-

A Bakacsóknak ugyanis a dió és a kávé a fő alkotóeleme, ezektől lesz olyan férfias, karakteres, erős, mégis lágyan olvadó, körülölelő, intenzív. Nagy szerelemben vagyok én ezzel a csókkal, bármilyen bakához is tartozzon. Most, hogy beszélek róla, és rá gondolok, bepárásodnak a szemeim, pedig esküszöm, sohasem találkoztunk. Ki lehet vajon ez a titokzatos baka, aki édes ízt lehel az ajkamra, és süteményt neveztek el az érintéséről?

Elképzelek egy szőke, hetyke, szép és égszemű legényt, aki inas, harcias. Ha viszont nőről van szó, akkor lágy, de úgy lágy, hogy akkor sem veszíti el a határozott karakterét. Ha egyszer az életben egy igazi izgalmas indiai szakács lenne a férjem, akkor tuti, hogy ez a baka volna a szeretőm. Hűséges lennék én mindkettőhöz, és olyan tökéllyel egészítenék ki egymást, hogy minden éjjel sírva fakadnék örömömben, aztán meg arra ébrednék, hogy szipogok.

Na, de lássuk a lényeget:

Hozzávalók (egy kisebb tepsihez):

 A tésztához:

- 5 tojás

- 10 evőkanál kristálycukor

- 5 evőkanál forró víz

- 10 evőkanál liszt

- 15 dkg dió

- 1 sütőpor

- ostyalap

A krémhez:

- 20 dkg vaj

- 15 dkg porcukor

– 1 dl forró feketekávé

Elkészítése:

A tojásokat kettéválasztom. A fehérjét felverem kemény habnak. A sárgájához hozzáadom a kristálycukrot, elkezdem habbá verni, és közben lassan hozzáadagolom a forró vizet, majd mindezt kemény habbá verem. Miután már kemény, hozzáadom a lisztet, a darált diót és a sütőport, óvatosan összekeverem, és még óvatosabban beleforgatom a fehér habot is, úgy hogy, ne törjön össze. Kisebb tepsibe teszem az ostyalapokat, és ráöntöm a masszát. A sütőben 200 fokon készre sütöm, de a sütőajtót közben nem nyitogatom, nehogy összeessen.

Sülés közben elkészítem a krémet. A vajat a porcukorral habosra kavarom, közben hozzáadom a tűzforró kávét. Az fontos hogy forró legyen, mert attól lesz könnyed az egész krém. Teszek a krémbe is egy kis darált diót, mert mi így jobban szeretjük, de „hivatalosan" nem kell bele. Ha már kihűlt a tészta, megkenem a krémmel, és megszórom a tetejét darált dióval.

(Mi most csak azért nem szórtuk meg darált dióval, mert inkább mindet beletettük a krémbe.)