Az ország születésnapján az ember önkéntelenül is számvetést készít. Mit jelent számára Magyarország ? Mi az, ami leginkább hiányozna, ha ő is úgy döntene, ahogy 600 ezer honfitársa, és inkább másutt próbálna szerencsét? A honvágyról, a leginkább hiányzó dolgokról vallanak olyanok, akik külföldre költöztek.

Hajnalban kel, hogy fejjen, kiganézzon, majd a mezőre hajtson legeltetni. Naphosszat traktorozik, etet, bálát görget és éli a gazdaemberek mindennapjait: kupecekkel üzletel, tejet árul, vásárokba jár – és a TikTokon mesél az életéről az őt követő fiataloknak. Ismerjétek meg Halász Szibillát, a gazdalányt!

Érdekes tapasztalatokkal jár, ha az ember átmenetileg kénytelen lassítani a térdében keletkezett ideggyulladás miatt.

Garázsvásár, Marketplace, online és offline étékesítési platformok, na meg a NAV. Avagy mihez kezdjünk a megunt, kinőtt, feleslegessé vált ruhákkal, játékokkal és lakberendezési eszközökkel? Kell-e adózni az így keletkezett bevételek után?

Kalocsai Péternek a fényképezés és a filmezés vágya adott erőt ahhoz, hogy szomorú, önbizalomhiányos, szeretetre és figyelemre éhes kiskamaszból magabiztos, boldog felnőtté váljon. Bizonyítva, hogy az autizmus csak egy címke, de önmagában nem jelent semmit.

Vajon búcsút inthetünk valaha az olyan könnyen kifigurázható neveknek, mint az Orália? Mi alapján engedélyeznek új neveket? A nyelvész válaszol:

Szabival, a pékkel a Kenyérlelke Fesztivállal kapcsolatos kerekasztal-beszélgetés után ültünk le interjúzni. Szóba került az ősbúza ugyanúgy, mint a Magyarországról kivitt, majd drágábban visszahozott liszt, a croissant ára, élethosszig való tanulás, rocksztárság, és a kínzó munkaerőhiány is.

„A mai napig emlegetjük például, amikor anyának sikerült egy olyan – a leírás alapján decensnek tűnő – kétszintes családi házba szállást foglalni, aminek az alagsorában egy nonstop kupi működött, méghozzá viszonylag sikeresen.”