(Hirdetés)

Gyanútlan jókedvvel indult neki Erzsike néni egy szépen induló napos reggelnek, amikor felhívta a lánya, Amál. Éppen abban a pillanatban jelzett a készülék, amint a postahivatal bejáratához érkezett, ahol a nyugdíját szerette volna felvenni. Nagy baj történt, hadarta Amál: Jóskát, a férjét az üzem bejáratánál tájékoztatták, hogy fáradjon a személyzeti osztályra, ahol már várja Takácsné Margó... A munkakönyvével. Jóskát elbocsájtották, és most otthon ül, fejét a kezébe temetve. Még a házi pálinkát is megbontotta. És miközben Jóskát kirúgták, elárasztotta a mosógép a fürdőszobát, a szerelő most távozott, a szakvélemény pedig egészen elkeserítő: a régi masina javíthatatlan.

Amál is kidől

Erzsike néni a postahivatal kopott, mustársárga vakolatú falának támaszkodva hallgatta tovább, ahogyan Amál elmeséli azt is, miként csúszott el a fürdőszoba vizes talaján, miután a szerelő távozott, és hogyan jött át a szomszéd Pálhidiné, hogy bevigye őt az ügyeletre. Így most Amál is kénytelen volt lemondani az esti műszakot, ficam, egy hét pihenés, lőttek a műszakpótléknak.

Kíváncsiak vagytok rá, hogyan folytatódott Erzsike néni napja?

Sajnos ezt most nem fogjátok tőlem megtudni... Helyette viszont inkább kérdeznék még valamit. Ti voltatok már valaha Erzsike néni, Amál, vagy épp Jóska helyzetében? Mert ami azt illeti, én fiatalabb éveimben többször is voltam Amál. Anyám meg Erzsike néni. Akit felhívtam, mert egyazon napon derült ki, hogy az autóba új motor kell, és hogy muszáj a ház felújítási alapjába egy nagyobb összeget befizetni.

Ne legyél Amál!

Azért, hogy te ne legyél Amál, és szegény anyád se kapjon olyan telefont, mint Erzsike néni, érdemes megfogadni pár tanácsot, amit pénzügyi botladozásaim rögös útján a saját káromon tanultam meg.

Először is értelmet nyert számomra a szó: aranytartalék. Ismertem korábban is, de mit érdekelt ez engem?! Éltem a világomat öntudatlanul.

Ám miután csak szülői segítséggel sikerült kikecmeregnem a zűrből, valahogy elkezdett érdekelni, hogyan lehetne másképp is megoldani ezeket a nem várt fordulatokat.

Aztán egyszer szöget ütött a fejembe egy cikk alapgondolata. Azt írták ugyanis, hogy a németek átlagban egyévnyi fizetésüket takarítják meg a váratlanul beütő ménkű esetére. Úgy bizony, egy teljes évnyit! Na jó, gondoltam magamban, ha annyit nem is, de pár hónapnyit mégis össze kéne szednem valahogy! Mivel (mint az már korábban kiderült) magam voltam a tőről metszett laikus pénzügyekben, kerestem egy olyan tanácsadót, aki hajlandó volt teljesen alap, hülyebiztos szinten elmagyarázni, mégis, hogyan vágjak bele a gyűjtögetésbe.

A boríték nem ad kamatot

Egyszerűen hatalmas megkönnyebbülés és felismerés volt, amikor megtudtam, hogy a lehető legjobban teszem, ha bármilyen egyéb megtakarítás elé az aranytartalékot helyezem.

Minden más jöhet ezután, de ennek kell lennie az alapnak. Így nem terhelt hatféle pénzügyi célterv, csupán egyetlen, és az is jól követhető lépésekkel.

Összegét tekintve 400.000–600.000 Ft közötti mennyiségről volt szó, ami persze elsőre röhejesen magasnak tűnt. De ahogy a megtakarításoknál általában, itt is az a lényeg, hogy amikortól elkezded a gyűjtögetést, ez az összeg bizony gyűlik is. Ha nem kezded el, nem gyűlik. Pofonegyszerű... bólogatna buzgón Erzsike néni is. Így egy szép napon a már meglévő bankszámlám mellé nyitottam egy takarékszámlát is! Már maga az elnevezés is rettentő büszkeséggel töltött el, és amikor a folyószámlámról az internetbankon keresztül átutaltam az első nyolcezer forintot, éreztem, hogy beléptem a felelősen gondolkodó felnőtt polgárok sorába.

Ha pedig felmerülne a kérdés, hogy miért kellett ezért számlát nyitni, hiszen egy boríték is megtette volna otthon, akkor le kell hűtenem a kedélyeket. Ez sajnos nem az én megoldásom lett volna. A boríték odahaza ugyanis kéznél van. Bármikor hozzáférhető. Akkor is, amikor szezonvégi leárazás van a kedvenc cipőboltomban. Ráadásul a boríték nem ad kamatot. Az aranytartalék pedig szigorúan az a pénz, amihez soha nem nyúlhatok hozzá. Kizárólag akkor, amikor az a fajta baj üt be, amiért gyűjtésbe kezdtem. Ragozhatnám még, hogyan lettem a család felkent pénzügyi szakértője, de nem biztos, hogy hiteles volnék.

Minden jó, ha jó a vége

Egyszóval, ha te is egy magamfajta Amália vagy, és nem szeretnél Erzsike nénihez fordulni, hogy a magadé helyett az ő tartalékaihoz nyúlj, akkor három dolgot tehetsz:

1. Most, ebben a szent minutumban határozd el erősen, hogy elkezded építeni a saját, külön bejáratú biztonsági tartalékodat!

2. Nyiss egy számlát, és keress egy olyan megtakarítási módot, ami alkalmas az aranytartalék gyűjtögetésére!

3. Tervezd be a havi költségvetésedbe a tartalékot, és utald is át, ha lehet még a hónap elején! Abban az esetben, ha most megijedtél, mert nem sok esélyt látsz rá, hogy ezt havonta megtedd, megnyugtatlak: adhatsz olyan megbízást is, amivel ez automatikusan megtörténik.

Ha pedig haragudnál, amiért nem fejeztem be Erzsike néniék történetét, akkor képzeljük el közösen, hogy Amál csakis azért telefonált, hogy elmesélje, mi történt velük aznap, letette a telefont, és felhívta a banki ügyintézőjét, majd a megtakarításairól érdeklődött. Khm.

Kárpáti Judit

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Flickr/EYE DJ

-

A cikk megírásához Nyitrai Győző, az OTP lakossági megtakarítások szakértője nyújtott segítséget, köszönjük neki.