–

Az amerikai munkaügyi minisztérium adatai szerint az egészségügyi és szociális ágazat egyetlen év alatt több mint 650 ezer új állást teremtett. Ha ezt kivonnánk az egyenletből, az amerikai magánszektor összességében munkahelyeket veszített volna. Közben a feldolgozóipar – amelyben több mint kétszer annyi férfi dolgozik, mint nő – ismét hanyatlani kezdett a járvány utáni rövid fellendülést követően. Szintén visszaesett a szállítmányozás és raktározás, amelyet különösen érzékenyen érintettek a vámháborúk és a gazdasági bizonytalanságok.

A változás mögött mélyebb társadalmi folyamatok is húzódnak. Az amerikai férfiak foglalkoztatási aránya évtizedek óta csökken:

  • míg a kilencvenes években a 16 év feletti férfiak több mint 70 százaléka dolgozott,
  • idén áprilisban ez az arány már csak 64,1 százalék volt.

Ebben szerepet játszik az öregedő társadalom is.

A nők foglalkoztatottsága szintén alacsonyabb a férfiakénál, de sokkal stabilabban alakult az elmúlt évtizedekben. A 25 és 54 év közötti, vagyis legaktívabb munkavállalói korú nők körében a foglalkoztatási arány már 75 százalék, ami magasabb a járvány előtti szintnél is. Szakértők szerint ebben fontos szerepe volt annak, hogy a pandémia után elterjedt a hibrid munkavégzés, ami különösen a gyerekes nők számára teremtett kedvezőbb munkalehetőségeket.

A Harvard közgazdásza, Lawrence Katz szerint a férfiak munkaerőpiaci helyzete régóta romlik, miközben a nők részvétele új lendületet kapott. A Brookings Institution kutatója, Lauren Bauer ugyanakkor úgy fogalmazott:

nem feltétlenül arról van szó, hogy a férfiak helyzete drámaian romlana, inkább arról, hogy a nők munkaerőpiaci kilátásai javultak.

Az egyik legfontosabb különbséget ma már az oktatás jelenti. A nyolcvanas évektől kezdve több nő szerzett diplomát az Egyesült Államokban, mint férfi, és a különbség azóta tovább nőtt.

  • Tavaly a 25–54 éves nők 46 százaléka rendelkezett legalább alapdiplomával,
  • míg a férfiaknál ez az arány csak 38 százalék volt.
  • Az előrejelzések szerint az idei tanévben a diplomát szerző nők száma közel 40 százalékkal haladhatja meg a férfiakét.

Ez azért is fontos, mert a diplomások nemcsak többet keresnek, hanem könnyebben alkalmazkodnak a gazdasági változásokhoz is. Az alacsonyabban képzett munkavállalók számára sokkal nehezebb az átképzés vagy a pályaváltás. Egy bányász vagy gyári munkás speciális tudása például nem feltétlenül használható más szektorokban.

Katz szerint kulturális tényezők is közrejátszanak:

sok férfi számára bizonyos munkák egyszerűen nem illeszkednek a férfiasságról alkotott képbe.

Jó példa erre a fogászati higiénikus szakma, ahol kiemelkedőek a fizetések és erős a munkaerőhiány, mégis a dolgozók mindössze 5 százaléka férfi.

Az egészségügyben azonban lassan változik a helyzet. Míg 1960-ban az ápolók mindössze 2 százaléka volt férfi, ma már körülbelül 14 százalékuk az. Elizabeth Munnich kutatásai szerint a férfiak elsősorban a nagyobb felelősséggel járó területek – például az intenzív osztályok – felé nyitnak, és sokan más szakmákból érkeznek az egészségügybe. A stabilitás és a kiszámíthatóság ugyanis egyre vonzóbb szemponttá válik a bizonytalanabb gazdasági környezetben.

Ne felejtsük el a mesterséges intelligenciát

Mindeközben a mesterséges intelligencia is alakítja a munkaerőpiacot. Mózes Zsófi ebben a cikkében épp arról ír, hogy miközben a mesterséges intelligencia térnyerése miatt sokáig az volt az általános félelem, hogy elsősorban a férfiak által dominált iparágakat – például a gyártást, a logisztikát vagy a technológiai szektort – borul fel, az újabb kutatások szerint

a generatív mesterséges intelligencia valójában nagyobb veszélyt jelenthet a nők munkáira.

Az ENSZ Nemzetközi Munkaügyi Szervezetének tavalyi jelentése szerint a nők által betöltött állások 41 százaléka érintett lehet az AI okozta átalakulásban, szemben a férfiak 28 százalékával, különösen az adminisztratív és irodai munkákban, ahol a rutinszerű feladatokat könnyebben kiválthatják az automatizált rendszerek. Ráadásul már a technológia használatában is meglátszanak a különbségek – erről itt írt Milanovich Domi.

Egyesült királyságbéli tapasztalatok alapján pedig a középkorú, legalább öt év tapasztalattal rendelkező nők kerülnek hátrányos helyzetbe, mert a merev, gyakran automatizált toborzási rendszerek nem tudnak mit kezdeni az olyan karrierszünetekkel a jelentkezők pályájában, amilyet például a gyerekszülés, -nevelés vagy a családtagok ápolása okozhat.

Nagy Andi

Kiemelt kép: Getty Images/Paper Trident