Még mindig ott tartunk, hogy egy nőnek magyarázkodnia kell, ha nem akar gyereket? Ugye nem?!

Miért irtanád a mohát a szentély faláról, ha egyszer a természet úgy döntött, átszínezi az eredeti színét? Miért gyűlölnéd a szemed körüli ráncokat, ha egyszer azt üzenik, sokat mosolyogtál? A japán életfilozófia, a vabi-szabi egy elfogadással teli életre tanít.

Hogyan hat a két- vagy többnyelvűség a gyerekek beszédfejlődésére, logikai és matematikai készségeire, identitására? Érintett családokkal és dr. Navracsics Judit nyelvészprofesszorral beszélgetett Széles-Horváth Anna.

Ki számít „teljes értékű” felnőttnek? Aki betöltötte a tizennyolcat? Aki elköltözött otthonról, aki dolgozik, akinek gyereke van? Vendégszerzőnk, Simon Eszter izgalmas nyomozásba kezdett pszichológusok, családtagok segítségével.

A kreativitásnak számos elmélete van a pszichológiában. Az egzisztencialista gondolkodók például azt mondják, életünk egyik legnagyobb feladata, hogy teremtményből magunk is teremtővé váljunk – és ha elbukunk, az könnyen megbetegíthet minket.

Egy apa, aki fontosnak tartja, hogy beszélgessen fiaival a szerelemről. Hogy kezdjen bele? Vesz egy nagy levegőt, és előtúrja saját serdülőkori naplóját, felidézi, nekik miket tanácsolt anno P. bácsi, a neves nőgyógyász. Mi érvényes ma ebből? Kolozsi László írásából kiderül:

Z. Kocsis Blankának két olyan nő – Kisgyörgy Éva Travellina és Dobos Csilla – mesélt a kalandjairól és tapasztalatairól, akik gyakran utaznak egyedül egzotikus, távoli helyekre, olykor vadidegenek kanapéján meghúzva magukat.

A probléma felismerése félsiker, a valódi változáshoz azonban az érzelmek szintjére érdemes merülni. És végre itt egy módszer, amely amellett, hogy ezt lehetővé teszi, logikus és könnyen érthető, és még a személyiségzavarok gyógyításában is hatékony. Már csak terapeutát kellene hozzá találni… De miért lett ennyire népszerű a sématerápia?