–

A szintetikus vegyi anyagok és a klímaváltozás együtt már most is mérhető termékenységi problémákat okozhatnak világszerte – figyelmeztet az április végén az npj Emerging Contaminants folyóiratban megjelent áttekintésben Susanne Brander. Az Oregoni Egyetem kutatója és kollégái 177 korábbi tanulmányt elemeztek. Laboratóriumi kísérletek, terepi megfigyelések és hosszú távú adatsorok alapján jutottak arra, hogy a különböző szennyező anyagok és a felmelegedés nem külön-külön, hanem egymást erősítve hatnak a szaporodásra.

„Az ökoszisztémák és az emberi egészség mélyen összefonódnak: a melegedő hőmérséklet, az oxigénhiány és a vegyi anyagok együtt fokozzák a szaporodási stresszt”

– írják. Hozzáteszik: az emberi termékenységi trendek „párhuzamba állíthatók a vadon élő állatok reakcióival”, ami arra utal, hogy minden élőlény olyan anyagoknak van kitéve, amelyeket nem vizsgáltak kellő alapossággal.

A konkrét hatások több faj esetében is dokumentáltak. A kutatások szerint a hőstressz és bizonyos vegyi anyagok együtt:

  • csökkenthetik a spermiumok számát és mozgékonyságát,
  • rontják a petesejtek minőségét,
  • torzíthatják az ivararányokat,
  • és növelhetik a vetélések arányát

– magyarázza a Guardian.

Az elmúlt fél évszázadban a vadon élő állatok populációja több mint kétharmadával csökkent, és a kutatók szerint ebben a szennyezés és a klímaváltozás kulcsszerepet játszik. Eközben az emberi meddőség aránya is növekvő tendenciát mutat – a WHO becslése szerint ma globálisan a felnőttek mintegy 15–17 százaléka érintett valamilyen meddőségi problémában, vagyis nagyjából minden hatodik embernél előfordul, hogy egy éven belül nem sikerül a gyermekvállalás. Ez önmagában nem bizonyít növekedést, ugyanakkor több kutatás utal kedvezőtlen biológiai trendekre: például Shanna Swan és kollégái nagyszabású metaelemzései szerint 1973 és 2018 között több mint 50 százalékkal csökkent a spermiumszám a nyugati országokban, és a hanyatlás üteme az utóbbi évtizedekben gyorsult fel.

Ma már

több mint ezer olyan mesterséges vegyület ismert, amely képes utánozni vagy blokkolni a természetes hormonokat – és ez csak a jéghegy csúcsa. Egyes becslések szerint a szintetikus anyagok mindössze egy százalékát vizsgálták meg alaposan biztonsági szempontból.

A tudományos áttekintés ugyan sok esetben együttjárást figyelt meg, azaz nem közvetlen ok-okozati kapcsolatokat tárt fel, a múlt példái mégis figyelmeztetők. A hírhedt DDT rovarirtó például elvékonyította a madarak tojáshéját, ami drámai populációcsökkenéshez vezetett. Tengeri emlősöknél pedig csökkent termékenységet figyeltek meg – amely a szer betiltása után lassan helyreállt.

Örök vegyi anyagok és mikroműanyagok

Hasonló aggodalmak övezik az úgynevezett „örök vegyi anyagokat” (PFAS), amelyek rendkívül tartósak, és bizonyítottan megzavarhatják a hormonrendszert. Már az 1970-es években is voltak arra utaló jelek, hogy egyes vegyületek mérgezőek: magas kitettség mellett vetélések és fejlődési rendellenességek is előfordultak. Közben az elmúlt néhány évben több női higiéniai termékről is kiderült, hogy PFAS-szennyezettek – erről Mózes Zsófi írt korábban.

A hormonrendszer különösen érzékeny célpont: ez szabályozza a növekedést, az anyagcserét és a szaporodást is. Az úgynevezett endokrin károsító anyagok már alacsony koncentrációban is hatással lehetnek a szervezetre, ráadásul hosszú ideig megmaradnak a környezetben.

Újabb fenyegetésként jelentek meg a mikroműanyagok is. Bár már kimutatták jelenlétüket a szaporítószervekben, egyelőre meglepően keveset tudunk arról, hogyan befolyásolják a spermiumokat, a petesejteket vagy a magzati fejlődést. A kutatók attól tartanak, hogy ha káros hatásuk beigazolódik, a probléma kezelése rendkívül nehéz lesz – hiszen a műanyagok ma már az óceánok mélyétől a hegycsúcsokig mindenhol jelen vannak. 

Pápá, szaftos hamburger- és csilivili autóhirdetés – Amszterdam szigorú reklámszabályozást hozott

WMN Szűrő – 2026. május 4. – NA

„A globális műanyag-egyezményről szóló tárgyalások sürgőssége azt tükrözi, hogy a műanyagszennyezés – amely potenciálisan több ezer hormonkárosító anyagot hordoz – nemcsak ökológiai, hanem bolygószintű egészségügyi válságot jelent” – fogalmaznak a szerzők. Ugyanakkor egyes kutatók vitatják, hogy valóban akkora lenne-e a krízis, a mint amekkorának tűnik. 

És bár nem minden vegyi anyag veszélyes, a több mint 140 ezer létező szintetikus vegyület közül már egyetlen toxikus is elegendő lehet ahhoz, hogy egész fajokat sodorjon veszélybe. A kutatók szerint éppen ezért nem a bizonyosságra, hanem az elővigyázatosságra kellene építeni a jövőt.

Nagy Andi

A kiemelt kép illusztráció, Forrás: Getty Images/ Rost-9D