felmerül az a most nagyon aktuális kérdés: mit lehetne kezdeni azzal, hogy a magyar otthonok túlnyomó többsége még mindig az egyre kevésbé fenntartható gázfűtést használja.

Mit tudunk tenni mi, ha csökkenteni szeretnénk a költségeinket és az ökológiai lábnyomunkat? És milyen módokon tudjuk ezt finanszírozni, ha rászánjuk magunkat a lépésre?

Dr. Bógyi Attila elmondta, hogy a magyar háztartások 2016 óta háromezermilliárd forintot költöttek energetikai korszerűsítésre (ez az összeg nagyjából megegyezik a magyar lakáspiac teljes éves forgalmával 2021-ben a KSH szerint – a szerk.). Ennek a hatvan százaléka ad hoc felújítás volt – tehát, mondjuk, elromlott a bojler, és le kellett cserélni egy újra – nem pedig átfogó és energetikai szempontok alapján átgondolt modernizálás.

A szakemberek szerint az lenne az ideális, ha a lakóingatlanokban „mélyfelújítás" történne, azaz korszerűsítenék a hőszigetelést, a fűtési rendszert és a nyílászárókat.

Ez a „szentháromság” lenne az alap.

Az emberek viszont általában az aktuális problémák elhárítására koncentrálnak, és arra keresnek megoldást. Ráadásul az anyagi szempontok mérlegelése során maga a felújítás költséghatékonysága fontosabb, mint a hosszú távú energiahatékonyságból eredő megtérülés. Mondjuk, felújíttatják a fűtést, de nem nyúlnak a szigeteléshez és a nyílászárókhoz (lásd: a mi mostani albérletünket…). Mondanom sem kell, hogy ez így nem annyira hatékony. 

De honnan tudom egyáltalán, hogy teendőm van?

– merül fel bennem a kérdés.

Nos, a szakemberek szerint azon túl, érdemes egy energetikust is hívni állapotfelmérésre és tanácsadásra, ezekre a kérdésekre kell választ találnunk ahhoz, hogy megtudjuk, korszerűsítésre szorul-e az otthonunk:

• Hőszigetelt-e az ingatlan?
• Hány éves a fűtési rendszer?
• Mikor cserélték ki a nyílászárókat?
• Szökik-e a hő, jön-e be a hideg? 
• Mekkora a rezsiköltség?

Megszületett a döntés, de hogyan tovább?

A szakemberek elmondták, hogy lakás vagy lakóház vásárlásánál az eladónak energetikai tanúsítványt kell készíttetnie, ami az adásvételi szerződés részét képezi. Ez a dokumentum általában azt is tartalmazza, hogy milyen lépésekre van szükség a korszerűsítéshez. 

Azért is jó a (fenntarthatósági és pénzügyi) szakértő segítség igénybevétele, mert átlagemberként könnyen le lehet csúszni pályázatokról, hitelkonstrukciókról (mint kiderült, most épp a napelemekre vonatkozókat is érdemes figyelni), amelyek sokat segíthetnek anyagilag egy ilyen felújítási projektben – mondja Kormos Zoltán.  

 

Ráadásul, ha egyszer belekezdünk egy korszerűsítésbe, például a tetőt felújítjuk, és valamikori terveink között szerepel, hogy szeretnénk napkollektorokat is, akkor érdemes egyszerre „letudni” az egészet, mert időben és anyagilag is jobban járhatunk, ha összehangoltan történik a korszerűsítés – teszi hozzá dr. Hartlieb Balázs. 

Ő egyébként sajnos lebeszélt arról, hogy a százötven éves vályog parasztházunkat, ahol nyaralni szoktunk, és amelyben korábban néhány hónapig lakutunk is, korszerűsítsük (hiába régóta dédelgetett álmom, hogy egyszer odaköltözünk…). Mint kiderült, alapjaiban kellene belenyúlni az egész ház szerkezetébe, ami mondhatni, lehetetlen, és irdatlan anyagi teherrel járna. Úgyhogy a beszélgetés ezen pontján, bevallom, picit elkeseredtem. Ennyit a napkollektorral és esővízgyűjtővel ellátott álomparasztházas víziómról…

Ezzel együtt azt nemcsak a saját tapasztalatainkból, hanem a kommentszekcióból, is látjuk, fontos lenne, hogy:

Beszéljünk a pénzről!

Mivel az árak meredeken ívelnek felfelé, természetes, hogy mindenkit az érdekel a legjobban, mivel járhat anyagilag jobban. 

Ezen a ponton Kormos Zoltán kiemelt néhány támogatási opciót: 

• otthonfelújítási támogatás 
• babaváró kölcsön
• falusi CSOK

Szintén sokakat foglalkoztató kérdés:

mikor térülhet meg a felújítási befektetésünk?

Fontos megjegyezni – mondja dr. Bógyi Attila –, hogy

a korszerűsített (vagy újonnan vásárolt zöld) ingatlanunkat fenntarthatóan is kell használni a mindennapokban. Azért ne dübörögjön jobban a fűtés, mert olcsóbb, hiszen akkor az ökológiai lábnyomunk nem fog csökkenni és a befektetésünk is lassabban térül meg.

Épp ezért, szerinte nehezen mérhető, hogy mikortól éri meg financiálisan az energetikai korszerűsítés. 

De ahogy a legutóbbi cikkben is említette a szakértő, nagyjából így nézhet ki nagyságrendileg a megtérülés:

Egy 1945 előtt épült 70 négyzetméteres társasházi lakás esetén éves szinten körülbelül 140 ezer forintot spórolhatunk, ha zöldingatlanba költözünk. Családi ház esetén, ha egy 1979 előtt épült, 150 négyzetméteres ingatlant cserélünk egy ugyanilyen méretű, energetikailag felújított otthonra, akkor a megtakarítás éves mértéke hozzávetőleg 400 ezer forint.

Vajon mennyire érdekli a magyart, hogy korszerű-e az otthona? 

Dr. Hartlieb Balázs úgy látja, hogy az ingatlankeresésnél a vásárlók számára még mindig az elhelyezkedés, a vételár és a felújítási költség az elsődleges kérdés, nem pedig a fenntarthatóság és az energiahatékonyság. De az a tapasztalat, hogy ha két ingatlan nincs messze egymástól árban, és az egyiknek jobb az energiabesorolása, akkor azt választják az emberek.

Dr. Hartlieb Balázs arra is figyelmeztet, hogy egy energetikailag felújított lakás drágábban és gyorsabban adható el, mint egy korszerűtlen ingatlan.

Szabó Anna Eszter 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/JackF