Miért jó, ha magas az EQ?

Kutatások során igazolást nyert, hogy az érzelmileg intelligensebb személyeknek fejlettebb az empátiás képességük, több és jobb minőségű baráti kapcsolattal rendelkeznek, ritkábban érzik magukat magányosnak, kevésbé szoronganak, magasabb az önértékelésük, és jobb a megküzdési képességük.

A család tehet róla

A gyermekek érzelmi képességeinek megalapozásában a család játssza a legfontosabb szerepet, itt kezd kialakulni az érzelmi intelligencia – az óvoda és iskola csak a már meglévő alapokra építhet.

„A legjobb életbiztosítás, amit valaha köthet egy szülő, az az, hogy a gyereke megtapasztalhatja általa az érzelmi melegséget, és a biztonságot adó kapcsolatot."

Aki gyermekkorában nem tanulta meg érzelmi állapotai kifejezését, érzelmei kezelését, később nehezebben enged közel magához másokat, kerüli az érzelmileg szoros kapcsolatokat, hajlamos felszínes viszonyokat létesíteni, vagy elszigetelődik másoktól, nehezére esik az empátia, és a konfliktusos helyzetekben leblokkol.

Egy szülő, amennyiben gyermeke érzelmi intelligenciáját szeretné fejleszteni, elsősorban maga kell, hogy tanulóvá váljon ebben a folyamatban.

Tanulj Jack Nicholsontól! (Na jó, a karakterétől)

Az egyik számomra kedves filmben, a Schmidt történetében, egy 66 éves biztosítási ügynökkel ismerkedhetünk meg, aki nyugdíjba vonulása után tragikus hirtelenséggel elveszíti a feleségét. Lánya esküvőjén szembesül azzal, hogy családjában sincs rá szükség, vagyis egyik percről a másikra teljesen magára marad. Egy jótékonysági szervezeten keresztül támogatni kezd egy hatéves tanzániai árvát, Ndugut, és időnként ír is neki, hogy személyesebbé tegye a kapcsolatot. A kezdetben formális levelek egyre őszintébb hangot ütnek meg, és lassan egy önvallomás rajzolódik ki Schmidt egy életen át ki nem mondott érzéseiből és gondolataiból. Ez segít abban, hogy a mindenkitől eltávolodott, magányos, depressziós férfi szembenézhessen önmagával. Schmidt számára egyre világosabbá válik, hogy a karrier és az anyagiak utáni hajsza közepette kapcsolatai kiüresedtek, lánya és közte valójában nincs érzelmi kötelék, gyermeke nem hozzá fordul az élet fontos kérdéseivel.

A film zárójelenetében Schmidt a teljes összeomlás szélére kerül, mivel kiderül, hogy Ndugu nem tud olvasni, de küld neki egy rajzot, amelyen egy fehér férfi szorítja egy színes bőrű kisfiú kezét. A kép pontosan azt fejezi ki, amire Schmidtnek valójában szüksége lett volna: a szoros érzelmi kapcsolatot, a kötődést, a szeretetet.

Ezt teheted szülőként, hogy megalapozd a gyereked érzelmi intelligenciáját

1. Figyelj oda rá, tanuld meg őt! Amennyiben intenzíven odafigyelsz a gyermekedre, megismered valódi érzéseit és szükségleteit, akkor ezzel megteremted a biztonságos kötődés bázisát. Ez ott kezdődik, hogy gyermeked jelzéseire minden esetben reagálsz. Amennyiben egy kisgyermeket magára hagysz szomorúságával, félelmeivel, az nagyon súlyos következményekkel járhat. A síró csecsemőt, aki még nem tud szavakkal segítséget kérni, mindig meg kell nyugtatni!

2. Vedd komolyan a gyereked félelmeit! Soha nem szabad kinevetni, bagatellizálni negatív érzéseit, mivel gondolkodási sajátosságainak megfelelően ő másképp éli meg a világot. Számára sok olyan dolog is félelemkeltő lehet, amire te nem is gondolnál. A biztonság fennállását a gyermek sorozatosan ellenőrzi, alkalomról alkalomra teszteli, hogy számíthat-e szüleire, így erősödik meg benne a biztonságérzet.

3. Légy ott neki! Ha a gyerek megtapasztalja azt, hogy szülei érzelmileg hozzáférhetők, érzékenyek a szükségleteire, kifejezheti nekik a negatív érzelmeit is, és elvárhatja, hogy ezeket csillapítsák, akkor belsővé teszi ezt a mintát, és elsajátítja az érzelmi szabályozás képességét. Ha azonban születésétől fogva azt tanulta meg, hogy kéréseire a környezete nem reagál, kisebb valószínűséggel fog támogatást kérni, amikor szüksége van erre.

4. Segítsd abban, hogy tudatosítsa és kimondja az érzéseit! Amennyiben nem bagatellizáljuk gyermekünk negatív érzelmeit, szavakba öntjük azt, hogy mit él meg adott pillanatban (például: meglepődés, félelem, harag, düh, szomorúság, csalódottság), és segítünk neki abban, hogy tudatosítsa érzelmeit, akkor jó úton haladunk. Ugyanakkor az is fontos, hogy szülőként mi magunk is hitelesen fejezzük ki érzelmeinket.

Dr. Kádár Annamária

pszichológus

Aki személyesen is szeretne részt venni Dr. Kádár Annamária szülői tréningjén, ITT jelentkezhet.

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Leszek Glasner