„Tönkrement az önbizalmam, sokáig úgy éreztem, nincs is kedvem a szexhez, nem is érdemlem meg az élvezetet” – policisztásovárium-szindrómával élő nők vallanak arról, milyen a szex ezzel a kellemetlen testi tüneteket (szőrösödést, menstruációzavart, hízást stb.) okozó betegséggel:

Zarándoklat, sétáló meditáció, erdőfürdő, sétáló coaching… Úgy tűnik, a ma embere is kezdi felfedezni a korábbi korok bölcs tapasztalatát: divatba jött a séta. De a kellemes élményen kívül mit ad nekünk a gyaloglás? A séta természetéről és filozófiájáról olvassátok el ezt a nagyon érdekes és fontos írást Iliás-Nagy Katalintól:

A koraszülött-ellátást forradalmasító „kenguruzás” alaptétele, hogy a szülőt is kompetensnek kell tekinteni. A kenguruzás világnapján többek között erről is mesélnek a módszert Magyarországon meghonosító szakemberek.

Daganatos beteg szerzőnk arról mesél ezúttal, hogyan mentette meg az életét az, hogy nem hagyja magát lerázni, ha érzi, valami nem stimmel. Ha kell, orvost vagy kórházat vált, másodvéleményt kér, esetleg vitázik, mert tudja, tapasztalta, mi minden múlhat ezen az attitűdön.

A genetikai betegségekben érintett gyerekek szüleinek 80 százaléka nem tudott a várandósság előtt arról, hogy családjukban előfordult volna bármilyen genetikai rendellenesség. Ezért is lehetnek nagyon fontosak a szűrővizsgálatok „egészséges” párok esetében is.

„Annak ellenére, hogy ennek semmiféle tudományos alapja nincs, világszerte milliók hiszik még ma is, hogy minden ciszgender nő vérzik, amikor először létesít valakivel intim kapcsolatot.” És ennek a mítosznak több hátrányos következménye is van a nők életére nézve.

„Csipogtak a gépek, a karomon szuszogott a vérnyomásmérő, a neonfény élesen belehasított a szemembe, libabőrös voltam a hidegtől, a végtelenül kedves aneszteziológus lány fotózgatott minket a telefonommal, a ponyva túlsó oldalán élve felboncolt testemet varrták össze serényen az orvosok, de én és a kisbabám csak bújtunk egymáshoz boldogan, mintha rajtunk kívül nem is lenne senki más a világon” – így írja le szerzőnk saját szülésélményét, majd tisztáz egy csomó császármetszéssel kapcsolatos tévhitet.

Ki számít hozzátartozónak egy LMBTQ-ember esetében, és ki nem? Ki hozhat döntést a kórházban a meleg párok gyermekével kapcsolatban? Részesülhet-e mesterséges megtermékenyítésben egy leszbikus nő? Hogyan juthat hormonkészítményhez egy transznemű ember? Fontos kérdések, amelyek igencsak megnehezítik embertársaink életét: