Egy úr az űrből – Miket beszélt össze Neil Armstrong a holdon?
53 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án, közép-európai idő szerint 21 óra 17 perckor Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-11 Eagle leszállóegységén landolt a Holdon. Ezzel kapcsolatban több idézet is kötődik Armstrong nevéhez, ami alapján az emberiséget két fontos kérdés tartotta sokáig lázas izgalomban: valóban egy összevissza handabandázó ürgét küldtek az amerikaiak az űrbe? És ami még ennél is fontosabb: Mr. Gorskyt végül kielégítette a felesége? Fiala Borcsa írása.
-
Kis betű az emberiségnek…
Kérdezz meg bárkit, mi jut eszébe Neil Armstrongról és a holdra szállásról, és biztos, hogy már hadarja is, mint az Anyám tyúkját: Kis lépés egy embernek, de hatalmas ugrás az emberiségnek. Ami eredetiben úgy hangzik, hogy: That’s one small step for a man, one giant leap for mankind. Frappáns kis szöveg, nem igaz? Biztos sokat törte szkafanderes fejét a holdra szállás előtt az űrhajós, hiszen amit mondani fog, abból bizton történelem lesz. Igen ám, de egy kis homokszem holdpor került a gépezetbe. A NASA statikus zajoktól egyébként elég kásás felvételén ugyanis a szellemes gondolatból a man elől kimaradt az a hang. Azaz a következőképpen hangzott a szöveg: That’s one small step for man, one giant leap for mankind. Aminek így sajnos nem sok értelme van, kábé annyit tesz: Kis lépés az emberiségnek, de nagy ugrás az emberiségnek. Hát, ha valaki ilyen bárgyúságokat beszél össze, talán tényleg az lehetett a legjobb, ha szimplán kilövik az űrbe – gondolhatták jó páran annak idején. Szegény Neil is, aki egyébként roppant precíz, lelkiismeretes ember volt világéletében. Amikor többedjére visszahallgatta a felvételt, végül kénytelen volt elismerni, hogy azon bizony egy fia a hangocska sem hallatszik. Micsoda blamázs!
„Remélem, hogy a történelem elnézi nekem ennek a hangnak a hiányát, és megérti, hogy ha nem is mondtam, de igenis szándékoztam” – kérte mindenki nagyvonalúságát az ügy felett Armstrong.
Egészen 2006-ig kellett várni arra, hogy fény derüljön az igazságra: azzal kezdte-e az első ember a holdon a karrierjét, hogy hülyeségeket beszél, vagy épp ellenkezőleg? Ekkorra fejlődött odáig a technika, hogy pontosan végére lehessen járni e kínzó dilemmának. Egy ausztrál számítástechnikai szakember, Peter Shann Ford egy vadiúj technológia segítségével analizálta az 1969-es rossz minőségű NASA-felvételt, hogy aztán határozottan kijelenthesse: kétség nem fér hozzá, hogy a szövegben elhangzik az a szócska. Habár csak 35 milliszekundumig tart, ami tízszer olyan gyors, hogy tisztán hallani lehessen, de ott van! Éljen, éljen! 45 év elteltével Neil Armstrong végre megnyugodhatott.
És hogy mi ebből a tanulság? Az, kedves gyermekem, hogy ne hadarj! Beszélj tisztán, érthetően, még ha épp szkafanderben írsz is történelmet.
…de nagy lehetőség Gorsky úrnak
A másik nem kevésbé izgalmas történet szerint Neil Armstrong, amikor 1969 júliusában épp a holdon császkált, akkor a felvételek tanúsága szerint még a következőt is mondta: „Sok szerencsét, Mr. Gorsky.” De miért beszél már megint zöldeket??! Évekkel később elárulta, hogy miért. Gyerekkorában volt egy kedves szomszédja, Gorsky úr, annak pedig egy kevésbé kedves felesége. És a mi kis purdé Neilünk egyszer fültanúja volt annak, amikor Gorsky asszony azzal hitegette az urát, hogy akkor fog majd legközelebb lefeküdni vele, ha a szomszéd gyerek a holdra jut. (Egyes verziók szerint nemcsak szimpla szex, hanem orális kényeztetés volt beígérve.)
Micsoda klassz történet, nem igaz?
Csak egy baj van vele: ahogy a legtöbb klassz sztori, ez sem igaz… Maga Neil Armstrong is tagadta, és a NASA-nak sincs egyetlen olyan felvétele sem, ami alapján Mr. Gorsky bevasalhatná a feleségén az ígéretét.
Fiala Borcsa
Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Pool NASA/REFLEX/Gamma-Rapho