-

Lassan többször használom a „kategória” szót, mint bármi mást, de tényleg ez az esszenciája a paralimpiának, és ha ezeket átlátja az ember, akkor könnyebb kontextusba helyezni az eredményeket, és talán nagyobb kedvvel követi az eseményeket.

Esélyem sincs minden sportágat átláthatóvá tenni, így azokat szedtem össze, amelyekben több mint két magyar versenyző érdekelt, illetve nagy esélye van az éremre.

Úszás

Áll egy versenyző a rajtkövön, a vezényszóra várva. Lehet, hogy üres a mellette lévő kő, mert ellenfele a vízből indul, vagy épp egy segítő fekszik az elrugaszkodásra használt emelvényen, hogy tartsa azt az úszót, aki saját erejéből nem tudna megkapaszkodni. Van olyan futam, ahol mindegyik példából látunk egyet, lesz olyan, ahol mindenki a rajtkövön áll, és olyan is, ahol mindenki a vízből indul (még akkor is, ha nem hátúszó számról beszélünk).

Az uszoda kemény hely, nem lehet titkolni vagy kitakarni a fogyatékosságot.

Amíg állnak/ülnek a rajtkövön – vagy épp arra várnak, hogy valaki beletegye őket a vízbe–, addig van egy kis idő szembesülni az emberi test sokszínűségével, ami furcsa, talán megrázó is lehet annak, aki nem szokott hozzá a hasonló látványhoz.

Márpedig a legtöbben nemhogy nyolc különböző mértékű és fokú végtaghiánnyal vagy mozgáskorlátozottsággal nem találkoztak életükben, de eggyel sem. Ezért biztos vagyok benne, hogy a rajt előtti pillanat sokaknak sokkoló lesz, de érdemes ilyenkor kicsit kontextusba helyezni az érzelmeinket, megérteni, hogy az újfajta, a társadalmi berendezkedésünk hiányosságaiból fakadó idegen testkép sokféle reakciót válthat ki, el kell fogadni, ha esetleg vannak köztük kellemetlenek is. Ha ezeket a gondolatokat magunkévá tesszük, akkor már kaptunk valamit a paralimpiától.

Ami pedig az indulást jelző sípszó után vár ránk, az nettó sportélmény bajnokokkal, vesztesekkel, nagy harcokkal, bravúros technikai megoldásokkal, habzó vízzel, villámgyors fordulókkal. Nem számít, ki melyik testrészével hajtja magát, csak az a kérdés, ki érinti meg először a falat. Lesz, aki ezt kézzel teszi, lesz, aki fejjel.

Röviden a tizennégy úszókategóriáról:

Egytől-tízig a mozgáskorlátozottak versenyeznek. Az egyes kategóriában azok, akiknek a legnehezebb a mozgás, a tízesben olyanok, akiknél szinte szemmel nem is látható miért a paralimpián indulnak. A tizenegy-tizenkettő-tizenhármas kategória a vakokat és gyengénlátókat jelzi, itt előfordul, hogy a forduló és cél előtt egy speciális eszközzel a versenyzők fejére „koppintanak” jelezve a fal közeledtét. A tizennégyes kategória a tanulási nehézséggel küzdő indulóké.

Vívás

Egyszerű a dolgunk, mert egy fémvázat látunk, amelyhez két kerekes szék van rögzítve. A paralimpián csak kerekes székes vívás szerepel a programban, így itt nem látunk páston toporgást, egymás elől menekülést, üldözést. Székben ülve viszont rengeteg az akció, elképesztő mozgásra képesek felsőtesttel, és villámkézzel szúrnak, kaszabolnak.

Tőrben, párbajtőrben, kardban és csapatversenyekben hirdetnek bajnokot két kategóriában. A és B kategória között az a különbség, hogy kinek milyen mértékben sérült a gerince, amely a felsőtest mozgathatóságát befolyásolja.

Erőemelés

Hú, szerintem ez nagyon király kis sportág! Fekszenek a különböző hatalmas, kigyúrt felsőtesttel rendelkező versenyzők egy fekvenyomópadon, és irgalmatlan súlyokat tolnak ki különböző súlycsoportokban. Jó hír, hogy itt nincsenek kategóriák, úgyhogy ha valaki pont akkor kapcsolja be a tévét amikor ezek a brutálisan erős emberek versenyeznek, akkor csak azt kell figyelnie, melyik súlycsoport érdekelt.

Asztalitenisz

Tizenegy kategóriában osztanak érmet, a szabályok ugyanazok, csak a kerekes székesek számára eszközölt némi módosítást a szervánál a nemzetközi szövetség. Van, aki kerekes székből, van, aki végtaghiányosan. Egytől ötig sorolják az ülő versenyzőket, hattól tízig az állni képes mozgáskorlátozottakat, a tizenegyes pedig a tanulási nehézséggel sportolók kategóriája. Ebben indul Pálos Péter, aki a magyar csapat második aranyérmét nyerte 2012-ben, Londonban.

Kajak

Idén debütál ez a sportág a paralimpián. Nagyon kíváncsi vagyok a versenyekre, főleg azért, mert igazi nagyhatalom vagyunk ebben a sportágban. Én még sosem próbáltam kajakozni, de azért az látszik, hogy a felsőtest mellett a láb is komoly munkát végez. A három kategóriát is aszerint határozzák meg, hogy kinek milyen mértékben mozog a lába és a törzse. Mivel a KL1, azaz a legalsó kategóriában többnyire olyan versenyzők indulnak, akiknek szinte alig mozog a törzsük, és a lábaikat sem tudják használni, így ők egy speciális hajóval versenyeznek, amelyet egy evezővel hajtanak a kenu mozgásához hasonlóan, csak épp ülve. A hajó másik oldalán pedig egy támaszték segíti őket, hogy ne boruljon fel a versenyző.

Judo

A szabályok teljesen ugyanazok, mint az olimpiai versenyszámokban, egyetlen apró különbséggel, hogy a ruházat fogásával indul a küzdelem, hiszen ezt a sportágat kizárólag látássérültek űzik három kategóriában. Természetesen itt is vannak súlycsoportok, a férfiaknál hét, a nőknél pedig hat különböző súlycsoportban folynak a versenyek. Míg a férfiaknak öt, addig a nőknek négy percük van arra, hogy akciót hajtsanak végre.

Atlétika

Nem is tudom, hol kezdjem el magyarázni a 49 kategóriát. Szerintem ne is akarjátok megérteni ki, miért és hogyan versenyez, egyszerűen csak figyeljétek leesett állal, hogy mire képes az emberi test és a technika. A kerekes székesek kézzel hajtják az elképesztő versenygépeket. Ezek a szerkezetek tényleg olyanok, mint valami high-tech gépezetek, melyek a sport szolgálatában állnak. Ugyanezek a jelzők igazak azokra a szuperszonikus protézisekre, amelyek lehetővé teszik, hogy olyan emberek is futhassanak, akiknek hiányzik egyik vagy mindkét lábuk. Aki már futott valaha, esetleg ebben volt sprint is, az pontosan tudja, mennyire összetett mozgás, amiben részt vesz minden végtag és a törzsizomzat is. Csodás, hogy a technikának köszönhetően olyanok is megtapasztalhatják a futómozgást, akiknek hiányzik a lába. A vak futók egy kísérővel versenyeznek. (Rugalmas szalaggal vannak összekötve a páros futók.)

Lövészet

Az atlétika után egy kis fellélegzés, a lövészetben ugyanis két kategória van attól függően, hogy a versenyző meg tudja-e tartani a fegyverét önerőből, vagy pedig  szüksége van egy fegyvertartó állványra.

Így talán már szívesebben kapcsoljátok be a tévét vagy néztek bele a paralympic oldal közvetítéseibe. Ahogy minden sportolónak, úgy most a versenyzőknek is nagyon jólesik a biztatás, a szurkolás, és az, ha megnézitek, miért dolgoztak kőkeményen az elmúlt években. Ígérem, a bajnokokat látva ugyanúgy könnybe lábad majd a szemetek, mint egy hónappal ezelőtt!

Hajrá, Magyar Paralimpiai Csapat!

Pásztory Dóri

Kiemelt képünk forrása: Facebook/ Paralympic Games - hivatalos oldal; Facebook/ Magyar Paralimpiai Csapat hivatalos oldala