A 150 fő feletti munkáltatóknak először 2027-ben, a 100–149 főt foglalkoztató cégeknek pedig 2031-től kell rendszeresen beszámolniuk arról, mekkora a különbség a női és férfi munkavállalók bére között – olvasható a Portfolio cikkében.

Mindez annak az uniós bértranszparencia-irányelvnek az átültetéséhez kapcsolódik, amelyet a tagállamoknak június 7-ig kell beépíteniük saját jogrendjükbe. Az új szabályok szerint a 250 fő feletti munkáltatóknak évente, a kisebb cégeknek pedig háromévente kell majd jelentést készíteniük.

WMN Fesztivál 2026

A Telex június elején arról írt a Szociális és Családügyi Minisztérium tájékoztatása alapján, hogy

Magyarországon várhatóan nyáron bocsátják társadalmi egyeztetésre az irányelv hazai átültetésének tervezetét.

Emellett a minisztérium munkavállalói és munkaadói érdekképviseletekkel egyeztet, amelyek így véleményt nyilváníthatnak, és javaslatokat tehetnek.

A 2023-ban elfogadott irányelv célja, hogy a bértranszparencia eszközeivel csökkentse az unión belüli bérdiszkriminációt és a nemek közötti bérszakadékot. A tagállamoknak három év áll rendelkezésükre, hogy ennek megfelelően alakítsák át szabályozásukat, és végső soron javítsák a nők munkaerőpiaci helyzetét. 

A Telex szerint az irányelv a bérkülönbségek átláthatóbbá tétele mellett több konkrét intézkedést is javasol:

  • a 100 főnél nagyobb cégeknek már az álláshirdetésben vagy az interjú során tájékoztatniuk kell a jelentkezőket a bérezésről,
  • tilos lesz rákérdezni az álláskeresők korábbi fizetésére,
  • az álláshirdetéseknek és interjúknak nemi szempontból semlegesnek kell lenniük,
  • a munkáltatóknak nyilvános kimutatást kell készíteniük a nemek közötti bérkülönbségekről, ha a különbség meghaladja az 5 százalékot, a cégeknek intézkedési tervet kell kidolgozniuk,
  • a hatóságok megbírságolhatják azokat a vállalatokat, amelyek ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetnek a nőknek, mint a férfiaknak.  
     

Az Európai Unió Statisztikai Hivatalának adatai szerint Magyarországon a nők átlagosan közel 18 százalékkal keresnek kevesebbet a férfiaknál. Ez nagyjából havi 130 ezer forintos különbséget jelent. Bár a bérdiszkrimináció az Európai Unióban jogsértésnek számít, a jelenség összetettsége miatt nehezen szankcionálható. Hogy miből áll össze ez a különbség, azt Csernus Fanni, az Amnesty Magyarország nemek közötti egyenlőségi szakértője magyarázta el ebben a cikkünkben.

Kaiser Orsolya

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Pexels/ Magda Ehlers, Monstera Production