A 24.hu felkérte Kaáli-Nagy Gézát, a Kaáli Intézet egykori alapítóját, hogy egy magánpiaci befektető képviseletében kérjen árajánlatot a MediTEX IVF-re, vagyis ugyanarra az alapszoftverre, amelyért 2023-ban több száz millió forintot fizetett az állami meddőségi ellátást irányító Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI). A lap célja az volt, hogy a piaci és az állami beszerzés összehasonlítható legyen azonos műszaki tartalom mellett.

A professzor a Sysman Informatikai Zrt.-től két intézményre, 2800–3700 IVF-kezelésre elegendő, egyéves üzemeltetésre vonatkozó árajánlatot kért: a teljes csomag ára mintegy 342 ezer euró, azaz hozzávetőleg 120 millió forint. Kaáli szerint ez az összeg már önmagában is magasnak tekinthető a nyugat-európai piaci viszonyokhoz képest.

Ezzel szemben a Humánreprodukciós Igazgatóság kezdeményezésére indult állami projekt keretében az Országos Kórházi Főigazgatóság 2023-ban 622,8 millió forintos szerződést kötött a német fejlesztésű MedITEX rendszer magyarországi bevezetésére és adaptálására, nyolc állami meddőségi intézmény bevonásával.

A két ajánlat között tehát több mint ötszörös árkülönbség mutatkozott.

A Sysman szerint ugyanakkor nem összehasonlítható a két projekt.

„A MediTEX IVF rendszer magyarországi forgalmazójaként árazásunkban nem térhetünk el a gyártó által meghatározott irányelvektől. Az OKFŐ-megrendelés nyolc intézetre szól, egy komplett egységes rendszerre, míg a magánintézeti megkeresés ezzel szemben két intézetre és szűkebb műszaki tartalomra vonatkozott” – írta a 24.hu kérdésére a szoftveres cég. Kaáli-Nagy Géza szerint ugyanakkor a szerződés átvizsgálása során nem találtak olyan kikötést, amely a licencdíjat a telephelyek vagy a felhasználók számához kötötte volna.

„Joggal állíthatom, hogy az amúgy is gyalázatos állapotban lévő egészségügyben megint egy elképesztően túlárazott és szükségtelen ügylettel dobtak ki félmilliárd forintnyi közpénzt az ablakon”

– fogalmazott Kaáli-Nagy Géza.

Nem volt zökkenőmentes a bevezetés

A MedITEX azonban kezdetben nem tudott kommunikálni az EESZT-vel (Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér), a hazai közfinanszírozott egészségügy központi adatrendszerével, és a gyógyszerfelíró programmal sem volt kompatibilis.

A 24.hu forrásai szerint a Duna-menti Reprodukciós Központba (DREK) szervezett nyolc állami meddőségi klinika közül végül csak egyben vezették be a rendszert, ott is csak tesztelési céllal, a régi rendszert pedig párhuzamosan üzemben kellett tartani. Az orvosok azt is kifogásolták, hogy a német rendszer rendkívül részletes adatrögzítést igényel, ezért a magyarországi, a németnél jóval nagyobb betegforgalom mellett akár napi 15–20 órára is nőhetne a munkaidejük. 

A beszerzést a Novák Katalin volt köztársasági elnök sógornője, Vesztergom Dóra által vezetett Humánreprodukciós Igazgatóság (HRI) rendelte meg az Országos Kórházi Főigazgatóságon (OKFŐ) belül, amelyet a kormány 2022-ben hozott létre a demográfiai válságra adott válasz részeként.

A HRI működésével kapcsolatban korábban is napvilágot láttak jelentős összegű megbízások: egy tanácsadó évi 100 millió forintért dolgozott az igazgatóságnak, Balásy Gyula cége pedig 212 millió forintos megrendelést kapott a lombikbébi-program kommunikációs feladataira  – erről szintén Kaáli-Nagy Géza beszélt korábban.

A meddőségi ellátás államosításakor az 1992-ben alapított Kaáli Intézet hálózatát is állami tulajdonba vették, majd a DREK-be olvasztották. A központosítás ellenére mégis számottevő különbségek mutatkoznak a hazai meddőségi központok eredményességében.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Getty Images/wildpixel, Meditex