-

Hány éves kortól kerülnek bölcsődébe a gyerekek?

Az intézmények kategorizálása és elnevezése nem a gyerekek életkora szerint történik. Létezik egész- és félnapos gyerekfelügyelet is hathetes kortól egészen ötéves korig. (Sok nő kényszerül rá vagy dönt úgy, hogy pár hét után visszamegy dolgozni, mivel Amerikában – kevés munkahely kivételével – nincs fizetett szülési szabadság. A magyar gyes/gyed hallatán pedig csak ámuldoznak.) A fenti mellett léteznek a magyar bölcsi és ovi kombinációjának tekinthető úgynevezett „pre-school”-ok, ahova két-háromévestől ötéves korig járnak hetente pár napot a gyerekek. Ez főállású anyukáknak és részmunkaidőben dolgozó szülőknek célszerű megoldás.

Kell fizetni az ellátásért?

Igen. Az egésznapos gyerekfelügyelet egy átlagos fizetés harmadát, felét is elviszi – legalábbis Virginiában, ahol mi éltünk.

Nehéz bölcsődét találni?

Nekem nem volt könnyű. Úgy terveztem, hogy Lénát kétéves korától heti két napra adom közösségbe. A szeptemberi induláshoz az én proaktívnak gondolt februári érdeklődésem némileg megkésettnek számított. Kínálatban persze nem volt hiány: volt egyházi, volt, ahol a szülőket csak ujjlenyomat-leolvasó engedte be a gyerekekhez, volt, ahol a spanyol és a kínai nyelv mellett jelbeszédet is tanítottak, de akadt olyan, ahol egy kutya is a bölcsi „tartozéka” volt, és egy másikban jógával indították a napot a gyerekek. Találtam olyan McDrive-jellegűt is, ahol autóval behajtva a kocsiból adták át a kicsiket az óvónőnek.

Sok helyen a felszerelt kamerákon keresztül a szülő nézheti a számítógépéről, hogy mit csinál a gyereke. De egy dolog a legtöbb  helyen hiányzott: a beszoktatás.

A szülők egész egyszerűen egy jó órányi orientáció után az első napon otthagyták a gyerekeket. Volt, ahol kerek-perec megmondták, hogy nem maradhatok, és volt, ahol megengedték ugyan, de „nem javasolták”. Beszoktatás-pártiként ezen a ponton kezdtem feladni a keresést...

Szerencsére ekkor rábukkantam egy érdekes megoldásra: az amerikai barátnőm által hippi-bölcsinek nevezett közösségre. Ez a Kaliforniából származó intézménytípus a szülők aktív bevonásával dolgozik. Az aktív alatt értendő az óvónők munkájának segítése, a termek takarítása, a gyerekek melletti segédkezés, de önkéntes alapon szülők végzik a könyvelést, a személyzeti feladatokat vagy a marketinget is. (Léna kétévesen heti két napra került ide, ezért életkora miatt bölcsinek hívom.)

Milyen gyakran kellett segíteni?

A szülőkkel váltottuk egymást, és mindenki havonta egyszer dolgozott az óvónő mellett, akihez nyolc kétéves tartozott. Reggel a kötelező kisköténybe bújva előkészítettem a termet, fertőtlenítő-kendővel letöröltem a gyerekmosdót és a vécét (itt néha meginogtam a választásomban), majd óra után a többi csoportban segédkező anyukával és apukával együtt kiporszívóztam, felmostam. A három óra alatt, amit ott töltöttem, segítettem a gyerekeknek tízórainál, előkészítettem a termet a következő foglalkozásra, játszottam velük.

A befizetett összeg tartalmazza az étkezést?

Nem. Reggelente Léna tízóraival és vizes palackkal megrakott uzsonnás táskával érkezett – mint minden gyerek. Szigorúan csak vizet hozhattak magukkal a gyerekek, más cukros italt nem.

Tényleg tanítják a betűket a három-négyéveseknek?

Igen. Ettől sokáig ódzkodtam, de az angolszász országok tanmenetében ez szerepel. Nem szigorú, sorok közé szorított betűvetést kell elképzelni. Játékosan, sok rajzolással, festéssel egybekötve oktatják – ebben a korban leginkább csak – a betűk felismerését.

Hogyan zajlik egy tipikus nap?

A kétévesek csoportjában a közel három órás foglalkozás félórás terminusokra volt lebontva. A mi esetünkben ez így nézett ki: szabad játék, tízórai, játék az udvaron, festés/rajzolás a kézműves szobában, majd egy másik teremben építő kockákkal, kirakóssal játszhattak. A félórákat szigorúan betartották – akkor is, ha a gyerek még játszott volna, és akkor is, ha az adott foglalkozás nem érdekelte. A szülők a harmadik óra végén kint sorakoztak a folyosón, hogy pontban negyed egykor elvigyék a gyerekeket. Ha valaki tíz percnél többet késett, büntetést fizetett.

Nem zavaró a kicsiknek, hogy ott vannak a szüleik?

Számunkra nem volt az, és úgy tűnt, a gyerekek is hamar megszokták, hogy cserélődtek a felnőttek.

Milyen oltást kellett a gyereknek megkapni?

Valamennyi a CDC (Amerikai Járványügyi Hivatal) által előírtat: HepA, HepB, bárányhimlő elleni oltás, rotavírus, PCV, Di-Per-Te-IPV-Hib oltás, MMR.

Miben más ez, mint egy magyar bölcsőde/óvoda?

A fentiek mellett még jó néhány dologban. Rögtön a beiratkozás után kaptam egy „Szülői kézikönyvet”, amely részletezte, mi a teendő vészhelyzet esetén, hogyan kell a hószünetről informáló SMS-szolgáltatásra feliratkozni, milyen fegyelmezési elveket követnek, milyen adománygyűjtő rendezvények vannak. A halomnyi jelentkezési lap kitöltése után TBC-tesztet kellett csináltatnom, hiszen gyerekek között voltam. A rendőrségi átvilágításhoz öt évre visszamenőleg meg kellett adnom az adataimat. A tréning része volt a gyermekbántalmazás, az elhanyagolás, az, hogy milyen jelek utalhatnak rá, és mi a teendő, ha ilyet tapasztal az ember.

Bár sok gyerek a következő évben is ugyanoda megy vissza, nincsenek stabil csoportok. Rotálják a gyerekeket, akik így új gyerekek és új tanárok közé kerülnek.

Számomra ezek voltak a legszembetűnőbb különbségek, érdekességek, furcsaságok vagy olyan dolgok, amelyekből tanulni lehet.

Trembácz Éva Zsuzsa

A szerző további írásairól, könyveiről ITT találsz információt.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/SpeedKingz